2007. május 20., vasárnap

„…. der zuletzt verletzte Torhüter Don Ofrio ist wieder einsatzbereit….”

2007.május 20. vasárnap


Ha kicsit visszakeresel a blogomban, láthatod, hogy én se vagyok mindig a „top”-on. Don Ofrio, a sebek - ha lassan is - de /be/gyógyulnak… Ez nem 2 hónapos tapasztalat…. Amúgy tegnap a réten leültem egy lóherésbe. Megpróbáltam szemügyre venni, hogy azon az 1 m2-en, mi minden található. Tudtam én, hogy nem 3 féle fű és 2 féle bogár lesz, de magam is meglepődtem az eredményen. Próbáld ki ! Még akkor is érdekes, ha nem ismeri az ember az összes növény ill. rovar nevét. A legkedvesebb a butácska pillangó esete volt. Sütött a nap, virág-mintás dzsekimet levetettem, magam mellé tettem. Egyszer csak megjelent egy lepke, s izgatott csápolással megpróbált nektárt szippantani a „virágaimból”. Mosolyognom kellett. Nos, néha ennyi is elég, hogy az ember kicsit jobb kedvre derüljön. 

  WEÖRES SÁNDOR: ÖRÖK PILLANAT


Mit málló kőre nem bízol: 
mintázd meg levegőből. 
Van néha olyan pillanat 
mely kilóg az időből, 
mit kő nem óv, megőrzi ő, 
bezárva kincses öklét, 
jövője nincs és múltja sincs, 
ő maga az öröklét. 
Mint fürdőző combját 
ha hal súrolta s tovalibbent -- 
így néha megérezheted 
önnön-magadban Istent: 
fél-emlék a jelenben is, 
és később, mint az álom. 
S az öröklétet ízleled 
még innen a halálon.




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése