Újra itt van….

Igen, újra itt van és remélem megajándékoz még pár kellemes órával a tavasz!

Végre rászántam magam egy kis sétára – olyan csábítóan sütött tegnap délelőtt a nap !

A Tettyétől „csorogtam” lassacskán a Hegyalja utcán hazafelé, közben készült sok kép, ezek közül vannak az alábbiak: 

Így néznek ki jelenleg a romok. Hétágra süt a nap, de sehol egy munkás.... 

Kedvencem egy moha-zuzmó-duó

A magnóliának nem sok kell a kivirágzáshoz

Janus mandulafája

 

 Tettyevölgy 1.

Tettyevölgy 2.

 Bájos kis krókuszok

Egy jópofa öreg Citroën a hegyalja utcában

 No comment...

Bár (sajnos) egyelőre nem  erdei tisztáson jártam, de idézze a remélhetőleg legközelebbi kirándulásomat ez a vers: 

Benjámin László: Erdei tisztás

Győzött tehát a tavaszi

forradalom:

virágzik nyomán ez a kis

birodalom.

Gyenge füvek hajladoznak

köröskörül:

a serdülő virágokon

méhecske ül.

Fényes hátú, sokszínű, gyors

kis bogarak

szaladgálnak, tán kínálják

áruikat,

s miként a fiatal anya:

a dús bozót

szoptatja újszülöttjeit,

a sok bogyót,

s él, nő, fejlődik, kivirul

ezernyi faj,

és nincs köztük viszály, soha

nincs semmi baj:

még az egyszerű gomba is,

ez a szegény

fajta is feltett kalappal

áll a helyén,

és élnek itt nyugodtan, míg

betölti mind

hivatását, az élet bölcs

terve szerint.

Itt semmi sem árt, semmi sem

haszontalan,

mert minden az örök világ

hasznára van.

Ez a nép nem vesz el soha:

ha halni kell:

szertehullatja magvait

s újra kikel.

S hogy el ne dőljön, ha dühödt

szél kavarog,

hogy ki ne tépjék gyökerét

vad viharok,

vigyáznak rá komoly, kemény

demokraták:

körülötte őrt állnak az

erdei fák.