A' V I Z. Ki a' természet szépségeiben még nem tuda gyönyörködni, ajánlom neki, menjen valamelly tengeri vidékre 's egy magasabb hegyre fölhágván tekintse a' messze terjedő 's szinte végetlennek látszó tenger szinét; vagy ha ez lehetlen volna rá nézve, csak egy üdvös nyári eső után menjen ki a' szabad természetbe, 's mintegy önkénytelen olvad e' nagy mindenség alkatójának imádására, ki müvét olly megfoghatlan remekül tudá teremteni; mondom, ha e' nagy müvet gondolkodva tekinti meg, imádásra kell olvadnia, hacsak lelke egészen beszenyezve 's szive végkép elromolva nincsen. En egy kellemes nyári esőben kin állva 's ázva üdvözitő érzelmek közt bámultan néztem, milly szép a' természet, 's milly nagy annak ura. Egy üdvös eső elég arra, hogy az ember Istene iránt magasztalásra buzduljon, pedig az eső milly picziny része csak az ő ránk 's minden földön élő lényeire kiárasztott áldásainak. Az eső csak parányi kigőzölgő része levén a' nagy víztömegnek, fordítsunk erre ez alkalommal egy kevés figyelmet, 's látandjuk mit szül bennünk a' természeti elemeknek vizsgálása.
Mindennapi dolog levén ez, a' hozzá szokás által csak érdektelennek tetszik, mint p. o. a' napnak feljövése, vagy ép kezeinknek használása, de volnánk csak néhány évre annak látásátul ezeknek használásátul megfosztva, miilly máskép éreznénk azokat ismét visszanyerve, pedig azoknak üdve most is csakugyan az semmit nem változva. Egy pohár viz a' maga lényegében valamelly eltikkasztó's szinte halálra kinzó szomjúság után sem más csak az, mi a' szomjúság előtt, de ugye nekünk jobbnak tetszik midőn szomjahozunk? Isten beh bölcsen tevéd, hogy szomjúságot teremtél belénk !
Azt, mit mi viznek nevezünk , igy határozzák meg a' tudósok lényegére nézve : ez folyékony 's átlátszó test, melly két légszeszbül (gaz-bul) van összealkotva mint a' lég, tudnillik egy rész savitóbul (oxigén) és két rész gyuló-szeszbül (hydrogén gazbul.) Most már tudják az olvasók, mibül áll 's mi a' viz. Szinte látom, hogy némelly olvasó fejét rázza azt akarván jelenteni, hogy ő nem tudja még ezen mondottak után mi a' viz, mert nem tudja mi az oxigén és a' másik gaz, de elégedjél meg ezzel édes olvasó, 's ne gondold hogy a' tudós ezt tudja; ő tele beszéli füleidet mindenfélével, ha hallgatni akarod, a' vizröl, de arról, hogy mi az a' gaz nem szól semmit, 's tudod e miért? mivel ő sem tudja. Itt az okosabb vagy józanabb eszű tudós fejet hajtva vallja meg, hogy ő nem tudós és imádja az Istenséget, kihoz képest ő, minden temérdeknek tetsző tudománya mellett is, olly parányi kis féreg. A' viz alkatrészeinek nevén kivül mást nem tudván, vizsgáljuk tehát csak tulajdonságait, mellyeket érzékeink által veszünk észre. Magának semmi alaka sincs, hanem mind azon tárgyok alakát fölveszi, mellyek környezik; ha hordóba bocsátatik, gömböleg, ha teknyőbe öntjük domború hoszudad alakú leszen 'stb. Ha a' viz ritkább volna mint a' miiilyen, a' légnek tenné valamelly faját, 's akkor talán a' föld színe száraz és terméketlen lenne: milly jó hogy az Isten éppen ollyanná teremte a' vizet a' millyen; különben talán nem volna egyéb, repülő álatnál; azok, mellyek most vizben élnek, p. o. halak, nem létezhetnének. Milly jól kiszámitá az alkotó tervét annyi évezredek előtt, hogy sohasem leszen szükséges azon változtatni. Mellyik ember tud, ha bár a' legbölcsebb legyen is ő, olly müvet alkotni, hogy az minden további hozzájárulás vagy igazítás nélkül csak néhány századig is tartson ? Milly ügyes kéznek kellett annak lennie, melly e' két folyékony elemet a' vizet és léget olly jól elkülönözé egymástul! Tegyük föl, hogy a' viz valamivel ritkább alkotású volna mint millyen valósággal: nem bírná meg a' most hátán olly kényelmesen úszkáló hajókat; csak csekély nehézségű testek azonnal bele merülnének, 's arra bizonyosan nem használtathatnék, mire most használtatik. Ha testalkotásunkat vizsgáljuk azt kell vallanunk, hogy az tökélyes remek, 's e' remek nem volna képes viz nélkül létezni. De azon kivül, hogy létünk fentartására elmulhatlanul szükséges a' viz, milly tömérdek haszon háromlik az emberiségre belőle kereskedés által. Tömérdek kárt okoz néha az igaz, de a' belőle ránk háromló haszonnal azért össze sem hasonlítható. Budapestnek egy részét ez év tavaszán elöntve sok kárt tett a' mérhetlen viztömegnek egy piczinded része a' Duna, de mi e' kár azon haszonnal egybevetve mellyet a' Duna már részint okozott részint ezután okozand, ha főkép elég ügyesek és eszesek leszünk mind azon hasznot kivonni belőle, mit adni képes? A' víz ront, magával ragad mindent, tömérdek sziklákat 's hegyeket sodor el időjárva, szóval legvadabban dühöng, 's a' hozzá képest gyönge ember mégis parancsol neki; vezeti merre tetszik. Magos hegyekre hajtja föl használat végett, honnét ismét hasznot árasztva bocsáthatja le. A'viz mind azon mozgatható természeti erőknek legnagyobbika, mellyet az ember maga hasznára fordítani képes; 's közönségesen mindig ezt használja, hol az emberi gyönge erővel többé nem boldogul.
Íródott vala: 1838-ban… http://www.epa.oszk.hu/
 |
Még néhány érdekesség a hurrikánokkal kapcsolatban:
A hurrikánok elnevezése a keletkezési sorrendjükben --abc sorrendben-- történik. Az idényben elsőnek formálódó trópusi vihar ''A''-val kezdődő nevet kap, a második ''B''-vel kezdődőt, a harmadik ''C''-vel ......stb. A hurrikán erőssége a benne tomboló szél erősségétől függ.
Az 1-es erősségű hurrikán szélerőssége: 75 - 95 mph vagyis 120- 150 km/h
A 2-es erősségű hurrikán szélerőssége: 96 to 110 mph vagyis 155- 177 km/h
A 3-es erősségű hurrikán szélerőssége: 111 to 130 mph vagyis 179-209 km/h
A 4-es erősségű hurrikán szélerőssége: 131 to 155 mph vagyis 210 -249 km/h
Az 5-es erősségű hurrikán szélerőssége: 156 mph and over vagyis 251 km/h és afölötti szélsebesség.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése