2011. szeptember 27., kedd

Jó annak, akinek ilyen barátai vannak, mint nekem !


Látjátok ezt a fotót ?

Nem, ez nem egy kofa kamrája, aki holnap a piacra készül, ez az én előszobám hétfő este, telis-tele gyümölcsökkel, eltenni/befőzni/enni-valókkal – és akkor a kamraszekrény tetején az óriási birsalmák rá se fértek a képre ! Ezt mind tegnap kaptam ! (Sokszor érzem, hogy nincs az a pénz, amivel az efféle szeretet-özönt ki lehet fizetni, és nincs az a cselekedet, amivel meg lehet hálálni…..) Ici-pici szüreten voltam barátnőmék kertjében. Nagyon gyorsan végeztünk, mert csak a szőlő egy részét kellett leszedni.  Annyira lekötött a munka, meg a nagy beszélgetés, hogy az már csak itthon jutott eszembe, hogy bár velem volt a fényképezőm, de elfelejtetem ott kint fotókat készíteni a munkákról.
Pedig odafelé menet még „észnél voltam” készítettem is  képeket:



 

Pompásabb időt elképzelni sem lehet ! A nap olyan csodaszép-narancsosan kelt, hogy valami miatt a triglavi reggelt juttatta eszembe. Talán mert ott láttam ezt a fantasztikus színkeveréket  és talán mert délutánra vártam volt kollégáimat, akik megmászták, s jöttek hozzám beszámolni a sikerről.
A kert felé közeledvén a szememet megfogta a felszántott földek és a még lábonálló kukorica pasztell-barnája. Olyan puhának láttam a színeket, az egész reggel valahogy valószerűtlenül lágy volt, langy-meleg, csendesen elomló. Semmi, az égvilágon semmi különös nincs ezekben a fotókban, nekem mégis kedvesek, és ahányszor rájuk nézek, ugyanazt a fura gyengéd  érzést ébresztik bennem, mint amit ma reggel ott kint a szántóföld szélén állva éreztem.
Az jutott valami miatt az eszembe, hogy mintha a természet egy, a nyár melegében elfáradt utazó lenne, aki most megállt, elgyengülve kicsit szusszant,  és  megadóan, beletörődve várja, hogy  egy hajnalon megérkezzen a dér.

Na, attól kezdve aztán már lehet a téltől félni. Én szeretném ezt a várakozós időt minél hosszabbá nyújtani. Olyan szép, olyan megnyugtató.
Persze – sajnos - nem rajtam és az én kívánásomon múlik  a dolog…..

4 megjegyzés:

  1. Mióta láttam a Triglavi képeidet, annyiszor eszembe jut ebben a gyönyörű őszben, hogy szívesen megmásznám én is a társaságodban. Nincs kedved egy túrát szervezni a baráti köröd részére? Biztos vagyok benne, hogy nem is lenne az olyan kis létszámú csoport.

    VálaszTörlés
  2. Fotózási szempontból is ez az idő ideális. Remélem, hogy november közepéig hasonló marad...

    VálaszTörlés
  3. Nem tudom,hogy mire is alapozom ?- de ha egy kicsit rendesebben lerakod a sok gyümölcsöt, akkor majd' olyan lenne a kép,mint egy flamand csendélet ! Mondjuk valamelyik Brueghel (?) festett olyasmit !
    Na, nem többet.
    Igen rosszat álmodtam!- kb.,hogy valakinek írjam össze mindazokat a dolgokat, amik október 01-től ,ill. január 01-től várhatók ! Annyira élethűen álmodtam ?- ill. "dolgoztam rajta,"- hogy fáradtabb lettem, mint elalvás előtt voltam.
    Jaj,jaj.

    VálaszTörlés
  4. Jaj Gopál, nem hinném, hogy tevőleges részese tudnék én még egy Triglav mászásnak lenni...
    De szervezésbe, mindenféle tanácsadásba, ötletelésbe bármikor, bárkinek nagyon szívesen segítek. Könyvet, térképet, címeket bárkinek adok. Csak szóljatok, mert a lelkem még ott van. Nagyon is.

    VálaszTörlés