Szegény kenguruk...

Az ausztrál kormány legfőbb környezetvédelmi tanácsadó szerve azt javasolja, hogy a lakosság térjen át a szarvasmarháról a kengurufogyasztásra. A szakemberek úgy vélik, ez részben megoldást nyújthat a kérődzőktől származó üvegházhatású gáz, vagyis a metánkibocsátás csökkenésére. Közismert tény, hogy a szarvasmarha-tenyésztés az egyik legfőbb üvegházgáz-forrás. 
A kérődző állatok bélrendszerében keletkező metán mintegy 23-szor erősebb üvegházhatású gáz mint a szén-dioxid. Az ENSZ Kormányközi Klímaváltozási Bizottsága szerint az üvegházhatás közel ötödéért a metán felelős. Az emberi tevékenység során keletkező metán fele a mezőgazdaságból származik - a két legfőbb metánforrás a szarvasmarha-tenyésztés és a rizstermesztés.
 A kérdés „csak” az, hogyan csökkenthető a metángáz-kibocsátás, ha figyelembe vesszük, hogy a húsfogyasztás világszerte nő, és nem valószínű, hogy a jövőben jelentős fordulat következne be ezen a téren. Az ausztrál kormány sajátos megoldást javasol: a húsfogyasztáson belül növelni kell a kenguru arányát, az erszényesek ugyanis kevesebb metánt termelnek. 
Ez nem csak a szarvasmarha-állomány csökkenését idézné elő, de azzal a pozitív mellékhatással is járna, hogy számos mezőgazdasági területen, ahol a gazdálkodók számára problémát jelent az erszényesek túlszaporodása, valamelyest vissza lehetne szorítani a kenguruk számát.
  

  Bár az ötletet nemrég még igencsak megmosolyogták, a napokban az ausztrál kormány legfelsőbb környezetvédelmi tanácsadó szerve is támogatásáról biztosította. Több üvegházgáz-csökkentési javaslat mellett, a mintegy 600 oldalas tanulmány egyik szerzője Ross Garnaut, az Ausztrál Nemzeti Egyetem professzora azt javasolja, hogy a gazdákat is be kellene vonni az emisszió-kereskedelembe. 
Mivel emiatt valószínűleg emelkedne a szarvasmarha ára, ez akár pozitívan is hathat az ausztrálok húsfogyasztási szokásaira. „Ez egyfajta visszatérés lenne a gyökerekhez, hiszen több ezer évvel ezelőtt a kenguru jelentette a legfőbb húsforrást a kontinens lakóinak. Ma viszont a szarvasmarha tölti be ezt a szerepet, amely pedig a mezőgazdaság metánkibocsátásának mintegy 67 százalékáért felelős” – hangsúlyozza a szakértő.  
Habár a kenguru az ország szimbóluma, és húsfogyasztási célra történő befogása állandó vita tárgyát képezi, ma is évente több ezer kengurut lőnek le azzal a céllal, hogy szabályozzák a vadon élő állomány méretét. Az így elejtettek állatok húsát eddig elsősorban állati eledelnek dolgozták fel. Az utóbbi időkben viszont egyre többen álltak át a kengurufogyasztásra. 
Szakemberek szerint ez utóbbi mellett szól, hogy zsírszegény, fehérjében gazdag húsról van szó, és mivel nem tenyésztésből származik, mentes mindenféle mesterséges tápanyagtól. A napokban tett kormányzati bejelentést egyelőre nagy lelkesedéssel fogadták az ausztrálok. /Nat. Geogr./
  Nagyon remélem, nem kell megérnem azt, amiről ebben a cikkben szó esik. Én valahogy maradnék a megszokott évi max. ½ kg-nyi marhahúsnál, /ennyi az én fogyasztásom, pörkölt formájában/ viszont tehéntej nélkül valószínűleg meghalnék. Ugyanis abból heti min. 6 litert iszom, a sajtról, túróról, tejfölről már nem is szólva. Szóval, nagyon szeretném, ha nálunk nem akarnák gyorsan követni az ausztrál példát.




  ☼☼☼☼☼☼☼☼☼☼☼☼☼☼☼☼☼☼☼☼☼☼☼☼☼☼☼☼☼☼☼☼☼☼☼☼☼☼☼☼☼☼☼☼☼☼☼☼☼

 Ismered ezt ? http://csodasallatok.googlepages.com/ Ha nem, nézz bele !!