2008. március 9., vasárnap

Ez a március…

2008.03.09.vasárnap
Ez a március az én legfeketébb hónapom. Hiába a tavasz jöttének ideje, bánat és könny jön vele…  



Reményik Sándor: Mi mindíg búcsúzunk  
Mondom néktek : mi mindig búcsúzunk.
Az éjtől reggel, a naptól este,
A színektől, ha szürke por belepte,
A csöndtől, mikor hang zavarta fel,
A hangtól, mikor csendbe halkul el,
Minden szótól, amit kimond a szánk,
Minden mosolytól, mely sugárzott ránk,
Minden sebtől, mely fájt és égetett,
 Minden képtől, mely belénk mélyedett,
Az álmainktól, mik nem teljesültek,
A lángjainktól, mik lassan kihűltek,
A tűnő tájtól, mit vonatról láttunk,
A kemény rögtől, min megállt a lábunk.
Mert nincs napkelte kettő, ugyanaz,
Mert minden csönd más, - minden könny, - vigasz,
Elfut a perc, az örök Idő várja,
Lelkünk, mint fehér kendő, leng utána,
Sokszor könnyünk se hull, szívünk se fáj,
Hidegen hagy az elhagyott táj, -
Hogy eltemettük : róla nem tudunk.
És mégis mondom néktek :
Valamitől mi mindig búcsúzunk.

















Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése