2010. június 9., szerda

A mocskos életbe…

Nem vagyok rasszista és nem utálom zsigerből a cigányokat. Ennyi elöljáróban…
Ám be kell valljam, tegnap a buszon nem sok hiányzott, hogy botrányt csapjak, s igazán mondom, csak a korom és az a nagy okos eszem tartott vissza, mert tényleg vészcsengővel kellett volna leállítanom a buszt, s akár ki kellett volna hívni a rendőröket…(Ámbár legyünk őszinték: Minek ? Meg nem tudnak védeni….)
De hát beszarinyuszi vagyok és nem győzöm elégszer leírni, (tudja már meg mindenki, aki engem olvas) 65 éves öregasszony (is) vagyok.

A történet a következő:

A Búza térre már olyan zsúfoltan érkezett a 38-as busz, amilyent én még nem láttam 22 éve, mióta itt lakom. Voltunk vagy 10-en felszállni akarók itt is, alig bírtunk benyomakodni a buszba, mindhárom ajtón próbálkoztunk a felszállással. Ahogy elindultunk, perceken belül kiderült, hogy egy nagy csapat gyerek utazik a buszon. (Miért is nem lehet 30 gyereknek és 60 bőröndnek, sportszatyornak rendelni egy külön buszt ?- ez csak költői kérdés.)
A gyerekek németül beszéltek – tiszta, szép németséggel - valami előző napi koncert volt a téma, röhincséltek, lazák, vidámak voltak. Velem együtt, a hátsó ajtón szállt fel egy nagydarab, hájas, undorító kinézetű, koszos ruhás és büdös 25 körüli cigány fiatalember. Pár perces hallgatás után (kellet neki ennyi, hogy felfogja, megértse, ezek itt nem magyarul beszélnek) elkezdett beszólni a gyerekeknek:

- Mit kerestek itt kis gecik ? Miattatok nem lehet beszállni. Mia f-sznak jöttetek ide ?

Ült ott egy gyönyörűséges félvér fiú is, azt pecézte ki magának először:

- Hát te kis nigger mit keresel itt, menj vissza Afrikába !
Az ez utáni pár pillanatban (ha nem lett volna 30 fok, írhatnám) megfagyott a levegő – a fiú ugyanis színtiszta magyarsággal szólalt meg:

- Nem vagyok néger, én magyar vagyok.
(Nem tudom, csak gondolom, hogy talán egy német tannyelvü iskola diákjai lehettek, mert gyönyörűen, akcentus nélkül beszélték mindkét nyelvet.)
Cigánykám rögtön rávágta:

- Dehogyisnem vagy te nigger, hát nézz bele a tükörbe !
És újra:
- Mit kerestek itt, csak foglaljátok a helyet, miattatok nem lehet felférni a buszba, menjetek a p-ba…

A gyerekek közül most egy másik fiú próbált udvarias hangon válaszolni:

- Kirándulni jöttünk ebbe a városba, nem ide valósiak vagyunk. (Persze a gyerekek maguk között azért továbbra is németül beszéltek.)
Amikor a „beszélgetés” idáig jutott, nem bírtam türtőztetni magam, én csak annyit mondtam:

- Gyerekek, ne törődjetek ezzel az emberrel, nem normális. Én nagyon szégyellem magam, hogy Pécs így fogad benneteket...
Na, erre aztán én is átkerültem abba a táborba, akiket mocskolni kell:

- Mivan kékvér öreglány, véded őket ?
Minek jöttek ezek ide ? Ki hívta őket ? Mit véded őket vénasszony ?

És újra:
- Te kékvér vagy, mi ? Azért véded őket…
(Honnan a francból ismer ez ilyen szavakat, hogy „kékvér” ?)

Persze meg se mukkantam, hátat fordítva neki kapaszkodtam és imádkoztam, hogy legyen bennem annyi erő és belátás, hogy ne vágjam pofán, ne rúgjak bele a tökeibe és egyáltalán meg se szólaljak.
És akkor elkezdte öltögetni rám a gusztustalan lepedékes nyelvét. Hát majdnem elhánytam magam…

Itt volt az a pont, amikor közel álltam a vészcsengő megnyomásához. Ám tudtam, hogy azzal sokat nem érek el, és  BEVALLOM: FÉLTEM.
Akkor már szinte 100 %-osan biztos voltam, hogy ez egy „TÁMASZOS” mocskos alak, akinek a seggét nyalja az állam, akit támogatnak, az én nyugdíjamat kisebbítve a neki adott pénzzel, akit ruháznak, akinek mobiltelefont, ételt, orvosi ellátást adnak.
Azt hittem ott vet szét a méreg, és kussolnom kellett, hiszen ezen a lepra környéken lakom, és IGENIS FÉLEK az ilyen alakok bosszújától.
(Nem írtam, de a közelmúltban is volt egy afférom, amikor nem bírtam megállni, hogy a házam falát (ismételten) lehugyozóra rá ne szóljak, hogy végezze máshol a dolgát, - mondjuk a Támasz falánál – amire csak részeg böfögés és „ Tűnj a p-ba” üzenet érkezett vissza….)

Hát igen, hadd engedjem ki a gőzt: a mocskos életbe, miért csak nekem/nekünk kell nyelni/tűrni, elszenvedni, szégyenkezni ? Miért csak nekünk becsületes rendes magyar, fehér embereknek kell megalázkodva eltűrni ilyen szövegeket ?

De ne higgyétek, hogy abban a rohadék buszban volt egy valaki, aki mellém állt volna ! Már beértünk a Sándor utcai megállóba, amikor egy másik öregasszony szólt oda a gyerekeknek, hogy tényleg nem kell az ilyenekkel törődni, mert „beteg szegény ember”. Hát beteg ám a …..

Aztán mind leszálltunk.
A gyerekek mentek a Támaszosoktól elmaszekosított Hársfa fogadóba – nyilván azért jöttek ezzel a busszal, mert ott volt a szállásuk, a cigány leszállt, besétált az ingyenkonyhára ebédelni, és pedig megszégyenülve és felforrt aggyal hazajöttem. Adtam magamnak 24 órát, hogy megfontoljam, leírjam-e ezt, vagy se ?

Hát leírtam…



P.s. Aki valami rendes dolgot akarna még olvasni ma tőlem, tejkerjen lejjebb. Ott van egy kis kultúra is...

6 megjegyzés:

  1. Magyarország 2010
    "Szomorú" történet.
    Kezdjem magammal : (...)fotóm is van róla -06/07-én busszal utaztam (hazafelé/1-es) -igaz csuklós - ahol a gyerekek "hátul" szálltak fel (vagy középen)- semmilyen "jegykezelés" (bérletfelmutatás) nem volt - bizony volt "hangoskodás" - ülőhely át nem adása (!)- gyerekes szülőnek- [én álltam fel]- és ott volt a "kísérő" a tanárnőjük is.
    Nem szóltam egy szót sem... bámultam kifelé az ablakon. Na, ennyit.
    *********************************
    Ha "vendég" gyerekek voltak, (igaz a helyi helyzetet sem ismerem- régebben az önkorm. "adta" a bérletet nekik-ált.isk./Pécs) - szóval... gondolom egyszerűbb/könnyebb és olcsóbb jeggyel utazniuk,- nem "különbuszt" rendelni! -de ne bonyolítsam. ( szerintem drágább )- ami még sajnálatos = tán'/esetleg a gyerekek kísérőjének (tanár?) kellett volna "kiállni" a tanulóiért ! (vagy szólnia a gk.vezetőnek)
    ********************************

    VálaszTörlés
  2. [Kimaradt : már annak is örülhetsz,hogy nem az első ajtón kellett felszállnotok!- mivel az lett volna az előírás.] Bocs'
    Tudom : "felétek" ritkábban jár a busz,- (meleg is volt) - (csak magam nevében beszél(het)ek - ) - velem már nem egyszer előfordult - "zűrös esetben" - egyszerűen leszálltam a buszról.Persze,- kérdezhetitek - "kit vagy mit büntettem ezzel" ?- tudom : leginkább magamat!
    Bár max. együtt érzek veled ! - tkp. "csak" jól felidegesítetted magad!(?) + minden egyéb más,ami ezzel járt. Kellene egy "jó" befejezés, vagy ilyesmi. De -valahogy - nem sikerül.
    [ -bár bőrszínről nem esett szó, hallom (árvíznél) betörnek,fosztogatnak,lopnak ! - (...) - ]
    ********************************

    VálaszTörlés
  3. (Én meg ezt "mérlegeltem",hogy beírjam-e...)
    Azért van jó pár... "becsületes,rendes,magyar ,fehér ember"- aki pl. minimálbérre van bejelentve... munkanélküli, vagy már regisztrálva sincs... "kapja" a segélyt - vagy pl. az orvosi (alap) ellátást - (nem fizet se TB-t se adót ) - és ne bonyolítsam.)

    VálaszTörlés
  4. Ha nem is a témához tartozik
    Ez (is)van
    Utókornak : (persze ilyesmi is )
    és amikről még nem is tudunk(!)
    (Mert az "ördög" a részletekben van...)

    VálaszTörlés
  5. Nem akarnám a "közhangulatot" tovább rombolni... de állítólag ilyesmi is volt/van:
    pécsi olajügy
    Jó hír : ismét szabad/lehet kirándulni!
    A tilalom feloldva

    VálaszTörlés
  6. Igen én is azt kérdezem, hol volt a kísérő tanár? Talán minden gyermekcsoport mellé biztonsági őrt, úgy tudom nincsenek felkészítve a pedagógusok ilyen típusú találkozásra.Ébredni kéne!
    Sajnálom a gyerekeket, de erről szól a mostani élet, jobb ha előveszik a probléma megoldó képességüket. Mit tettem volna én ez esetben? Hellyel kínáltam volna, tegye le a mocskos valagát és nyugodjon meg. Mint ahogy tettem már régebben is a házsártosabb nénikékkel, ha gyerekcsoporttal utaztam. Felvállalva azt,ha nagyobb kanyar v.fékezésnél eleshet a gyerek. Valóban a külön busz a megoldás!
    Azért nagyon sajnálom, hogy ilyen megalázó helyzetet éltél át. Nem Te lennél ha hagytad volna szó nélkül.
    Ehhez bátorság kellett, büszke lehetsz Magadra.

    VálaszTörlés