Nyavalyogtam itt mindenféle örömtelenséggel...
Csak ki kell menni kicsit a természetbe, és máris ott vár a csoda.
Egy picit akartam autózni, meleg-esti fenyőillatot szívni annyi hosszú hét szünet után...
Ahogy az erdő szélére értem, lassítottam, s egyszer csak kisétál a bokrok közül egy róka. Megáll, rámnéz - másodpercekig - vajjon mire gondolt ? - aztán kényelmesen visszasétált az erdőbe. Na. Akkor mára ez....
 |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése