Hogy keletkezik a gyűlölet ?

Igencsak elgondolkodtam ma ezen a kérdésen. Igazán mondom, nem tartom magam gyűlölködő természetű embernek – de lassan kezd kialakulni bennem valami, ami az ellenszenvnél jóval több – s ez kifejezetten a kereskedők – vagyis hogy pontos legyek a kereskedői szellem ellen irányul. Ám mivel megfoghatatlan dolgokat („szellem”) nem lehet gyűlölni, ezért kezdem gyűlölni a kereskedőket.

Persze ez se jó, helyes kifejezés, mert alapjában véve talán nem is a kereskedőket kellene gyűlölnöm, hanem a marketingeseket. Vagy hogyan is van ez ?

Utána néztem:  a marketing kifejezés a XX. század elején jelent meg először az Egyesült Államokban, (naná, hol máshol...) a piaci mechanizmusok gyors fejlődésnek idején. A “to market” ige jelentése: piacra vinni, vagyis eladni, forgalmazni. Akkor a marketinges mégis csak „kereskedő”?

S a szemét reklámokat ki találja ki ? A kereskedő ? Vagy mi annak a neve, aki azért kap fizetést, hogy másokat átverjen ? Reklámszakember ?

Talán nem is lényeges a szavakkal  való játék. Mert döntő a cselekedet.

Egyre többször konfrontálódom a vevők kifejezetten célzatos átverésével, becsapásával. Hiába vagyok óvatos vásárló, az elmúlt héten kétszer is sikerült átverniük a cégeknek, a mocskos-trükkös reklámaikkal. (Írhatnám, hogy TESCO-ban meg INTERSPAR-ban, de hát felesleges, hiszen egészen biztos vagyok benne, hogy másol is így van ez.)

A példák a következők: Óriási betűkkel, hatalmas plakáton  kiírva, hogy 2 csomag vásárlása esetén a leveskocka „csak” 270.- (Egynek az ára ekkor 345.- volt - éljen a csipszadó!) Már ez is csalás, hiszen nem két csomag ára 270.- hanem egy csomagé annyi, s ha kettőt veszel, akkor az már 540.- ugyebár. Na jó, az ember gyakorlott már annyira, hogy ennek az első átverésnek nem ugrik be. Csakhogy, (mint utóbb kiderült) kb. térdmagasságban, tenyérnyi kis cédulán egy kiegészítő tájékoztató, mondjuk „árcédula”  is volt, ahová szemüveget feltéve, le kellett volna hajolnom, ha el akartam volna olvasni : a 270.- csak akkor érvényes, ha két EGYFORMA leveskockát vásárolsz.

Másik példa.

Óriási betűkel kiírva: Sütőtök 150.- Ft/kg. A rekeszben kétféle tök van, a hagyományos szürke héjú, feldarabolva, és a modernebb narancssárga, hosszúkás, nemtudommianeve sütőtök.  A rekeszen alul ismét ott a picike cédula, hogy az egyik fajtának 150.- a másiknak 275.- Ft kilója. Valójában nem panaszkodhatom, az ár ki van írva/téve – csakhogy abszolút inkorrektül.

Nem tudom, miért van szükségük a kereskedőknek az efféle „cselekre” ? Vagy mégis !? Mindegy hogyan, csak jöjjön a pénz ? Akár efféle csalás, trükközés árán is ? Mert biztos vagyok benne, hogy nem mindenki olyan alapos/ráérős/gyanakvó - mint én,  hogy átnézze a blokkját, s utána még végigjárja a  visszavétellel kapcsolatos tortúrát. Én mindkét esetben megtettem, az első esetben még a panaszkönyvbe is beírtam nagy felháborodásomban. Persze tudom, hogy semmi értelme nem volt – de levezette az idegességemet.

Szóval ezért, ilyen és hasonló tapasztalatokkal a hátam mögött, vén fejjel kezdek megérteni bizonyos dolgokat, s lassan oda jutok, hogy már kezdem érteni a fajgyűlöletet is…

Kétségbeejtően szomorú, hogy ide juttattak.

► Megkerestem: a tök hivatalos neve: orange, vagy kanadai sütőtök – na akkor most legalább már ezt is tudom :-P

 Kép innen: http://kaszazsolt.hu/wp-content/gallery/halloween-2011/kanadai-sutotok.jpg