2008. január 21., hétfő

Suszterbogár

2008.01.21.hétfő

Ezt "lőttem" /többek között/ ma délután:

Honnan kapta nevét a verőköltő bodobács?

„A mi falunkban "suszterpepinek” becézett bogár hogy kaphatott olyan eszement magyar nevet, mint "verőköltő bodobács"?” A feltűnő, piros-fekete mintázatú verőköltő bodobácsok különleges nevüket onnan kapták, hogy a legelső tavaszi rovarok közé tartoznak, már a gyenge napfényben is tömegesen mutatkoznak, azaz a tavasz, a verőfény hírnökei. Általában kőfalakon, fatörzseken sütkéreznek, akár százas csoportokban. Ha megmelegedtek a hosszú tél után, rögtön nekiállnak az új bodobács-nemzedék életre hívásának: a potrohvégükön összetapadt párok erősebb tagja mulatságos módon hurcolja maga után a partnerét. Visszatérve a verőköltő bodobács elnevezéshez, a Magyar Szótörténeti Szótár szerint a bodobács ismeretlen eredetű szavunk, a verőfény pedig a ver igenévi alakjából és a fényből keletkezett összetétel. Vidéken olykor hallani még a ver a nap vagy napverte oldal kifejezéseket is. A főnévvé önállósult verő elemmel a költői nyelvben is találkozhatunk: Jöttem a Gangesz partjairól, / Hol álmodoztam déli verőn… (Ady Endre, A Tisza-parton) A verőköltő bodobács egyébként nevével ellentétben nem a bodobácsok rokona, hanem a verőköltő poloskák családjának tagja. Népnevei között szerepel még a katonabogár, a suszterbogár, és bizonyos helyeken fülbemászónak is nevezik. (Az elnevezések többek között azért is helytelenek, mivel nem a bogarak, hanem a poloskák közé tartozik.) Ez a poloskafaj nem áraszt kellemetlen szagot, illetve nem is csíp. /Nat.Geogr./ Ez nem az én fotóm, de aranyos:

Nincsenek megjegyzések: