2011. október 28., péntek

Nyomasztó gondolatok

Keveset gondolkodni felelőtlenség. Sokat gondolkodni veszélyes, vagy talán káros is.
Kétségtelen, hogy egy nyugdíjas megszámlálhatatlan idővel rendelkezik. Alvás-zavaros, munkanélküli, s a nap ugyanúgy 1440 percből áll, mint akkor, amikor letette a fejét, s máris álomba szenderült, vagy naponta két állásban is dolgozott.
@x ajánlotta az alábbi oldalakat, s nem tudok a látottaktól szabadulni:






Én voltam  1945-ben a 2.352.327.625. és most mindjárt 7 milliárdnyian vagyunk….

És ne nevessetek, a könyv, melyről pár napja írtam, az sem hagy nyugodni. Bizonyos tekintetben párhuzamokat látok  XX szd. eleji, ott olvasott állapotok és a maiak között. Még ha közben el is múlt 100 év, de az emberek közötti különbség nem, az egyenlőtlenség nem, és a jobb életre vágyás emberi szükségessége sem. És ha jól érzem, akkor ez, ami mostanság itt fortyog körülöttünk ( és nem csak Magyarországról beszélek) „jóra nem visz, nem vihet soha”…

Nem tudom, más miképp altatja el önmagában az esetleg felmerülő hasonló kételyeket. Nem tudom, ki hogyan küzd meg a rémálmaival – persze már ha vannak egyáltalán….Nem tudom, ki hogyan „reagálja le” a Tv-ben látható dolgokat – és nem a szappanoperákra és egyéb figyelemelterelő szarságokra gondolok.  Hogy tudunk tele hassal aludni, miközben szemünk lecsukódása előtt, csont-bőr haldokló kis néger gyereket látunk ? Hogy tudunk aludni, ha oljaba-ragadt, haláltusájukat vívó tengeri madarakat, vagy nylonhálóba gabalyodott delfineket látunk ? Nem tudom, eszébe jutott-e valakinek, hogy pl. a fenti grafikonnak épp  a tragikus fordítottja lenne, ha valaki az erdőirtásokat akarta volna ábrázolni, vagy a vizek minőségromlását….

Jó annak, akinek nincsenek ilyen gondolatai….és nem csoda, hogy én egyre rosszabbul alszom….


4 megjegyzés:

  1. Azért arra felhívnám a figyelmet,hogy valami "kis baj" lehet azzal a géppel ! (?) Mert én tegnap- csütörtök reggel - a 2 377 698 657. voltam (a születésem szerint)- ma reggel meg a 2 377 698 636. A 2 szám különbsége csak 21 ! Azt meg valahogy nem hiszem, hogy kb. 24 óra alatt ennyien haltak volna meg ?- ( igaz, írják a cikkben,hogy a meghaltakat nem veszi figyelembe ?- na, ennyit - most.)
    A többit- talán-majd később.

    VálaszTörlés
  2. Ismerjem el,nem túlzottan foglalkoztat az esténként,hogy mik a legnagyobb gondok pl. kies kis hazánkon kívül.-főleg más földrészeken. nekem valahogy épp' elegendő az, amit az itthoni állapotokról tudok. Emlékezetből írva: olyasmik, hogy pl. a lakosság kb. harmada él létminimum alatt. (Majd ne írja senki azt,hogy pl. más földrészen mennyiből élnek !- stb.)
    Magya adatok vannak pl. Van-e élet a létminimum alatt ?- c. cikkben ( Állítólag ... ha így maradnak a dolgok, kb. 200 év múlva "veszünk ki" - mi magyarok, bár ezt nem hinném.) És vannak olyan vélekedések is, hogy tán' ne is a népesség növekedése a tragikus , inkább az, hogy az öregedés folyamata is egyre jobban erősödik ! Viszont az is "érdekes," hogy épp' a napokban kezdik emlegetni a hazai- csökkenő- születésszámot... így aztán,ki-ki döntse el, hogy mi lenne a jó ? (mert magam sem tudom) :-)
    Amúgy ezt a régebbi cikket kerestem
    Jóslat 2050-re
    (Lásd benne azt, amiben sokan tévednek - pl. Kína és egyebek)

    VálaszTörlés
  3. Nekem jó, mert minimális időm van ilyen témákkal foglalkozni! Nagyon szomorú dolgok, de magad nem tudsz változtatni semmin!... A világ pedig nem fog változni mert te, vagy én nem így akarjuk a dolgokat! Rohanunk a vesztünkbe... és ne gondolj se hátra, se az utánunk következőkre, mert csak hergeled magad! Bocs, de talán olvass könnyedebb könyveket, nem feltétlen szappanoperát!:) Olyat, ami megnyugtat! Én próbálok minden ilyen dolgot kizárni az életemből, épp elég a család napi problémája!..

    VálaszTörlés
  4. én is ezt javasoltam neki, de azóta nem levelez velem:))

    VálaszTörlés