2011. február 7., hétfő

Imakönyv


Múltmentő-nél olvasott szívecskés emlék-könyv kapcsán feldúltam a fiókjaimat, mert tudtam, vannak nekem is ősrégi emlék-könyveim. Természetesen nem csak azokat találtam meg, hanem találtam több régi imakönyvet, ezek közül a legérdekesebbet mutatom meg először, mert ennek van valami titka. Kibogozhatatlan, hiszen olyan régi dolgok, hogy nincs már kit megkérdezni róla. Sajnos nem vagyok írás-szakértő, nem tudom megállapítani, hogy  a szülőkre/nevelőszülőkre vonatkozó szövegeket egy ugyanazon kéz írta-e, emiatt aztán megfejthetetlen is marad számomra, hogy valójában kikről is van itt szó az édes szülők és nevelő szülők címszó alatt.
Nézzük először a képeket: (Senkit ne tévesszen meg az a Pécs feliratos „izé” az ugyanis az egy papírvágó kés, mert az imakönyv lapjai nem akartak engedelmeskedni és nehezékként használtam…)
Kiindulási adat: Dédanyám született 1870.6.7  Meghalt 1952 nyarán
(A bejegyzéseket, vagy legalábbis ezek egy részét egészen biztos ő írta)


(Ükapám született 1837.3.25)
Elvileg lehetséges, hogy  az alábbi szöveg rá vonatkozik:
Édes Atyám meghalt
1989.Szeptember 8dikán
Béke poraira

(Ükanyám született 1840 Szt.Jakab hava (július) 24)
Ugyancsak lehetséges, hogy ezek ükanyám adatai
Édes anyám meghalt
1913.Áugusztus 12-én
béke poraira

Ómama tehát 19 éves volt, amikor meghalt az édesapja, viszont az édesanyja még jó ideig (1913-ig) élt. Ezért érthetetlen az imakönyv másik két bejegyzése, ami valamiféle „nevelőszülőkre” vonatkozik: (Megjegyzem az is lehetséges, hogy az imakönyv eredetileg nem az ómamáé volt, s más valaki is írt bele.)

Nevelő papám mek halt
1905 Áugusztus 12 én
Nevelőanyám mek halt
1907 Október 27 én
Béke poraira
Ez utóbbi két adat csak azért gyanús, mert az imakönyv bal oldalán lévő kézírásra nagyon hasonlít. Márpedig azt 100 %-osan biztos, hogy dédanyám írta…
És itt van a gyerekekről szóló egy oldal…Igencsak felnőtt ember voltam, mikor nagymamám halála után (1986), egyáltalán belenéztem ebbe a hozzám került, s máig megőrzött imakönyvbe.


Az egész életünk - nagymamával együtt töltött 41 évünk - alatt, mindössze egyetlen egyszer esett szó erről a tragédiáról, amit ez a kis lap elmesél. Néha elgondolkodom, miért „nem beszélünk” bizonyos családi eseményekről az utódoknak ???  
Nagymamámat „meséltettem” a múltjáról, az ifjúságáról, az (akkor már elhalt) nagyapámmal való megismerkedésük történetéről, egyáltalán a fiatalságukról. Máig állítom, életem egyik legértékesebb délutánja volt, se előtte, se után ezekre a dolgokra valami miatt nem került szó. Amit a nagyszüleim ifjú éveiről tudok, az mind erre a beszélgetésre épül. (Sajnos – mondom ma már…És egyelőre úgy tűnik, olyan ember nem lesz, aki 50 év múlva velem kapcsolatban ilyesmit elmondhat…Bár, ki és miért is lenne rám kíváncsi?)

Sokszor gondoltam arra, hogy akár regényt is lehetne írni ebből az egyetlen imakönyv-lapból kiindulva.… A szeretettel teli sorokról, és a mérhetetlen bánatról, a születés és a halál pontos idejének feljegyzéséről…
Egyébként egyedül itt látható a bizonyíték, hogy nagyapámnak volt még két fiútestvére, akik egészen picike korukban a múlt század eleji torokgyík járványnak estek áldozatául.
Károlyt 5 évesen, Sándort 1 évesen  vitte el, s a középső, a Pista, a nagyapám túlélte….

Hát ennek a véletlennek köszönhető, hogy én most itt kalapálhatom a számítógépet.
A Sors útjai kifürkészhetetlenek………Talán szerencsére.

Az alábbi képek pedig a nagymamám imakönyvéről készültek. Ebben nem találtam semmiféle bejegyzést.








9 megjegyzés:

  1. Kedves Aranyosfodorka ! A nevelőszülői bejegyzés könnyen magyarázható, azok a Keresztszülőkre vonatkoznak, mert azok a gyermek kereszteléskor arra tesznek fogadalmat, hogy "kereszténynek nevelik". Nagymamám is többször nevezte nevelő szülőnek a Keresztszüleit. Én is többször olvasgattam az imakönyvel "szennylapjait". Fura számomra, hogy a tudomány ezeket az üres könyvlapokat csak így emlegeti, holott ezek rejtik a könyvek igazi értékét, pl. családtörténetet. Felénk gyakori volt, hogy a szekrénybe írták ezeket a fontos családtörténeti dátumokat.

    VálaszTörlés
  2. Ma megint tanultam, az ima könyvbe található " szennylapról", köszönöm.
    Aranyos...elárulod nekünk, hogy a bemutatott imakönyv borító milyen anyagból van?
    Innen úgy látszik mintha textil v. bőr kötés.

    VálaszTörlés
  3. Ezeknek a kapcsos imakönyvek a borítójuk általában kaucsukból készült, attól kemény, majdnem olyan tapintásra, mint a műanyag. A ráaplikált kereszt pedig elefáncsont. Nekem úgy tűnik, hogy az első Imakönyv kötése bécsi műhelyben készült, a stílus és forma alapján.

    VálaszTörlés
  4. Milyen "kicsi a világ!' - hogyan,hogyan sem kb. ilyen témával (=rokonság) is múlattam időmet tegnap.
    Pontosabban próbálkoztam... eléggé kudarcosra sikeredett ? Képtelen vagyok megérteni az olyan vélekedést, amikor valaki eldönti (határozottan) azt, hogy már pedig nekem X.Y.Z... NEM rokonom! - de ne bonyolítsam.
    [Már gyermekkorban is nehezen viseltem azt az "örök harag játékot" - na, de ez se legyen az én kompetenciám! ]
    Más : kezembe került a Nők Lapja 2011/01.száma - abban épp' van egy cikk: Ki kinek a kicsodája ? - a címe - 53>56 old. Akit érdekelne és teheti, ám olvassa el,- bár én nem találtam a neten. Vannak benne "okos gondolatok!"
    ********************************
    Mellesleg én az egész "rokonság" témát leginkább úgy tudom elképzelni, amikor "családfába" (táblázatba) van lerajzolva ! Szerencsémre (vagy ellenkezőleg)- nekem van olyasmi is,- és bőségesen elegendő (még sok is !) - ami "visszafelé" ( a múltba) le van rajzolva.
    @Kybanak : csak annyit : (személyes tapasztalat) - ha már meghalt az illető, akkor nem annyira "zavaró" !- de ha még él, akkor eléggé !- ha valaki beleássa magát az adatokba és kiderül, hogy ki született 6-7 hónapra...az esküvő után... ( - és nem koraszülés miatt) - gondolom, ez régebben nem volt éppenséggel egy pozitívum! :-) :-)
    *******************************
    Folyt. a továbbiakban

    VálaszTörlés
  5. Akinek több ideje van és érdekelné, esetleg "ássa bele magát" a Rokonság > Vérrokonság > Házassági rokonság > Műrokonság (!) témakörökbe.
    (Megjegyzem "családja" válogatja, hogy pl. a "műrokonságot" ki, mennyire "becsüli" / tartja annak !- Bizony tudom, hogy vannak családok, ahol azt is tudják "becsülni!"
    Ami ( esetemben) gondokat okozott és okoz még most is az az,- hogy pl. családunkban a keresztszülők majd minden esetben "vérrokonok" is - (vagy házassági rokonok) - és 30 év sem nagyon volt elegendő megértenem pl. a "vidéken" (falun) bevált megnevezéseket, hogy ki az ángy ? - ( ányika) - vagy a tanti ! - legalább a meny és vő "fogalmakat" valahogy elsajátítottam ! (már) - ki ne feledjem, hogy a koma (!) jelentésével sem nagyon voltam tisztában! (koma, komaasszony- stb.) - kb. ezzel csak érzékeltettem volna, hogy eléggé bonyolult tud lenni a "múltban való kutakodás" (is)
    (Azt pedig, ha van(nak) elvált szülő(k) is - tán' ne is említsem !
    Tán' szerencsés, hogy a "múltban" az nem volt annyira jellemző, mint napjainkban ? )

    VálaszTörlés
  6. Múltmentő, köszönöm a felvilágosítást az imakönyvek borítójának megnevezése tárgyában - ugyanis én biztos nem tudtam volna meghatározni, hogy miből készültek. Igen, olyan kemény műanyagszerű, csodálkoztam is, hogy ilyen szép, kellemes fogású anyagot képesek voltak anno készíteni.
    Ezt a "szennylap" kifejezést életemben nem hallottam még - meg is döbbentem tőle rendesen...
    említés róla itt a 245. oldalon olvasható. Nagyon érdekes információ, külön köszönet érte !!

    Akik írtak(levelet) azoknak nagyon köszönöm az évszámra vonatkozó javítást - (eltévesztettem az egyiket), de javítottam is már.

    VálaszTörlés
  7. Ugyancsak még Múltmentőnek üzenve: az is új információ volt számomra, hogy a keresztszülőket is nevezték valaha "nevelő" szülőknek.
    Lám, lám, egy kicsi, öreg imakönyv és tele van varázslatos mesével !!!

    VálaszTörlés
  8. (kedd)
    Re3 - Múltmentő vélekedéséhez.
    (Már ha igaz az, amit a neten össze lehet olvasni a csont vagy elefántcsont utánzatról !)
    Állítólag a celluloidot 1896-ban fedezték fel,épp' az elefántcsont biliárdgolyó helyettesítése kapcsán.
    Én nem hinném, hogy kaucsuk,- bár annak nem néztem utána !
    Máshol olvasom : a tojásfehérjéből is készíthető csont utánzathoz hasonló anyag. Én - valahogy a celluloidra tippelnék.
    Más : természetesen tudtam, hogy az anyósom idősebb fiútestvérének a feleségét nevezi (anyósom) ángyikának! - állítólag régebben a sógornő kifejezés helyett használták. ( Viszont nekem nem ángyom! - de ebbe nem akarnék itt és most elmélyedni! )
    A szekrény ajtóra (belső) írást én is ismertem,- ( alkalmaztam is!) - csak a "mai világ" nem kedvez neki! - legalább 3x cseréltünk már bútort... :-)
    Viszont van ( vajon miért ?) az a mondás, hogy a "szekrényből kihullanak a csontvázak" ? - ami kb. érthető úgy is, mint amit jelent az imakönyv "szennyoldala" ? ?-

    VálaszTörlés
  9. @X: A celluloid nem túl stabil vegyület 40-50 év után elkezd bomlani és enyhe ecetszaghoz hasonló szagot áraszt. A kaucsuk felhasználásával elég stabil bevonatokat lehet készíteni, én láttam már 20-as években készült kaucsuk fejű babát, mely szinte újszerű állapotban volt.

    VálaszTörlés