Idézetek

“Az élet nehéz.  Nagy igazság ez, a legnagyobb igazságok egyike. Mégpedig azért, mert ha valóban beláttuk, akkor már felül is emelkedtünk rajta. Amikor valóban értjük – fölfogjuk és elfogadjuk -, hogy az élet nehéz, megszűnik nehéznek lenni. Mert amint elfogadjuk, az a tény, hogy nehéz, nem számít többé.
Az élet nehéz voltának igazságát a legtöbb ember nem látja át teljes mértékben.

Többé-kevésbé állandó jelleggel sopánkodnak az emberek, halkan vagy fennhangon panaszolják föl terheiket és gondjaikat, mintha kirínának az élet egyébként könnyű hátteréből, vagy abból az életből, amely ha nem könnyű is, mindenesetre méltányos volna, ha az lenne. Halkan vagy fennhangon hirdetik hitüket, mely szerint nehézségeik egy megkülönböztetett nyavalya, amely csak őket sújtja vagy családjukat, törzsüket, osztályukat, fajtájukat vagy akár fajukat, de senki mást.” (M. Scott Peck: A járatlan út)

Idézeteket olvasgatva találtam ezt. Valahogy passzol a jelen állapotomhoz. S míg nem is olyan régen azon „káráltam”, hogy nekem ezt kérem nem mondták (t.i. hogy az öregség néha milyen nehéz tud lenni), akkor elárulhatom, a tegnapi családi ebéden én is piszokul igyekeztem tartani magam, nemá’ én rontsam el a kellemes hangulatot ! Egy panaszos szó nem hagyta el a számat, és igyekeztem annyira „rendesen” járni, amennyire csak képes voltam…

Hát valahogy így lehettek az őseim is… Ezért ér mostanában egem néhány dolog meglehetősen váratlanul.

Mikor a szépet megismerik,

felbukkan a rút is;

mikor a jót megismerik,

felbukkan a rossz is.

Lét és nemlét szüli egymást,

nehéz és könnyű megalkotja egymást.

Ezért a bölcs

sürgés nélkül működik,

szó nélkül tanít,

nézi az áramlást és hagyja, nem erőlködik,

alkot, de művét nem birtokolja,

cselekszik, de nem ragaszkodik,

beteljesült művét nem félti,

s mert magának nem őrzi:

el nem veszíti.

(Lao Ce: Tao Te King 1/2.)

És találtam ezt is:

“A fájdalom elkerülhetetlen. A szenvedés választás dolga.”

(Buddhista közmondás)

Megpróbálok ezekhez igazodni.

Hogy sikerül-e ? 

 (Sajnos nem tudom a kép helyét, régebbi "gyűjtés"...)