2009. július 30., csütörtök

Programajánló

A régi blogból átmásolt anyagok bekategorizálásával foglalkozom mostanság, s már a második anyag „veszik el”. Nem tudom mi az oka. Igaz, ehhez anno nem voltak kommentek… Mindegy, most újra beírom, aki olvasta, attól bocs… Lehetett volna húsvéti program is, de nyári kirándulásnak is megfelelő: érdemes megnézni a Tojásmúzeumot Zengővárkonyban. Egyéb infók: http://www.kul-tura.hu/index.php?varos=110847076923539
A Míves Tojás Gyűjtemény az ország első és Európában is ritkaságnak számító állandó hímestojás-kiállítása. A gyűjtemény darabjai 19 ország 55 tájegységéből származnak. Dr. Nienhaus Rózsa magángyűjtő több mint 5000 darabos míves tojás gyűjteményéből mintegy 3000 darabot adott át az állandó kiállítás céljára. A vitrinekben közel 2100 alkotás látható, a további mintegy 900 díszített tojás a fióktárlókba került. A gyűjtemény darabjait 160 ismert és több ismeretlen tojásdíszítő több mint 30 különféle technikával készítette. Sok a viaszlevonatos, de van számos berzselt, batikolt, maratott, karcolt díszítmény is. A legszebb darabokról képeslapok illetve másodpéldányok vásárolhatók a helyszínen. Az otthoni tojásfestéshez mintalapot, festéket, írókát és hasznos tanácsokat tartalmazó egységcsomagot és képes albumot kínál a múzeum. A helyi népművészeti hagyományokat bemutató tájház udvarán lévő egykori pajtában található múzeum a nyitvatartási időn kívül bejelentkezéssel látogatható.

2009. július 29., szerda

Korat - Thaiföld nemzeti macskája

Hogy mik derülnek ki néha ! Én azt hittem Samu „csak” egy szürke cica. Igaz, nagyon másképp viselkedik, mint a Berci, de arra gondoltam ez a nembeli különbségből fakad /Berci ugyanis lány/. De nem, itt alább olvasható, hogy az én Samum bizony egy különleges macska, minden tekintetben. Kinézésre is, természetre is. Azt sajnálom csak, hogy a csatoltnál jobb fotóm pillanatnyilag nincs, de majd igyekszem valami rangjához méltó, szép képet csinálni róla. Bevallom, kezdem sajnálni, hogy ivartalaníttattam, mert úgy látom, nincs túl sok ebből a fajtából. Na, de ki tudta ezt akkor ? Ki gondolta a gödhös, csipás, beteg kis jószágról, hogy ő egy álruhás királyfi ? Most meg már késő a bánat…

Nos, itt a teljes igazság erről a szépségről: A legenda szerint, ha valaki belenéz egy Korat macska szemébe, azonnal meglátja a jövőt. A fajtára valóban rendkívüli szemek jellemzőek. Amikor először megpillantjuk a kiscicát, még égszínkék szemei vannak, két éven belül azonban foszforeszkáló zölddé válnak, és káprázatos tekintetet kölcsönöznek a felnőtt macskának. Egy buddhista vers szerint a Korat macska tekintete olyan, mint "mézcsepp a lótusz levelén". A középkori keleti országokban állítólag Korat macskapárt ajándékoztak a fiatal házasoknak, így kívánva hosszú, boldog és gyermekkel megáldott közös életet. A keleti költészet egyes remekei pedig arról tanúskodnak, hogy a hadvezérek Korat kandúr cicákat vittek magukkal, mert hittek abban, hogy a harcias természetű cica megóvja őket a csatában. Thaiföldön és Sziámban napjainkban is sok Korat macska él (és örvend nagy tiszteletnek), mert gazdáik hisznek abban, hogy a Korat szerencsét hoz a házhoz. A fajta keletről először Amerikába érkezett, majd onnan terjedt tovább a világ számos országába. Kiélezett hallása és éles látása kiemeli a többi fajta közül: egyben azt is jelenti, hogy az egyébként nyugodt macska nem szereti a hirtelen jött erős zajokat és gyors mozdulatokat. A tenyésztők általában azt tanácsolják a cicákat kiállításra szánó gazdiknak, hogy egészen pici kortól szoktassák az erős hangokhoz; e nélkül nyugtalan és kiszámíthatatlan felnőtt macska lesz. A Korat nagyon élénk és harcias cica. Szereti más macskák társaságát, de mindig Őőő az úr a játékban és a komoly döntéseknél is. Ezt a fajtát csak annak javasoljuk, aki minden nap rászán a cicára fél óra-óra kényeztetést, ugyanis ennek hiányában könnyen elvadul és öntörvényűvé válik. Ez egyébként a rendszeresen szeretgetett, jól nevelt Korat cicára is jellemző. Kétséget sem hagy véleménye felől, ha például nem az általa áhított falatkák kerülnek tányérjába. A fajta kékesszürke színű, középméretű, feje szív alakú. Fülei egymáshoz közel helyezkednek el és kihegyesedők. Szőre rövid, testre simuló, de nagyon kellemes tapintású. Izmos testfelépítése, feszes vonalai erőt sugároznak. Szemei a fejéhez képest igen nagyok, felnőtt korban élénk zöldek: mindenkit elvarázsol, aki elkapja hipnotizáló pillantását. Ez az igazi szerelem, méghozzá első látásra! http://kiscicuska.mindenkilapja.hu/?m=2309529

Fontos szolgálati közlemény !

Kedves Mindenki ! Egyik hűséges és informatikához értő olvasómtól ajándékot kaptam: nevezetesen annak módozatát, hogy miképp is lehet a kommentek szövegébe beírni az ajánlott weblapcímet olyan módon, hogy az rákattintással azonnal működjön. Sajnos képtelen vagyok ide bemásolni, ugyanis olyan jó a "parancs" hogy valóban CSAK a link jelenik meg, ergo nem tudom megmagyarázni a menetet, hogy miképp kell a gyakorlatban csinálni. Ha valakit érdekelne, jelezze, megírom E-mailban, illetve elmagyarázom. aranyosfodorka@gmail.com A tippet ezúton is nagyon szépen köszönöm ! myspace comments Thank You Comments

2009. július 28., kedd

Dardzsiling Himalája Kisvasút

Máskor is írtam már a vonatok iránti vonzalmamról, arról, hogy milyen örömmel nézem a világ híres vasútjait bemutató filmeket. Tegnapelőtt is egy ilyent láttam, a Dardzsiling Himalája Kisvasútról. 61 cm-es a nyomtávja, és a kicsi gőzmozdony 900 kanyarral ér fel Siliguritól a tea őshazájába, Dardzsilingbe. Ez az útvonala: Ez a mozdonya: /Van többféle vonatos videó is, de az igazi a toy train /=játék vonat/-os, ez az eredeti, ősrégi mozdonyos vonat./ Dardzsiling Nyugat-Bengália állam egyik városa India északkeleti részén. A Himalája déli, alacsonyabban fekvő részén (Shiwalik-hegység) található, az átlagos tengerszint feletti magassága 2134 m. A Dardzsiling név a tibeti dorje (’villámlás, mennykőcsapás’) és a ling (’hely, terület’) szavak összekapcsolásával keletkezett, melynek jelentése: „a hely, ahol villámlik”. A Brit Birodalom időszakában építették fel a hegyi állomást. A gyarmati tisztviselők – beleértve az alkirályt is – minden nyáron ide menekültek a szubkontinensen uralkodó hőség elől, ugyanis itt az európaiak által is kellemesen elviselhető mérsékelt éghajlat a meghatározó. Útközben: Dardzsiling világhírű a fekete teáról és a dardzsilingi Himalája vasútról, amely az UNESCO Világörökségi listára is felkerült 1999-ben. Leghíresebb magyar vonatkozása: itt temették el Kőrösi Csoma Sándort, a híres tibetológus nyelvtudóst. A vasutat 1879-ben kezdték építeni, s 1881. július 3-án hivatalosan is megnyitották a 82 km hosszú (nyomtáv: 610 mm) vasútvonalat Siliguritól (tszf. 120 m), Ghumon (tszf. 2257 m) keresztül Dardzsilingig (tszf. 2075 m). /wikipedia/ Ez egy a Youtube-on fent lévő filmek közül: /A filmen kétszer is látszik, hogy a mozdony elején álló férfiak valamit szórnak a mozdony elé. Nos, homokot szórnak, mert olyan meredek a sín, hogy félő, kiforognak a kerekek…./ Ez egy nagyszerű animáció, érdemes ezt is megnézni : http://www.youtube.com/watch?v=qQyjKFPrWE0&feature=related Többek között itt is láthatsz róla képeket: http://www.dhrs.org/photo_gallery.htm http://www.dhr.in/

2009. július 27., hétfő

Ne nevess, ez véresen komoly !

Az Európai Únió legutóbbi ülésén, a Krix és Krax országok képviselői által felvetett javaslatot tárgyalták meg, nevezetesen, szabad legyen-e az Eu tagoknak saját lakásukban szellenteni ? Csak hangosan, csak szagosan, vagy csak hangtalanul ? Legjobb lenne mindhárom változatot betiltani. Az otthon élő egyéb családtagok alapvető emberi jogaira hivatkozva. Az Únió tagállamai – köztük hazánk képviselője is helyeselte az elgondolást. Végtére is joga van mindenkinek friss levegőben, kellemetlen hangoktól mentesen élni, az egységes világbéke, az azonos életfeltételek megteremtése érdekében. Ez kedves olvasóm MÉG csak mese… De az, hogy meg akarják tiltani a háznál történő disznóvágást és az otthon készített termékek SAJÁT részre történő felhasználását IS – hát ez azért már a világ mocsoksága. Ugye, azt remélem tudjátok, hogy a szomszédnak, barátnak, rokonnak már NEM készíthetsz kolbászt-hurkát, stb. csak magadnak. Hosszú évekig egy kedves falusi családnál vettünk minden télen egy általuk hizlalt igazi jó ízű/húsú házi disznót. Ott náluk vágtuk le, dolgoztuk és füstöltettük föl. Tekintve, hogy nálunk erre nincs alkalom/lehetőség. Már harmadik éve, hogy NEM MERIK az ismerőseink ezt felvállalni, mert TILOS ! Igen, tilos, és ha kiderül, hogy ők öt disznót vágnak, akkor arra már tényleg nem lehet mondai, hogy saját használatra vágták, és bizony ebben a szép új világban félnek a szomszédtól, hátha feljelentik őket. Így vesztettük el a jó házikolbászunkat, az új /jó?/ rendszerbe vetett hitünkkel és bizalmunkkal együtt. Most pedig még a saját használatra való vágást is meg akarják tiltani. Remélem nem csak én hallottam a mai hírekben. /Habár először tényleg azt hittem a hír hallatán, hogy álmodom…/ Igaz, a déli hírekben már nem hallottam. Aztán valamikor délelőtt nyilatkozott egy főember, hogy ezt ő nem, hát ezt nem így, hát persze és hát természetesen mégse és nem, ó nem, hát dehogy. Meg hogy nem hallott ő még ilyenről ez csakis valami tévedés, félreértés lehet… Ergo: BE FOGJÁK VEZETNI !!! Jól emlékezzetek a mai napra, én megmondtam. Ezek a mocskok be fogják tiltani a házi disznóvágást is, hogy csak a multi-szemetet vehessük/ehessük. Jól ki van ez tervelve. És mi - a birka nép – meg tűrjük. Meddig ???????????????????????

Emberek ! Be vagyunk kerítve ! Nincs menekvés ! /Remélem megnéztétek a pár napja ajánlott Zeitgeist-et ??/

Kép: http://m.blog.hu/ci/cigi/image/ikon/eu-logo.gif

2009. július 26., vasárnap

Krimi

Helyszín : Pécs, belvárosi, I. emeleti, belső /zárt/ udvar felőli, teraszos lakás. Nyár. Éjszaka. 40 fok. Terasz ajtó nyitva, redőny 2/3-ig leeresztve /hogy kicsit mozduljon a levegő./ Két igen idős /88,96/ ember. Y bácsi X néni külön szobában alszanak. Éjjel 1 óra. Betörő jön. Vagy Besurranó /hiszen nem „tört be”. Mindegy/ Bemegy X néni szobájába. Az éjjeli edényt és a kikészített WC papírt óvatosan odébb rakja – nehogy ’ felrúgja. Az éjjeliszekrényről felmarkolja a gyógyszeres dobozt, a Tv tetejéről a számlákat /és nem ékszereket/ tartalmazó kisebb fadobozt és a /tán mobilnak nézett ???/ Tv kapcsolót. Átmegy a nagyszobába s mivel sötét van, behajtja az üveges ajtót és a legnagyobb lelki nyugalommal villanyt gyújt. /Meg kell nézni, hogy érdemes volt-e a dobozokat kihozni./ Ébren alvó X néni a fényre felpirkad: - Apa ! Apa mi történt ? Valami baj van ? Y bácsi: - Mi van ? Mi történt ? /Mindez a magas korúak süketsége miatt olyan hangerővel, hogy valószínű a szomszéd is hallhatta./ Lámpa elalszik, csend honol. Y bácsi felkel, bemegy a szobába, látja az asztalon szétdobált számlákat… Hm… hát igen. Itt járt a betörő…. Mivel már háromszor rabolták ki őket /nem ebben a lakásban/ tudják, a rendőrséghez fordulni teljesen felesleges, és emellett szörnyen fárasztó dolog. Leengedik a redőnyt, bezárják a teraszajtót és visszafekszenek aludni. Megköszönik Istennek, hogy legalább a torkukat nem vágta el… Reggel Y bácsi kimegy a teraszra terepszemlét tartani. Megdöbbenve tapasztalja, hogy a betörő bizony visszajött másodszor is, /ha már a lakásból kizárták/ és az előszoba szekrénybe tárolt élelmiszer- és italféléket MIND elvitte. Hozzá kell tennem, rendkívül előnytelenül kialakított lakás, 2x 2 m-es a konyha, kamra nincs, élelmiszert meg ugye azért csak-csak kell az embernek tartani valahol… Ki gondolta volna, hogy a tartós tejnek széf kell…Szóval eltűnt az összes leves- és pudingpor, a tarhonya, a rizs, liszt, cukor, két kg. kávé, 4 tábla étcsokoládé és 4 üveg Hubertus. Feltehetőleg nem volt a betörő/besurranó kedves magyar honfitársunknak se kedve, se ideje az ereszcsatornán tízszer le meg fel mászkálni, ledobált mindent az udvarba, majd ott szépen összeszedte. Sajnos a Hubertuszos üvegek a ledobás következtében összetörtek, pedig nagyon ügyesen, a bokrokba/ra/közé próbálta dobálni. A gyógyszeres kisdoboz ott maradt, de a távirányítót elvitte emlékbe. Hát kérem ez ma Magyarország, Ez ma Európa Kulturális Fővárosa. Éljen ! Éljen ! Éljen ! Ezt akartuk ?! Kép: http://mogyorosivas.hu/img/termekek/8b_z.jpg

2009. július 25., szombat

Ezo-nap

Ma "ezo-napom” volt. Olvastam össze-vissza mindent, az egyik nekem tetsző szöveget bemásolom: Tanácsok a tudatos életvezetéshez: - elegendő alvás (mindenekelőtt az éjszaka közepén) a negatív földsugárzásoktól és vízerektől védett helyen ( a macskák, a méhek, hangyák és a disznók kedvelik a negatív sugárzású helyeket - tehát ezeket kerülni kell) - élénkítő, energiadús élelmiszer fogyasztása lassú rágással, étkezés a Teremtés iránti hálával és tisztelettel - az étel megáldása, esetleg egy asztali ima (halk) elmondása - mély lélegzés, sok oxigén felvételével a has, a mellkas és a tüdő egész területén - megfontolt gimnasztika és mozgásgyakorlatok az elektromágneses energiamezők aktiválásához (jóga, tai chi, chi kung, wu chi tao, öt tibeti) - harmónia személyes környezetünkben, a munkahelyen és otthonunkban - rendszeres mozgás a fényen és a levegőn a szabad természetben - pozitív megerősítések és pozitív polaritású gondolati minták rendszeres ismétlése - rendszeres ima, meditáció és kontempláció (belső szemlélődő gondolkodás) - fényben, színek és harmonikus formák között folytatott élet - bátorság a személyes út követéséhez - kapcsolat a kozmikus energiával és annak áramlásával a lét valamennyi területén és minden testtájon - a szeretet elfogadása és megtartása, átalakítása és feltétel nélküli továbbadása - az olyan negatív érzések, mint a félelem, a rettegés, az önmagunkban való kételkedés átpolarizálása és kiegészítésük pozitívvá, pozitív képekkel, megerősítésekkel vagy érzelmekkel (= a negatív képeket először vegyük szemügyre, ne fojtsuk el, hanem fogadjuk el, dolgozzuk fel és ne kövessük tovább, vagyis fényben és szeretetben öleljük magunkhoz, s így oldjuk fel) - koncentráljunk a lényegre - ismerjük fel a természetben és magunk körül mindenütt a szépséget, érzékeinkkel fogjuk fel és raktározzuk el magunkban figyelmesen és gondosan - fejlesszük ki magunkban a világegyetem valamennyi egzisztenciájával összekötő egység érzését, s a kommunikációt az összes lénnyel - vizsgáljuk folyamatosan magunkban a (feltétlen) szeretet érzését a világegyetemből érkező isteni üzenet továbbadásában - engedjünk teret a megérzésnek, az álmodozásnak, a látomásoknak és sugallatoknak - ismerjük fel és fogadjuk el, mint olyat, a kívülről érkező sorsszerűséget - ismerjük fel és kövessük saját utunkat, éberen, figyelmesen, felelősen, gondosan, aktívan, elhivatottan és kritikusan - minden, a látszólag mégoly negatív és rossz eseményben is lássuk meg és ismerjük fel a pozitívat és a jót, fogadjuk el, ismerjük fel és a maga mélyebb értelmében próbáljuk megragadni saját fejlődésünk számára, még akkor is, ha ez az adott pillanatban először nem tűnik is lehetségesnek http://egeszsegtudatossag.gportal.hu/gindex.php?pg=28793013 Kép: http://lenamcgregor.com.au/images/lenamcgregor.com.au/.wind.jpg

2009. július 23., csütörtök

Kánikula

36 ° És hiába reménykedtem, holnapra se fog igazán enyhülni. S ha a hét végén mégis picit enyhülne, akkor meg a jövő héten újra kezdődik....
Ma csak ezt ajánlom olvasásra/böngészésre: http://integrativmedicina.hu/scifi/index.html Elszórakozhattok vele egy darabig. Én már második napja olvasom, de még nem értem a végére.

2009. július 22., szerda

Laza kis nap

Eredetileg ma Magyaregregyre terveztem egy kirándulást, de mivel a Berci cica beteg, és tegnap a Lili is elég gyengén volt, lemondtam ezt az utat. Majd lesz kicsit kellemesebb is a hőmérséklet, amikor ellátogathatunk kedvenc falumba. Kora reggel /6 körül/ egész elviselhető volt a klíma. Piacra mentem /szerda lévén/, s vittem Lilit is, hátha lesz kedve kicsit sétálni. És „egészen véletlenül” vittem magammal a fényképezőmet is. A vasútállomás /Dómusz/ melletti parkban sétáltunk, ahol már régóta várja a hatalmas nyárfa, hogy lefényképezzem, mielőtt egy villám belévág és mindörökre eltüntetik a színről. Nem tudom hány éves lehet, de nem tegnapi gyerek.
Aztán a Jókai téri iskolát sétáltunk körbe, ahol igen sok platánfa van. Nem tudom, mi az oka – hacsak nem a rekkenő hőség - de ezek a fák most dobálják le a kérgüket. Mellesleg olvastam valahol, hogy egy afrikai törzs rettegve tiszteli és félelmetesnek tartja ezt a fát, mert úgy hiszik, / az állandóan lehámló kéreg miatt/ hogy ez a fa lepra terjesztője… Hát mindenesetre érdekesek most ezek a sárgán világító fatörzsek. Ezt a szép fagombát is ott találtam: Aztán kora délelőtt felmentünk kicsit a Havi hegyre, lepihentünk az árnyékban. Sokkal jobb volt itt, mint otthon akár a kertben, akár a lakásban, mert járt a levegő. Olvastam, de előtte picit még nézelődtem, mit lehetne még lefotózni. Hát őket választottam ki:
Ugye szépek ?

2009. július 21., kedd

Nyári éjszaka

Pedig igazán mondom, a tegnapi est nem is volt túl fülledt, mégis szörnyen nehezen aludtam el. Bekapcsoltam párnám alá dugva a kicsi zsebrádiómat – de valahogy a zenék se igen tetszettek. Nem értem én, miért kell éjjel 11-kor is agy-lüktető számokat nyomni. / Bár a frász tudja, talán 20 évesen ezt még képes lennék megérteni…hja, csak nem vagyok 20, más hiba tán nincs is./ 

Szóval biztos jóval elmúlt éjfél, amikor elaludtam. És még sötét volt, amikor felpirkadtam. Három óra múlt. Valahogy nem volt kedvem a „szokásos” módszeremhez: Tv bekapcsolás és belealvás egy műsorba. Felkeltem, ki tudja miért, kimentem az udvarra. Reménykedtem tegnap este, hogy nyugodt lesz az éjszaka /meteorológiai szempontból/ , és „Little Pakisztán” sátraimat :-)  nem bontottam le. Emiatt aztán a részemre fenntartott ég-darabkából még kisebbet láthattam. 

Szeretem a csillagos nyári éjjelt. Én nem tudom miért kél bennem olyan képzelet, hogy jó lenne most felszállni, és a semmibe belerepülni. Jó hűvös volt. Álltam ott, keresve a nagy nyári háromszöget /Sas, Lant, Hattyú – tán van köztetek, aki tudja, miről beszélek/ és csak úgy ácsorogtam ott kicsit. Agy-frissítőnek felmondtam a csillagképeket magamban. Annak, aki esetleg nem ismerné, itt a könnyen megtanulható változat: Kos Bika Ikrek Rák az Oroszlán Szűz és a Mérleg Skorpió és a Nyilas Bak Vízöntő a Halak 


http://www.tananyag.almasi.hu/ojudit/Csillagkepek/csillagkepek/nyari_elemei/image002.jpg

Aztán mégiscsak visszamásztam az ágyamba, és valamikor sikerült elaludnom. Nem túl soká, mert 6-kor csörgött az óra, a körzetihez akartam menni, gyógyszert íratni. Micsoda szerencse, előtte oda szóltam, rendel-e ? Hát nem, szabadságon van… Így a feladat elhalasztva a jövő hétig. A mai szép hajnalomra emlékezve küldöm Nektek ezt a verset:  


Kosztolányi Dezső: Hajnali részegség

Elmondanám ezt néked. Ha nem unnád.
Múlt éjszaka - háromkor - abbahagytam
a munkát.
Le is feküdtem. Ám a gép az agyban
zörgött tovább, kattogva-zúgva nagyban,
csak forgolódtam dühösen az ágyon,
nem jött az álom.
Hívtam pedig, így és úgy, balga szókkal,
százig olvasva s mérges altatókkal.
Az, amit irtam, lázasan meredt rám.
Izgatta szívem negyven cigarettám.
Meg más egyéb is. A fekete. Minden.
Hát fölkelek, nem bánom az egészet,
sétálgatok szobámba le- föl, ingben,
köröttem a családi fészek,
a szájakon lágy, álombeli mézek
s amint botorkálok itt, mint részeg,
az ablakon kinézek.

Várj csak, hogy is kezdjem, hogy magyarázzam?
Te ismered a házam
s ha emlékezni tudsz a
a hálószobámra, azt is tudhatod,
milyen szegényes, elhagyott
ilyenkor innen a Logodi-utca,
ahol lakom.
Tárt otthonokba látsz az ablakon.
Az emberek feldöntve és vakon
vízszintesen feküsznek
s megforduló szemük kancsítva néz szét
ködébe csalfán csillogó eszüknek,
mert a mindennapos agy-vérszegénység
borult reájuk.
Mellettük a cipőjük, a ruhájuk
s ők egy szobába zárva, mint dobozba,
melyet ébren szépítnek álmodozva,
de - mondhatom - ha igy reá meredhetsz,
minden lakás olyan, akár a ketrec,
Egy keltőóra átketyeg a csöndből,
sántítva baktat, nyomba felcsörömpöl
és az alvóra szól a
harsány riasztó: «ébredj a valóra».
A ház is alszik, holtan és bután,
mint majd száz év után,
ha összeomlik, gyom virít alóla
s nem sejti senki róla,
hogy otthonunk volt-e, vagy állat óla.

De fönn, barátom, ott fönn a derűs ég,
valami tiszta, fényes nagyszerűség,
reszketve és szilárdul, mint a hűség.
Az égbolt,
egészen úgy, mint hajdanába rég volt,
mint az anyám paplanja, az a kék folt,
mint a vízfesték, mely írkámra szétfolyt,
s a csillagok
lélekző lelke csöndesen ragyog
a langyos őszi
éjjelbe, mely a hideget előzi,
kimondhatatlan messze s odaát,
ők, akik nézték Hannibál hadát
s most néznek engem, aki ide estem
és állok egy ablakba, Budapesten.

Én nem tudom, mi történt vélem ekkor,
de úgy rémlett, egy szárny suhan felettem
s felém hajol az, amit eltemettem
rég, a gyerekkor.

Olyan sokáig
bámultam az égbolt gazdag csodáit,
hogy már pirkadt is keleten s a szélben
a csillagok szikrázva, észrevétlen
meg-meglibegtek és távolba roppant
tűzcsóva lobbant,
egy mennyei kastély kapuja tárult,
körötte láng gyult,
valami rebbent,
oszolni kezdett a vendégsereg fent.
a hajnali homály mély
árnyékai közé lengett a báléj,
künn az előcsarnok fényárban úszott,
a házigazda a lépcsőn bucsúzott,
előkelő úr, az ég óriása,
a bálterem hatalmas glóriása
s mozgás riadt, csilingelés, csodás,
halk női suttogás,
mint amikor már vége van a bálnak
s a kapusok kocsikért kiabálnak.

Egy csipkefátyol
látszott, amint a távol
homályból
gyémántosan aláfoly
egy messze kéklő,
pazar belépő,
melyet magára ölt egy drága, szép nő
és rajt egy ékkő
behintve fénnyel ezt a néma békét.
a halovány ég túlvilági kékét,
vagy tán egy angyal, aki szűzi,
szép mozdulattal csillogó fejékét
hajába tűzi
és az álomnál csendesebben
egy arra ringó,
könnyűcske hintó
mélyébe lebben
s tovább robog kacér mosollyal ebben.
aztán amíg vad paripái futnak
a farsangosan-lángoló Tejutnak
arany konfetti-záporába sok száz
bazár között, patkójuk fölsziporkáz.

Szájtátva álltam
s a boldogságtól föl-fölkiabáltam,
az égbe bál van, minden este bál van
és fölvilágolt mély értelme ennek
a régi, nagy titoknak, hogy a mennynek
tündérei hajnalba hazamennek
fényes körútjain a végtelennek.

Virradtig
maradtam így és csak bámultam addig.
Egyszerre szóltam: hát te mit kerestél
ezen a földön, mily silány regéket,
miféle ringyók rabságába estél,
mily kézirat volt fontosabb tenéked,
hogy annyi nyár múlt, annyi sok deres tél
és annyi rest éj
s csak most tünik szemedbe ez az estély?

Ötven,
jaj ötven éve - lelkem visszadöbben -
halottjaim is itt-ott, egyre többen -
jaj, ötven éve tündököl fölöttem
ez a sok élő, fényes, égi szomszéd,
ki látja, hogy a könnyem morzsolom szét.
Szóval bevallom néked, megtörötten
földig borultam s mindezt megköszöntem.

Nézd csak, tudom, hogy nincsen mibe hinnem
s azt is tudom, hogy el kell mennem innen.
de pattanó szivem feszitve húrnak,
dalolni kezdtem ekkor azúrnak,
annak, kiről nem tudja senki, hol van,
annak, kit nem lelek se most, se holtan.
Bizony, ma már, hogy izmaim lazúlnak,
úgy érzem én, barátom, hogy a porban,
hol lelkek és göröngyök közt botoltam,
mégis csak egy nagy, ismeretlen úrnak
vendége voltam.


2009. július 20., hétfő

Korszellem /Zeitgeist/

2:03:06 Ennyi időre van szükség, hogy végignézd. Érdemes. http://video.google.com/videoplay?docid=-8266131592631747056&hl=hu Utólag írtam ezt ide: Hátha valaki nem nézi meg a kommeteket ! Klikkelj ide: http://www.dailymotion.com/related/x8fnng/video/x8fngy_korszellem-hu-112-zeitgeist-the-mov_tech?hmz=74616272656c61746564 Ez egy 12 részes anyag első része. Nagyon ajánlom ezt is megtekinteni ! Ezúton is köszönet érte a küldőjének.

Tele vele

Bizony, már hetek óta tele ezzel a témával a TV-rádió-újság. Akkor pont én ne írjak róla ? Hát persze, hogy a negyven évvel ezelőtti Holdra-szállás a téma… Néha én is teljesen elbizonytalanodom. Ott voltak, nem voltak ott ? Ki tudja ezt biztosan ? Ez az egész dilemmázás annyira tipikusan „mai”. Hiszen ma már az emberek többsége nem „hisz” semmiben, csak a kézzelfoghatóban, s ennek bizony mi magunk vagyunk az okai. Annyit de annyit hazudtunk/tak/nak… Sokszor tényleg már azt sem hiszed el, amit te magad látsz a saját szemeddel… Az egészben nekem kizárólag egyetlen dolog a furcsa. Amikor ilyen/olyan magas technikai szinten állunk, ahol, akkor miért nem voltak ott fent újra az elmúlt 40 év alatt ????? Erre adjon nekem valaki választ, de olyant ám, amit el is lehet hinni. Ne tessenek az anyagiakra hivatkozni, mert ez a legnagyobb hazugság. Az eltelt időben „csak” háborúzásra szerintem sokkal többet költöttek… No, mindegy. Emlékezzünk rájuk, akik így, vagy úgy hősök voltak ezen a napon…. Az Apollo–10 sikeres küldetése után már minden készen állt rá, hogy az ember leszálljon a Holdra. A Kennedy elnök által kitűzött célt, miszerint az Egyesült Államok az évtized végéig meghódítja a Holdat, az Apollo–11 hivatott elérni. A legénység tagjai: Neil Armstrong (parancsnok), Edwin Aldrin és Michael Collins voltak. Armstrong, Collins és Aldrin 1969. július 16-án emelkedett a magasba a Cape Kennedy (Canaveral) űrközpontból. A Hold körüli pályára állás 3 napig tartott. 1969. július 20-án leszálltak a Hold felszínére. A leszállás nem volt zökkenőmentes. Aldrin és Armstrong bemászott az Eagle („Sas”) nevű holdkompba, Collins egyedül maradt a parancsnoki egységben. Az Eagle a leválás után 100 km-es magasságban Hold körüli keringésbe kezdett, majd 13 km-es magasságba süllyedt. A küldetés legnehezebb része most következett. 12 percnyi üzemanyag állt rendelkezésre a holdkomp üzemeltetéséhez. Az üzemanyag kifogyása előtt végre megpillantották a leszállásra kijelölt helyet, majd július 20-án, 20:17-kor leszálltak a Hold felszínére a „Nyugalom-tengerében”. Ekkor 30 másodpercre elegendő üzemanyaguk maradt. „Houston, a Sas leszállt” – mondta Armstrong. 6 óra várakozás (július 21-én 02:39) után kinyitották a holdkomp ajtaját, és leléptek a Hold felszínére. Ekkor hangzott el Armstrong híressé vált mondata: „Kis lépés egy embernek, de óriási ugrás az emberiségnek.” További részletek is olvashatók még itt: http://hu.wikipedia.org/wiki/Apollo%E2%80%9311

2009. július 19., vasárnap

Vasárnap

Végtelenül kellemes napom volt ma. Csodálatosan hűvös reggelre ébredtem. Nem nagyon érdekelt, hogy vasárnap van, /majdnem merem mondani, hogy nekem minden nap egyforma már…hm….ez a gondolat is megérne egy „misét”/ szóval vasárnap ide, meg oda, a tegnap esti szél besodorta vadszőlő-virágok-levelek miatt egy kisebb takarítást csináltam, majd ágyat húztam. Közben felkészítettem az ebédet: szegfűgomba levest ettem ma, sült csirke-szárnnyal /imádom!/ krumplipürével, húgomtól kapott, a tegnapi grillezésből megmaradt görögsalátával. Mennyei volt. Aztán egy pici szundi, de épp csak ¾ óra, majd kiültem a „művészien” lefüggönyözött kertbe olvasni. Rettentően sajnálom, hogy nem áll módomban erről a rongysátorról a csatoltnál jobb fotót csinálni, egyszerűen az egész kertet beborítom mindenféle rongyokkal, mert ellenkező esetben szörnyen felmelegszik ez a bezárt kicsi tér, és estére még a virágaim is kifekszenek a hőségtől. Na, mindegy, szóval a beárnyékolt udvaron ültem és olvastam. És akkor hirtelen meghallottam a „múltat”. Igen, igen, a múltam muzsikált a vadszőlő virágok között kalandozó, virágporát gyűjtő ezermillió méh/darázs és egyéb bogár zümmögésében, a vadszőlő-virágszirmok levélre pergő, hihetetlenül finom percegésében. Le se kellett hunynom a szemem, régi házunk udvarán voltam lélekben, több, mint ötven éve /jesszus, milyen fura érzés ezt csak így leírni… több mint ötven…/ A régi házunk is be volt ugyanis futtatva vadszőlővel. Elmondhatatlanul sok nyári délutánon ültem a nyugágyban, könyvvel az ölemben és hallottam ezt a percegést. Komolyan mondom, boldog voltam. Boldog, még akkor is, ha valami halkan sírdogált kicsit bennem, siratta azt, ami elmúlt, s nem jön vissza soha többé…..
Eszembe jutott, hogy van egy vers, ami passzol ehhez a hangulathoz. Íme: Babits Mihály: A régi kert I. Szeretek itt olvasni, a kertben, a szőllőlugas alatt, ahol a könyvre apró kerek fényfoltokat vet a nap - mind titkos lencse fényköre titkos mikroszkóp alatt, amelyben titkos porszemek szálló árnyai mozganak. Itt csak egyszerű virágok vannak: árvácskavirág, petúnia, muskátli, dáhlia és georginák, és rózsa, rózsa! - A reggelnek még a zöld gyep örül, a zöld gyep és a barna lóher az ágyások körül. Nem tudok én már dalolni cifra mértéken, rimen, csak ily hanyagon, mint ez a kert dalol, porosan, szeliden ahonnan az utcára semmise néz, csak a jegenyeakác sárga fejével; mert nagyobb szegény mint az emeletes ház. II. Talán örökké lehetne verselni rólad régi kert, vén köhögős kutadról, mely szalma közt fázva telelt, a tamariszkról, melynek bőre ráncos és durva mint a vén emberé s mégis oly virágos gyengeszép ágakat nyujt az ég felé! Gyerekkoromban a levelekbe szerettem harapni mint a csikó. Tudtam: keserű ízű az orgona, illatos zamattal leveles a dió. Sokszor álmodoztam diólevél-ágyrul, ott volna délután heverni jó! Ott volna valami szépmellű kisleányt ölelni jó! Este ha a kertre a hosszú ház árnyéka lassan ráfeküszik, sűrű nyári este a forró légben fülledt illat úszik. Tikkadtan a magas fának üzen akkor titkon a kis virág: »Te messze látsz, bátya, mondd meg, jön-e már a holdvilág?« III. Ház, pince, istálló, félszer, körülötted régi kert. Elül ami házunk, emeletes, de mégis fehérre meszelt zöld ablakokkal; oldalt a szomszédé, alacsony, falusi, nádfödeles (hányszor kihúztam nyílnak a nádat, indián voltam, ki nyilazva les!) Kert mögött az udvar, a régi félszer ott áll az udvaron négy vályogoszlopon, benn mosókemence, mángorló, ócska lom. A vályogról hull a mész. Az istálló is ott van, rég üres, törött az ablaka: nagyapám virgonc lovai álltak a jászol előtt valaha. Foltos, szalmás a vályog. A gerendák közt fecskék keringnek. Pincetorok, hűsöng, nagy hordók, misztikusan, jó pénz, jó mámorok, kadarkaborok. Szemközt nagy bálvány fakapu néz ki az utcára, zöld rácsos, szép. S künn a ház előtt évrül-évre eszi az utcát az akácos Séd.

Én maradok a kutyánál...

Porszívó vagy háziállat? Komolyan mondom, csak tátom a szám, s nem akarok hinni a szememnek, amikor ilyesmikre bukkanok: Aki esetleg úgy gondolja, felelősségtudata nem érett meg ahhoz, hogy egy háziállatba fektessen, annak szeretnénk figyelmébe ajánlani azt a porszívót, amit tényleg csak egy hajszál választ el egy háziállattól. A Fukitorimushi névre keresztelt kis porszívórobot ügyes kis érzékelőivel keresi a port és a piszkot, alapjáraton fehér és kék fényt bocsát ki magából, amint azonban extrém piszkos felülethez érkezik, kigyullad a piros fény. Porszippantás után pedig visszagurul a töltőre. A porszívó testét különleges anyaggal borították, ezen keresztül a por nem tud visszakerülni a levegőbe. Nézd meg videón, hogyan működik a kis porkutya! Kép, szöveg: http://haztartasigepek.hg.hu/cikk/porszivok/710-porszivo-vagy-haziallat

2009. július 18., szombat

Mar/s/haságok

Már megint kering a neten ez a hülye levél: nevezetesen, hogy a Mars csodálatos közelségbe kerül a Földhöz… „Augusztusban a Föld és a Mars közelebb lesznek egymáshoz, mint az írott történelemben bármikor. A Mars legközelebb 2287-ben lesz ilyen közel. A találkozás csúcsa augusztus 27-én lesz, amikor a Mars 34 649 589 mérföldre közelíti meg a Földet, és a Hold mellett a legfényesebb égitest lesz. Szabad szemmel akkorának fog látszani, mint a Hold. Augusztus elején este 10 órakor keleten fog felkelni, és kb. hajnali 3-kor éri el a legmagasabb pontját. Augusztus végére, amikor a két bolygó a legközelebb lesz egymáshoz, sötétedéskor fog felkelni, és a legmagasabb pontját 0:30-kor éri el. Olyan csoda lesz látható, melyet élő ember még nem látott. Tájékoztassa erről ismerőseit!"Többeknek megírtam, hogy ez egy hülyeség, és évek óta a neten keringő álhír, /hoax/ és mégis csak jönnek és jönnek az ilyen és ehhez hasonló marhaságok. Az egésznek az a lényege és legfőbb célja, hogy az eredeti küldő újabb és újabb címekhez jusson. Épp ennyire idegesítőek a segítség-kérő E-mailok is. Én bizony ott tartok, hogy ezeket is azonnal törlöm, hozzájuk csapva a legkülönfélébb és legszélsőségesebb politikai dumákat is. Tehát: senki se higgye, hogy egy hónap múlva „két hold” lesz az égen, hacsak előtte be nem tintázik egy kicsit ! Kép: http://www.mcse.hu/eszlelesi_ajanlat/mars2007.html

2009. július 17., péntek

Kerti képek

Barátnőm férje sajnálatos módon kórházba került. Miután kellőképp kiaggódta magát szeretett társa miatt, s miután a beteg állapota stabilizálódott, első gondolata a kert volt. A kert, ahol semmi sincs tekintettel egy váratlanul bekövetkezett bajra. Érik, nő, minden, aminek ilyenkor kell. Engem kért meg, hogy vigyem már ki a kertbe, /kb.25 km/ le kellene szedni a beért dolgokat. Eredetileg azt gondoltuk, kajszit kell zömében szednünk, ez azonban elmaradt, tekintve, hogy a kajszik ott még nem alkalmasak a befőzésre. De ezen kívül aztán szüreteltünk mindenből, alma, barack, szilva, paradicsom, cukkíni, kukorica, uborka, zöldbab. Mint a képen is láthatod: Miután elvégeztük a munkát, jöhetett az én szórakozásom, kicsit fotózgattam. Igaz, hogy erősen sütött a nap és fújt a szél, de azért mégis sikerült pár képem. Most ezek közül néhánnyal dicsekednék:
Aztán mire hazaértünk, olyan meleg volt már, hogy azt hittem elolvadok. Viszont tegnapra volt betervezve, hogy a még hátralévő két kisebb futószőnyeget kitisztítom. /Előző napokban végeztem több másik szőnyeggel – ezt a munkát évek óta házilag, nagynyomású autómosóval csináljuk, amikor 35 fokos meleg van, és a szőnyeg hamar megszárad./ Szóval nem akartam az utolsó darabok tisztítását halogatni, a tűző déli napon megcsináltam. Hát majdnem elepedtem…
Mivel reggel már fél 4-kor felébredtem, bevallom, nagyon jólesett az ebéd utáni csendes pihenő. Aztán elmentem egy kis görögdinnyéért, ami most már egészen elfogadható áron /95.- Ft/kg/ kapható a piacon. Egyre csak azokra az emberekre tudok gondolni, akik ebben a rettentő hőségben kemény fizikai munkát kell, hogy végezzenek. Komolyan mondom, nem is tudom, hogy bírják ? Egy irodában sem kellemes, az asztal mellett ülve, hát akkor még fizikai munkát végezve… Szóval ilyenkor kifejezetten jó nyugdíjasnak lenni.
Utóirat: ebben a rémséges melegben nem volt lelkierőm kenyeret sütni. A dinnyével együtt vettem egy kilós félbarna kenyeret. Gyerekek, hogy tudjátok Ti ezt a rágós-ízetlen, csak formájában kenyérre hasonlító ízét megenni ???

2009. július 16., csütörtök

Árnyékban 36°

Kép: egy PPS-ből
Változatlanul dög meleg van. Nincs kedvem írni. Nincs kedvem olvasni. Dinnyét akarok ! Holnapig szevasztok !
/A ma készült képeken majd este dolgozom, holnap láthatjátok !/

2009. július 15., szerda

Égi lámpás

Miért kell nekünk minden marhaságot azonnal átvenni, /a jó dolgokkal meg évtizedekig várni ?/ http://www.egilampas.hu/ Olvasom egy reklámújságban, hogy jaj de jó, mostantól már nálunk is kaphatók az égi lámpások. Pontosan tegnap láttam a 3SAT esti híradóban, hogy Németországban ISMÉT ház-tüzet okozott egy ilyen felelőtlenül elengedett lámpás ! És most gondolkodnak azon, hogy szigorúan megtiltsák ezek használatát. Mi meg örvendezünk, hogy végre ! Jaj de jó ! Nálunk is lehet ilyet eregetni ! Majd ha felgyújtottunk már pár házat, akkor megpróbáljuk letiltani ? Épp olyan ez, mint az átokverte petárda. Egyszer beengedtük, most már nem hinném, hogy ki lehetne tiltani. Pénzkidobás, a kutyáknak idegbaj, de még gyengébb idegzetű embereknek is, amikor teljesen váratlanul a csendes nyári éjszakában egy milliomos, vagy csak jólmenő családbeli kiskölök 15dik szülinapjára 15-öt dörrentenek az ember fülébe. Kell ez mindenképp ? Enélkül nem lehetne megünnepelni azt a szülinapot ? Csak csináljuk, csináljuk a sok külföldi hülyeséget majmolva, de bezzeg… bezzeg a jó dolgokat azt nem utánozzuk… Mi magyarok má’ csak ilyenek vagyunk. Kép: http://www.bombauzlet.com/egilampas/content_pics/egi/eredeti/8.jpg

2009. július 14., kedd

Olvassátok, böngésszétek...

...és gondolkodjatok:

Gépjárműadó 2. fejezet

Idézet az egyik általatok ajánlott jogi tanácsadói szövegből: „….A gépjárműadót az adott évre nem bontják meg, azt annak kell fizetnie, aki január elsején tulajdonos. Természetesen a….. forgalomból kivont gépjárművekre más szabályok vonatkoznak……...” Köszönöm a sok tanácsot, alaposan körüljárva a témát se sokat változott a véleményem, vagyis a véleményem egyáltalán nem változott, ez nem egy korrekt dolog! A Trabi az én tulajdonomban volt január elsején, tehát akármikor is adom el az év közben, az egész évi adót nekem kell fizetnem. MIÉRT ? Ha szabad kérdeznem ? A Suzukit kivonták a forgalomból és amikor megvettem, újra forgalomba helyezték. Ezt közben kiokoskodtam, mert a befizetésre kötelező határozatban ez a mondat olvasható: „A forgalomba helyezés időpontja 2009.05.20.” Tehát nekem a vásárlás napjától az év végéig kell fizetnem az adót. Feltehetőleg az első tulajdonos a kivonás napjáig, vagy az első félév végéig kifizette az adót. Mondjuk ez még rendben. De változatlanul kérdem, miért nekem kell fizetnem az eladott kocsi után /is/ ???? Áh, vagyis nem kérdezem… Inkább figyelmeztetek mindenkit, spórolja meg magának azt a dühöngést, ami elrontotta az én tegnap napomat. Vegyétek tudomásul, ilyenek a magyar törvények és pont.

A gépjármű-adót duplán kell fizetni ??!!

Micsoda szívatás ! /hogy finom legyek…/ Az régi autómra kifizettem 2009.I. félévre 1800.- Ft gépjármű-adót, s mivel egy „rendes” ember vagyok, májusban már a második félévet is kifizettem / újabb 1800.- Ft/, amikor is eladtam az autót. Az új tulajdonos NEM pécsi lakos. Megvettem az új autót, amire – feltételezem a régi tulajdonos az első félévi adót kifizette. /Persze nem tudom a II. félévet is kifizette-e ?/ Mivel azonban én a félév lejárta előtt vettem /május végén/ az első félév végéig visszalévő időre nekem ISMÉT ki kell fizetnem egy „rész-adót” 833.- Ft-ot, illetve a második félévi 5000.- Ft-ot, - ez utóbbi talán még rendben is lenne. Namármost, micsoda jó kis buli ez az államnak: No nem a június hónapra kifizetett 833.- Ft, /ami ugye az előző tulajdonostól is bejött már/ az bakkfitty, de a Trabira befizetett 1800.- Ft az azért már több. Vajon hány ilyen eset lehet egy évben ??? Hány forintunkat nyeli el ez a csodálatos apparátus, ez a hiperszupermoderneurópairendszer ?????? Nem kitaláltam ezt az egészet! Ma telefonon reklamáltam, hogy miképp kaphatnám vissza a Tarabira befizetett második félévi díjat. /Valahogy nekem ez tűnt ésszerűnek és legfőképp korrektnek !/ Azt a felvilágosítást kaptam, hogy az érvényben lévő rendelet értelmében, az év eleji tulajdonosnak ki kell fizetni az egész évi díjat. Akkor ezek szerint az új autó régi tulajdonosával is kifizettették az ezévi díjat, és most én is kifizetem a részévi díjat. Bingó !!! Így kell pénzhez jutni !!! Ilyen felháborító állapotú utakon járva, mint városunk utcái, gyalázat, hogy ennyit kell fizetni. És ráadásul ilyen rafinált módon, duplán !

2009. július 13., hétfő

Fantasztikus Föld atlasz

A NASA és a japán Gazdasági, Kereskedelmi és Ipari Minisztérium együttműködésben megjelent bolygónk eddigi legrészletesebb domborzati térképe. Az atlasz alapjául szolgáló 1,3 millió felvételt a NASA Terra műholdjának hősugárzást és a visszavert napsugárzást térképező rendszere, az ASTER műszereivel készítették. A globális digitális terepmodell a Föld felszínének 99%-át fedi le, és az ígéretek szerint ingyen elérhető és letölthető lesz az interneten az ASTER GDEM oldalán. A modell 30 méteres felbontással fedi le bolygónkat, összesen 123 ezer 1x1 fokos cellára bontva a Föld felszínét.
A GDEM színkódolású változatán a legmélyebb területeket lila és kék, a közepes magasságúakat zöld és sárga, a legmagasabbakat pedig narancs, vörös, majd fehér színek jelzik A Terra felvételein bolygónk változatos jelenségei is helyet kaptak, az algavirágzástól a tűzhányók kitöréséig. "Az ASTER topográfiai adatai kutatók és szakemberek széles skálájának fog máshol elérhetetlen információkat szolgáltatni. Közelebb vihet újabb nyersanyaglelőhelyek felkutatásához, segíthet a természetvédelemben, a tűzvédelemben, a várostervezésben, hogy csak néhányat említsünk" - nyilatkozta a NASA oldalán Mike Abrams, az ASTER-csapat vezető szakembere. Az ASTER mérései alapján a Himalája bhutáni területén sikerült azonosítani a gleccserjég mozgásának néhány sajátságát. Kiderült, hogy a jég áramlási sebessége az alsó végződésénél és a déli peremvidékén sokkal lassabb, mint az északi területeken. Míg a lassabb áramlás évi 9-18 méteres sebességet jelent, az északi szakaszon ennél nagyobb: évente 18-183 méter elmozdulás is megfigyelhető. A fenti, a természeteshez közeli színben látható, északi irányba tekintő felvétel 2001. november 20-án készült az északi szélesség 28,3 és keleti hosszúság 90,1 koordinátájú területről A korábbi legpontosabb topográfiai térképeket a 60. északi és az 57. déli szélességi kör között a bolygó felszínének 80 százalékáról nyert adatok alapján szintén a NASA készítette. A mostani adatai egyrészt a 83. északi szélességi körtől a 83. déli szélességi körig terjednek, másrészt az előzőnél a sivatagok és a meredek hegyoldalak feltérképezésében adnak pontosabb képet. / http://origo.hu/tudomany / Nagyon élvezem az ilyesféle fotókat. Sokszor elgondolom, szívesen beülnék egy ilyen izébe, amiből ilyen képeket lehet látni. A másik gondolatom, az első képpel kapcsolatos, ahol a föld mélyebb pontjai kéken látszanak. Elképzeltem egy „új világot” egy esetleges nagy méretű világ-óceánszint-emelkedés után… Hát, azt hiszem, még mi is eltűnnénk…

2009. július 12., vasárnap

"Kérjetek, és adatik..."

Kóborlok össze-vissza néha a neten. Pár napja nézegetek egy oldalat / http://ujmedicina.hu/ /
amiben sok érdekességre bukkantam. Innen aztán tegnap este átnavigáltam egy másik lapra. Bevallom, nem értek én egyet az ott leírtak minden részével, csak véletlenül kimazsoláztam egy témát - amin aztán rendesen elmerengtem. Olyannyira, hogy még valami ilyesmivel is álmodtam az éjjel. Nem mondom én, hogy el kell hinnetek, de elolvasni érdemes, és ki tudja, talán elgondolkodni is lehet kicsit rajta.
Ne segíts ha nem kérik
"……………legtöbbször magunkat szívatjuk és nem valós a segítőszándékunk. Illetve mégis az, csak másként. Ez az amikor, megint csak nem vállalunk felelősséget a szükségleteinkért. Magyarul: szükségem van az elismerésre, figyelemre, stb. aztán ezért nyomulok, hogy hadd segíthessek már ! Mert amikor segítek és elismernek, akkor szeretve vagyok. És itt van a kutya elásva. A szeretet. Nagyon nagy szükségünk van rá. És mindig tenni akarunk érte valamit, hogy kiérdemeljük. Na de miért akarunk érte tenni? Mert nem hisszük el, hogy szerethetőek vagyunk. Oké, de mikor vesztettük el a szerethetőségünk hitét? Akkor eszerint volt? – bizony volt. Úgy születtünk. De akkor mit lehet tenni? – Fel kell oldani és ezzel a rabságunktól fogunk búcsút venni. Meg kell keresni a múltban azt a pillanatot, amikor történt valami, ahonnan úgy érezzük, hogy tennünk kell valamit azért, hogy szeressenek bennünket. Majd’ összes megfelelésünket ezért tesszük és nem szabadon választásból…………." / http://www.sziakademia.eoldal.hu/ /
Amit én ehhez az egészhez még hozzágondoltam, hogy jó, ne segíts kérés nélkül. De ! De mi van akkor, ha az illető rászorulna ugyan a segítségre, de olyan hülye, /mint pl. én/ hogy többnyire előbb meghal, mintsem segítséget kérne.
Ja - hát az haljon meg, mert életképtelen.
Kérni is tudni kell.
/Kép: régi, nem tudom honnan./

2009. július 11., szombat

Olyan jólesik...

Olyan jólesik, amikor megkeresnek és a szlovéniás oldalamon írtak alapján, tanácsot kérnek tőlem, hogy hová is látogassanak el szívem legimádottabb országában, szépséges Szlovéniámban ! Én most egy ideig még nem mehetek, Lilit már nem akarom senkire rábízni, de biztos vagyok benne, hogy megyek még oda ! Tegnapi levélíróm is régi levelezős ismerős, 3 éve kértek tanácsot először, azóta is abba a panzióba járnak, amit én ajánlottam. Most azt kérdezték, milyen túrák férnének bele 5 napba. Jaj, jaj voltam bajban, annyi mindent kellene/lehetne megnézni ! Úgy beindult az agyam, rögtön feltettem az egyik Avsenik lemezemet, hogy abszolút „ottani” hangulatom legyen, aztán csak csak összeállítottam egy ajánlatot. Kíváncsian várom, hogy közülük melyiket sikerül ismerőseimnek bejárni ?
Megígérték, beszámolnak az útról, tavaly is kaptam tőlük szívfájdítóan szép fotókat…
♥ IMÁDLAK SZLOVÉNIA ! ♥

Elmenekült a tettes !

Felismered mi ez ?
¾ kg. sertésmáj.
Eredetileg a mélyhűtőből levéve, a mosogatóban egy tál vízbe tettem, hogy felolvadjon, s ezt terveztem ebédként elfogyasztani, illetve gondoltam, legyen jó napjuk az állataimnak, ők is kaptak volna belőle. Aztán mint ki jól végezte dolgát, bejöttem a szobába, és leültem ide a gép elé. Kb. 15 perc múlva jutott szembe, hogy mégiscsak innék egy kávét, s indultam a konyhába. Akkor várt ott ez a meglepetés, és a rémülten iszkoló Berci, aki van már olyan okos, hogy tudja, olyant tett, amiért minimum üvöltés jár… /máskor is lopott már ki vesét - ami a kedvenc eledelük - az „olvasztó-vízből”. Kapott is érte…/ De gondolj bele, amilyen nehéz lehetett ezt a zsákmányt megszerezni ! ¾ kg nem kis mennyiség, mégis valahogy megkaparintotta…Még jó, hogy időben vettem észre, mert képes lett volna kivinni az udvara, valami jó helyen elrejteni, én meg bottal üthettem volna a macska és a máj nyomát… Gondoltam lefotózom a tettest is, de egyelőre menekülésben van. Jó ha ebédre visszaér.

2009. július 10., péntek

No comment

Itt pusztuljak el, ha értem, hogy erre miért van szükség....................
Arról már nem is beszélve, hogy 22 %-kal több a végösszeg a múlt havinál.

Irix - másodszor is

Kaptam ma délután @délim-től az értesítést, hogy Szegeden kapható az Irix spray. Megírta azt is, hogy ki gyártja. Sőt felajánlotta, hogy beszerzi nekem, ha nálunk még mindig nem kapható.
Nosza, ennek alapján kutatni kezdtem, s láss csodát, kis netelés és telefonálás után kiderült, hogy a Pannonpharma újra gyártani kezdte, s már ismét kapható városunk gyógyszertáraiban.
Ajánlom mindenki figyelmébe !

Ilyen lett

Ha megkívántátok, a recept a reggeli postban.

Vannak jó napok is...

.....mint pl. a tegnapi. Délelőtt a barátnőim elláttak mindenféle hasznos finomsággal, nevezetesen eszméletlen mennyiségű uborkával és ugyanennyi zöldbabbal. Az ubi már a hűtőben volt, amikor eszembe jutott a „dokumentálás”. Amit itt láttok, az 2/3-a a bab-mennyiségnek. Még 1/3-nyi blansírozódik az egészben hagyottakból. Ez a mennyiség elég lesz a következő évre, különös tekintettel arra, hogy kb. 1 kg-nyi már bent lapul a mélyhűtőmben.
Ma rakott zöldbab lesz ebédre. Ajánlhatom a következő receptemet: Jénaiba alulra kerül egy réteg gyengén párolt zöldbab, rá rizs, rá egy jó pörkölt /én darálva szeretem, nem darabosan, de úgy is lehet/, majd újra zöldbab. A teteje tojásos tejföllel meglocsolva és sajttal meghintve. Sütve. /Amúgy másféle zöldség is nagyszerű így, karfiol, brokkoli, stb…/ Aztán a jégverte, kihalt paradicsomtövek miatt/helyett megleptem magam ezekkel a csodás floxokkal, melyek kedvenc nyári virágaim. Mindenkinek tudom ajánlani, ha ügyesen kezeled, sokáig nyílik, esténként csodás illata van, és szerintem szép a virága is. Egy baj van vele, szereti a lisztharmat, ezért ha észreveszed, azonnal permetezni kell. A délutánba még belefért egy séta Lilivel, megint a Budai vámhoz mentünk. Először a sarki padunkra akartam leülni, de az így nézett ki: Biztos, hogy nem a környékbeliek éjszakáztak ott. Aztán feljebb mentünk kicsit, ott már szebb környezetben élvezhettük a kellemes késő-délutánt. Viszonylagos nyugi volt, épp ma néztem az egyik lakás teraszát, tele van virággal. Jópofa az alatta lévő lakás „macskalépcsője” is. Mindent egybevetve jó nap volt.

2009. július 9., csütörtök

Kalandra fel ! /Mecsextrém/

Kedves pécsi /és nem pécsi/ nagyszülők, anyukák, apukák ! Találtam egy pompás helyet, ahová az idén nyáron elvihetitek a saját, vagy a rokon gyerekeket is, annak biztos tudatában, hogy jól fogják érezni magukat. Részleteket itt láthattok/olvashattok: http://www.mecsextrem.hu/
Nem mondom, hogy olcsó, de ma már egy egy napos strandolás sem az, sőt. Itt szép környezetben, jó levegőn játszhat a gyerek, tényleg rengeteg lehetőség van ! Ez itt nem a reklám helye, én más ügyből kifolyólag jártam ott, de azért készítettem a játékokról is pár fotót:
Nekem ez a mammut tetszett a legjobban, habár kissé kezd megkopni már a "szőrzete" - ám még így is impozáns jelenség:
Itt a kötél-létrákon és egyéb fák közé kifüggesztett ingatag alkalmatosságokon lehet - mint a majmok - mászkálni:
Lovagolni is lehet:
Ez a biztonsági-öves, trambulinos-ugrálós annyira tetszett, hogy kipróbáltam volna, ha.........:
Ez a zorb. Na, ebbe nem kívánkoztam bele....
Ezek izgalmas kötélmászó lehetőségek:
Ilyen az egyik óriáscsúszda:
Van még erdei bob, láthatatlan kiállítás, odú-tanoda, gokart, mászófal, kalandvár, rodeó-bika is.
És van néhány szobor is, közülük ezt az alábbit nem ismertem, de ez nagyon tetszett, olyan pompásan beleillik a környezetébe, a rozsdás vasgubanc fantasztikusan harmonizál az őt körülölelő szép zöld parkkal. /A képen ugyan ez nem egészen "jön át", de nekem elhihetitek, hogy nagyon jó helyen van felállítva./