2007. április 20., péntek

Ezzel kellett volna ma kezdenem...

2007.április 20. péntek

Nagymamám ma épp 107 éves lenne. Ám sajnos már 20 éve nincs köztünk. Ha tényleg van ott fenn egy ország, akkor Ő bizonyára onnan néz le ránk.





Kell ott fenn egy ország…

Kendőbe zárta ősz haját 
Ahogy a régi nagymamák 
S ha látta, apánk nem figyel 
Esténként súgva kezdte el 
Tedd össze így a két kezed 
Így teszi minden jó gyerek 
S szomorú szemmel végigmért 
S nevettünk - Isten tudja, miért 
 Nézz csak fel, az ég magas 
Bár azt mondják, hogy nem igaz 
Ott jártak ők, a repülők 
És nem látták sehol 
Kell ott fenn egy ország 
Mely talán ránk is vár 
Kell ott fenn egy ország 
Amit senki nem talál 
Kell ott fenn egy ország 
Mely bárkit átölel 
Kell ott fenn egy ország 
Amit sosem rontunk el 
Felnőtt az ember s mindent lát 
Szobánkban ott a nagyvilág 
Melyből a gyermek mit sem ért 
Egy kőre hajtja kis fejét 
Az arca szép, nem álmodó 
Nem kelti fel már ágyúszó 
Csak egy hang szól, halk és fáradt 
Mint egy régi altató 
Nézz csak fel, az ég magas 
Csak hadd mondják, hogy nem igaz 
Mit tudnak ők, a repülők 
A szívük jég, csak jég 
Kell ott fenn egy ország 
Mely talán ránk is vár 
Kell ott fenn egy ország 
Amit senki nem talál 
Kell ott fenn egy ország 
Mely bárkit átölel 
Kell ott fenn egy ország 
Amit sosem rontunk el 

Zeneszerző: Sztevanovity Zorán  
Eredeti szövegíró : Chris Rea  
Magyar szöveg: Sztevanovity Dusán

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése