2010. február 26., péntek

Egy új gyepbetegség: alga a fűben !

El kell kicsit kanyarodnom a pécsi témáktól – mert egyelőre most elég volt belőlük…
Talán emlékeztek rá, tavaly nyáron mennyire kerestem/kutattam, hogy mi lehet az a nyálkás, barnás-zöldes izé, ami a gyükési réten esőzések után megjelenik ? Több helyre is írtam gomba-ismerőknek a neten, igazából jó választ, magyarázatot senkitől sem kaptam. És akkor most teljesen véletlenül gomba-képeket keresve, rábukkantam az alábbi cikkre, melyből teljesen egyértelműen kiderül, hogy nem képzelődtem, tényleg létezik ilyesmi – akkor is, ha a nagy, híres gombatudósoknak fogalmuk sem volt róla, mi lehet. (ha-ha-ha)
„……..egyre többen kérdezik, hogy mi lehet a gyepben megjelenő ismeretlen eredetű, kocsonyás valami. Utánajártunk.
"Esőzés után a fűben ez idáig beazonosíthatatlan tárgyak jelentek meg. Barna színű, nyálkás, szivacsos képződmények, melyet az élénkebb fantáziával megáldott egyének képesek ufómaradványnak titulálni.
Az nyilvánvaló, hogy nem állati ürülék, sem a házőrző szétfeslett labdamaradványa, talán még a gombával tart leginkább rokonságot."
A cikkhez mellékelt fotó

A hazai klímán eddig ismeretlen tünet az utóbbi években egyre több helyen üti fel a fejét. A jelenség általában a nyári esőzések után, a fűszálak tövénél jelenik meg, amitől a gyep körkörös foltban kifakul, sárgul, legrosszabb esetben el is pusztul. A barna nyálkás képlet algás fertőzésre utal, ami árnyékos helyen, tömörödött talajon és esőzés (vagy túlöntözés) után képes úgy elszaporodni, hogy elnyomja a gyengébb füvet. Igaz, hogy az alga száraz időben időszakosan eltűnik, de mivel spóráit hamar szétszórja, ha újra neki kedveznek a körülmények, rögtön megjelenik.
Az alga a különféle moszatok köznapi neve. A moszatok a legegyszerűbb növények közé tartoznak (bár egyes algák - a protozoák - az állatok evolúciós irányába mutatnak). A legtöbb moszat egysejtű, de vannak többsejtűek is, amelyek a fejlettebb növényekre emlékeztetnek. Semmiképpen nincs azonban levelük, gyökerük vagy viráguk.
Az algásodás elleni leghatékonyabb védelem, ha gyepünket állandó készenlétbe helyezzük a betolakodóval szemben, azaz megfelelő mennyiségű és minőségű táplálással jó kondícióban tartjuk. A levágott fűnyesedéket mindig távolítsuk el a gyepből!
Változtassunk az öntözési stratégián.
Öntözéskor, a kis adagokban történő, rendszeres vízutánpótlás állandó párás környezetet eredményez, elősegítve ezzel a gombák és algák elszaporodását. A túl gyakori öntözés másik hátránya, hogy a víz csak a talaj felső rétegét nedvesíti át. Ennek következtében a fű gyökérzete is a talaj felső 4-5 cm-es zónájába kényszerül, ami a nyári hőségben könnyen kiszárad. A gyep heti vízadagja kb. 20-30 l/m2, amit heti két-három locsolással érdemes kijuttatnunk, mégpedig a reggeli órákban. A víz mélyebbre, 10-20 cm-re lehatol, a füvet is mélyebb gyökeresedésre serkentve. Így dúsabb, elágazóbb és stressztűrőbb gyepünk lesz. ( http://www.edenkert.hu/diszkert/pazsit-es-soveny/alga-fu-gyep-betegseg  )
                                   Az én tavalyi fotóm

2 megjegyzés:

  1. http://nagyelte.blogspot.hu/2014/05/barna-kocsonyakupacok-gyepben-eso-utan.html

    A fenti cikk röviden tisztázza, hogy milyen teremtményről is van szó, valamint az is kiderül belőle, hogy nem gyepbetegség. Bár ez különösebben nem vigasz, mert ettől függetlenül elég kellemetlen a jelenléte, nekünk az autó feljárón telepedtek meg.

    VálaszTörlés
  2. Kedves Névtelen, köszönöm ezt a linket - elolvastam. Érdekes az a blog, fogom még nézegetni.

    VálaszTörlés