Megjön az ősznek tarkasága

2007.11.03.szombat
/Bár ide most csak az utolsó két versszak illenék, mégis lemásolom az egész verset/

Babits Mihály: Ballada Irisz fátyoláról  

Megjön a tavasz tarkasága:  

fehér pöttyök és piros pontok,

virágos fák, tavaszi gondok,

tavaszi sírok ciprusága,  

fehér virág hull barna sárba,  

szelet mond az alkonyi pír is;

halálvágy száll a bús múzsákba,

mikor zöld köntösét cifrázza Irisz.  

S megjön a nyárnak tarkasága:

poros utak, száraz porondok,

a kertkarókon piros gombok,  

ezüst zápor piros rózsákra,

piros pipacs hullós virága;  

minden virág lehull, ha nyíl is;  

hajlós rozs érik a kaszákra,  

mikor meleg szemét kinyitja Irisz.

 

 S megjön az ősznek tarkasága:  

aranyos lombok, piros lombok,  

gyümölcsös berkek, hangos dombok,  

sápadt levelek ordas ága,

avarok zörgő pusztasága;

a kósza szél kacag is, sír is:  

az estnek rögös ege sárga,

mikor felhős fátyolát tépi Irisz.  

Herceg! hátha megjön a tél is?  

Lesz fehérsége, barnasága,  

lesz jégvirágos tarkasága,  

mikor fehér gyászát felölti Irisz.