Az élettársaim

2007.március 9.péntek

Hogy ne legyek egyedül a blogomban /se/ ide varázsolom őket:

LILI

Szomorú, de szép vers, amit ide másolok - nem a Lilikéről szól, az ő "gyerekei" jó gazdákhoz kerülve, vidáman élnek immáron /pár nap híján/ 7 éve.

Szergej Jeszenyin: A kutya

Mint tűzvirág, elnyílt a hajnal,

s fakó gyékényen, suta

szalmakunyhóban hét piros

kölyköt fiadzott a kutya.

Nyelvével fésülgette őket,

ki nem ment volna percre sem;

ott mókázott, s meleg hasából

habos tej csurrant édesen.

S hogy leragadt a nap szeme,

s elcsitult a baromfihad:

jött a gazda, zsákba kötötte

mind a hét kis kutyafiat.

Nyomába loholt a kutya -

elmaradoztak a hegyek...

A páncéltalan víztükör

fázón, sokáig remegett.

Amint gyötörten hazaért,

nyaldosva izzadt oldalát:

egyik kölykének nézte a

holdat, mit ringattak a fák.

A szikrázó űrbe meredt,

szimmantott és nyítt és nyögött,

de a vékony hold is lecsúszott,

eltűnt egy kék halom mögött.

S mint akinek kenyér helyett

kötődő kéz követ hajít:

hullatni kezdte lassan a hóba

szeme arany csillagait...

Képes Géza fordítása

BANDI

Lányi SaroltaLányi Sarolta : Cicavers

Cica-vers

Szép macskám, szép ijesztő

Szemed szemembe ásod, 

Titokzatos barátnőm 

Oly bölcs a hallgatásod.

Úgy ülsz, mint egy királynő 

Palást a bőröd, bársony. 

És látsz csukott szemeddel, 

Ülvén büszkén, sugárzón.

Titok vagy, néma bölcsem 

Tudós,ravaszdi macska. 

Félek, míg hallgatsz bölcsen: 

Rajtam mulatsz magadba.