2010. november 11., csütörtök

A Dozsó

„1852-ben Zsolnay Miklós alapította a később világhírűvé vált Zsolnay Gyárat. Fia, Zsolnay Vilmos 1865-ben vette át az üzem vezetését. Az 1870-es évek közepén 15-20 munkást foglalkoztató gyár fejlődésében a kiváló szakemberek mellett a Zsolnay család tagjainak is része volt. Zsolnay Vilmos és gyermekei folyamatosan részt vettek a fejlesztésekben és a termékek minőségének javításában. Az üzem annyira a család életének részévé vált, hogy lakóházaikat is a gyár területén építették fel. A gyár Zsolnay Vilmos szívós kitartásának köszönhetően felzárkózott korának élvonalbeli kerámia iparához. Az 1878-as Párizsi Világkiállításon a Zsolnay Gyár elnyerte a kiállítás aranyérmét, a „Grand Prix”-t.
A Zsolnay Negyed egyik fontos épülete a Zöld ház, vagy ahogy a pécsiek ismerik, a „Dozsó”, mely eredetileg Zsolnay Vilmos fiának, Miklósnak épült lakóház volt. Az épület 1800 m2-es tetőfelületére összesen 58 000 db íves vágású hódfarkú kerámia tetőcserepet, 700 db nagyméretű és 110 db kisméretű gerinccserepet, valamint további kiegészítőket szállít a Tondach. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal szorosan együttműködve fejlesztették ki a Tondach szakemberei az eredetivel tökéletesen megegyező színű mázat. Az alapcserepek a cég szlovéniai gyárában, az egyedi készítésű gerinccserepek pedig a Tondach békéscsabai kerámia tetőcserép gyárában készülnek.” A csodálatosan felújított épület várhatóan már az év végétől a Bóbita Bábszínháznak ad otthont. (Részlet az alábbi cikkből:  http://epiteszforum.hu/node/16988 )


Akármilyen nehezemre is esett, ma kénytelen voltam kimozdulni itthonról, s ha már lebénáztam a Felsővámház utcai boltig, természetesen vittem magammal a fényképezőt. Ki tudja… ugye, bármikor bármi történhet az ember gyerekével…
Ugyan szemerkélt az eső, de azért lefotóztam a lassan befejezéshez közeledő hajdani Dozsó-t.
Itthon aztán találtam hozzá egy kis hivatalos anyagot is (lásd fentebb).  Szívszorítóan szomorúnak találom, hogy a pécsi Zsolnay gyár egyik régi épületének cserepeit  (az amúgy imádott) Szlovéniámban kellett elkészíttetni. Nem is fűznék ehhez különösebb kommentárt. Max. azzal vigasztalhatom magam, hogy ez mégis jobb megoldás, mintha hagyták volna összedőlni….








16 megjegyzés:

  1. Megint,csak vagyok.Olyan szép képek és precíz szövegek,aminek csak olvasója vagyok

    VálaszTörlés
  2. Éppen vasárnap csodáltuk meg, hogy milyen gyönyörű színei lettek, milyen jó ránézni most a Dozsóra. Ez a részlet, amit kiemeltél, meghökkentő...
    Itt ismerkedtünk meg a férjemmel '93 november 25-én egy egyetemi bulin:))))

    VálaszTörlés
  3. na kérem,még családegyesítés is van!Gratulálok M-éknek

    VálaszTörlés
  4. (péntek) Próba !
    Ez a nap is jól kezdődik !
    Az előbb írt hozzászólásom "eltűnt!"

    VálaszTörlés
  5. Hogy "régen" volt cserépgyártás a Zsolnayban, az bizonyos! A kérdés már csak az, hogy kb. meddig ? Talán itt megállapítható :
    A Zsolnay gyár története Én kb. a 70'-es évek végétől jártam párszor a gyárban, [-oka itt nem publikus-] akkor már nem volt cserépgyártás,csak az a villamos szigetelő gyártás.
    [Jut eszembe, nekem van itthon 1 db. sárga,klinkerit útszegélykövem !-(retro - emlék ) Vajon emlékeztek-e, mennyi utca volt olyan - sárga - szegélykővel ellátva ?
    Na, nem merek többet írni...
    (bemegy-e ?)

    VálaszTörlés
  6. "A polihisztorok kora lejárt!" ( vagy műveletlenség lenne ?)-én bizony nem tudtam, hogy kies hazánkban hol van -napjainkban- cserépgyár ! - Azt, hogy a (lapos) cserepeket a szlovéniai gyárban gyártották,- egyáltalán nem érzem tragikusnak! (minden bizonnyal műszaki okai is voltak) Azt meg nem tudtam, hogy nemrég (?) építette fel Európa legnagyobb cserépgyárát Magyarországon a Tondach! [Békéscsaba]
    Megpróbálom a linkt beírni :
    <a href=http://amiotthonunk.hu/index.php?option_content&view=article&aid=644&catid=46
    (folyt.köv.)

    VálaszTörlés
  7. (Na, magamat okoljam!)
    a Tondach
    Nem tudom, hogy a 41 (?) olvasó közül tudja-e mindenki, hogy a "Dozsó" az egy eléggé szerencsétlen (?) "valami" - mert eredendően Dr.Doktor Sándorról lett elnevezve az a "Zsolnay épület" - ami aztán,- meg nem mondom hányféle célt szolgált ! -
    Ha lesz még türelmetek, akkor benyomatom a Dr.Doktorral kapcsolatos legújabb fejleményeket is ! ( életrajza a Wikipediában)

    VálaszTörlés
  8. Valami hiba van!
    Akit érdekelne a Tondachról a cikk írja be a Google keresőbe :
    Az agyagcserép reneszánsza
    A többit majd talán később.

    VálaszTörlés
  9. (valahogy sem a könyvégetést ( vagy rongálást) -és a szobor "döntögetést" sem szeretem... azoknak valahogy sosem lett/volt jó vége ?- de ne bonyolítsam.) [Utókornak : Sztalin elvtárs épp' akkor lett Pécs díszpolgára amikor születtem! - "megfosztva" a címtől : 2010-ben.]
    Na, akkor :
    Dr.Doktor Sándor és akik szereti a "titkokat"- és van ideje, itt olvasgathat :
    Titkok és legendák

    VálaszTörlés
  10. A közelmúltban felújított pécsi főposta vagy éppen a tizenpár éves Új-Forrás színes tetőcserepei sem a Zsolnayban készültek? Nem gyártanak már ilyet? Vagy a Zsolnay drágább ajánlatot adott, mint a Tondach? (Bár ilyenkor az áron kívül mást is mérlegelni kell.)

    Egyébként a lenti gyárában a Creaton is készít ilyen mázas cserepeket.

    Amit pedig remélek, hogy az a hosszú időszak, ameddig a felújítás során ázott a tető és a gerendák (fóliát sem láttam rajta), nem okoz később problémát!

    Záró kérdés: a dozsó névnek nem a küzdősport termet jelentő dozsó szóhoz van köze?

    VálaszTörlés
  11. G: Sajnos nem tudok válaszolni kérdésedre, ami a posta és az Újforrás tetőcserepeit illeti. Azt, hogy Szlovéniában készült a cserép, egy netes cikkben olvastam.
    Amúgy a dozso = Doktor Sándor Művelődési Ház és a Zsolnay gyár nevének összevonásából keletkezett mozaikszó.
    Ahogy mostanában Doktor Sándor "ügyei" állnak Pécsett, nagy a valószínűsége, hogy ezt a szót elfelejthetjük....

    VálaszTörlés
  12. Kár volt a régi cserepekért, gyönyörűek voltak ... nem volt két egyforma közöttük, bárhonnan nézett rá az ember, más és más színekben pompázott a tető. Remélem nem valakinek a pincéjét fogja díszíteni az a több ezer régi darab.
    Az újakkal meg úgy hallottam van némi gond ... engedik a színüket.
    Hát igen, már a tetőcserép sem a régi ..

    VálaszTörlés
  13. Kedves Névtelen!

    A kerámia tetőcserepek nem engedik a színüket, mindegy, hogy azt a színt ún. engóbozással, vagy üvegmázas eljárással kapták. Az oka, hogy a színező anyagot a "nyers" tetőcserépre viszik fel, s utána égetik ki a terméket kb. 1000 °C-on. A szín íly módon beleég a kerámia tetőcserép anyagába. Ez a kémiai kötés biztosítja azt, hogy a kerámia tetőcserepek színe nem változik: nem kopik, nem halványul, nem enged.

    VálaszTörlés
  14. Érdekes, meglep és jólesik, hogy közel másfél évvel a megjelenése után írt még kommentet ide valaki, még ha névtelenül is.
    Nagyon remélem igaz minden sora és ha megérjük 10 (vagy több) év után is az enyémekhez hasonló fotókat lehet majd készíteni.

    VálaszTörlés
  15. Benne a Zsolnay tetőcserepek (2012.09.24.) Van hozzá egy pécsi újságcikk is.

    VálaszTörlés