2008. április 6., vasárnap

A vasárnap illata

Amikor nyűgös napom van – már rég rájöttem – legjobb, ha visszavonulok magamba. Nem tudom miért, de valahogy ma is ilyen nap volt. Ha nagyon akarom, ráfogom a közelgő frontra…Délelőtt még azt hittem találtam egy jó leírandó gondolatot, de valahogy délutánra az a gondolat is dugába dőlt. /mi az a duga ?/ Arról akartam írni, milyen illata van a vasárnapnak ? A napsütéses délelőttön az úri negyedben sétálgatva Lilivel ugyanis az igazi vasárnapi illatok szállingóztak felém. És eszembe jutott egy ezer évvel ezelőtti vasárnap délelőtt. Elmentem egy ház előtt /egész pontosan emlékszem, hol történt/, és valami csodás húsleves, meg rántott hús-illat gomolygott ki onnan, egyenesen rám. Talán a fahéjas almáspite illatot csak hozzágondoltam, és azt mondtam: igen, EZ a vasárnap illata. Azóta is így maradtam: húsleves, rántott hús, almáspite. Egy jó anya, ki mindezt megfőzi, egy jó család, ahol örömmel, és vidáman ülnek az asztal körül, talán utána egy illatos kávé… A gondolatsor itt megszakítva. A visszaemlékezés is. Most csak eddig van kedvem leírni a gondolataimat. Egyébként megint fotóztam gyerekkorom színterén, valahogy az se volt olyan nagy öröm. Hát ma ilyen nap volt. Holnap hétfő, kezdődik egy új hét. Jobb lesz ?

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése