2009. március 3., kedd

Macskás kedd

Sajnálom, de ma nem lesz túl sok időm a géppel/bloggal vacakolni, hónap eleje lévén, van egy csomó intézni-valóm. Mivel múltkor sikere volt a Monro versnek, találtam egy másikat is, most az kerül ide. Nekem nagyon tetszik ez is.  

Harold Monro - A cica tejet kap  

Ha ötkor beviszik a teát, 
s elfüggönyöződik a szoba  
már bent dorombol a zöldszemű, 
tűzszemű fekete cica.  

Először úgy tesz, 
mint akit nem érdekel, 
csak a tűz közele,  de késhet a tea, 
megalhat a tej, ő nem késik sose. 
Lassankint tejszínű, nagy puha 
köd üli meg achát szemeit  
és szabadon föl-fölfigyelő 
tekintete megkeményedik.  

Aztán füle, karma remegni kezd, 
farka mozogés a csodás karcsú test 
már egyetlen élő dorombolás.  
A gyerekek esznek, a két öreg hölgy 
selyemben suhog:  de a cica a nagy vágyban
egész kicsire zsugorodott.  

A tányér holdja az asztali felhőkből 
végre alálebeg;  s ő csupa sóhaj, 
izgalom, álom és szeretet. 
Odahajlik a fénylő kör fölé, 
a krém-tenger fölé s iszik, farkát elereszti, 
altató gyönyör oldozza térdeit.  

Nagy, lankadt mámor fogja el; 
világa végtelen és fehér; még egy szent csöpp, - 
fölnyalja, és érzi, hogy száll le rá az éj:  
a karosszékben álmosan felpúposodik 
és kinyúl és magába temetve 
pihen éjfélig öntudatlanul.


  Ha már macska és ha már evés volt a téma, kényszerem van, hogy a Berci legutóbbi fotóját is megmutassam. Valószínűleg nem túl gyakran láttok ilyesmit: az én macskám sóskamártást eszik :-) 


 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése