2007. október 16., kedd

Köszi BB. és Molnárka !

2007.10.16.kedd


Köszönöm fenti két segítőmnek, hogy ma este már nyugodtan alhatok, mert az egyik megtalálta, a másik meg megírta nekem, ki a pár napja keresett vers szerzője, s mi a pontos cím.
Tehát, hogy mindenki okuljon:

Juhász Gyula: Elégia 
 
Szívem, e nagy és bánatos gyerek  
Játékait elúnja néhanap,  
A bábuk és rímek nem kellenek 
S kemény neki a régi vaskalap  
És untató a sok öreg remek  
És semmi új az ódon nap alatt...  
Szívem, a nagy és bánatos gyerek  
Gügyögve szól magához, ideges,  
Minek e sok, idegen emberek,  
Az alkony és a hajnal mit keres?  
És minek a világos, víg delek  
És minek a magányos éjszakák?  
És minek minden, ó minden minek,  
A bús napok, ez elhagyott tanyák?  
És tűnnek társak, tavaszok, telek  
S tünődve sír szívem: emlékszel-e,  
Hogy Anna is volt és játszott veled?  
Hogy Anna is volt s játszottál vele? 
Emlékszel-e, hogy Anna szőke volt,  
Emlékszel-e, hogy Anna teste rózsa,  
Emlékszel-e, hogy mint szerette volt,  
Ha sírtál és ha verset írtál róla?  
Szívem, a nagy és bánatos gyerek 
Zokogva kérdez és nem felelek.


 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése