2012. február 18., szombat

Olvasom, hogy….


"Az Eindhoveni Design Academy-n végzett koreai művész, Jihyun Ryou az élelmiszertárolás hagyományos megoldásit modern formába öntötte, és létrehozta fali tároló rendszerét. Ryou nagyban támaszkodott nagymamája – egy korábbi almatermesztő – és más felmenőinek a tanácsaira, hogy megszabadítsa az ételeket a hűtőszekrény rabságából."
További részletek itt:  http://www.tisztajovo.hu/technika/elelmiszertarolas-hutomentesen/2012/02/16


Jópofa, vagy akár mondhatom, hogy okos ötletnek tartom, főleg egyszemélyes háztartás esetén, ám egy 4-5 tagú család részére szükséges ételmennyiséget azért ezen a módon kissé körülményes lenne tárolni. Persze, azért ha lenne lehetőségem, biztos nevelnék télen fűszernövényeket a konyhaablakban én is. Nekem sajnos csak tavasztól-őszig van helyem ehhez, de még így is praktikus és jó dolognak tartom, arról már nem is beszélve, hogy az enyémek garantáltan növény-védőszer mentesek.

DE…
Nem is én lennék, ha nem jutna eszembe azonnal valami régi dolog egy-egy témáról. Mint most a hűtőszekrényről. Szóval majd 20 éves koromig egészen jól eléldegéltem hűtő nélkül. Mi több, 6 tagú családban. Mert nekünk bizony csak a hatvanas évek közepén lett hűtőnk.

Két változatával ugyan ekkorra már megismerkedtem, az egyiket Mohácson láttam, igazi „jeges” hűtőszekrény volt, ha jött a jeges a lovas-kocsijával hatalmas jégtömböket szállítva mindig vettek egy fél tömböt, azt (legalábbis így emlékszem) kisebb darabra törve betették a hűtőszekrénybe, s míg el nem olvadt, nagyon is jól megfelelt a célnak. Sosem volt benne sok étel és sosem állt ott napokig semmi. Mellesleg én még emlékszem arra, hogy Pécsett is járt jeges kocsis, „Jeget, jeget!” kiabálva. Nem csak magánszemélyek, hanem még  vendéglátó helyek és boltok is tőle vásároltak. Az óriási téglalap alakú jégtömbök vastag vászonpokróccal voltak letakarva. Szemem előtt az egész…

Szóval nekünk otthon ilyen sem volt, viszont volt egy  fantasztikusan jó, félig földbe épített spájzunk (=éléskamránk  mondom azok kedvéért, akik ezt a szót már esetleg nem ismernék). És nem emlékszem, hogy bármiféle tárolási problémánk lett volna. Igaz, másak voltak az étkezési szokások, hogy a vásárlási lehetőségekről már szó se essen…

És igen, láttam az ötvenes években (azt hiszem) egy Szaratov-ot, ami abban az időben tényleg csak a gazdagoknak volt. Erre is jól emlékszem, a Magaslati úton lakott öcsém  egyik osztálytársa B. Kati, s  amikor náluk jártam, először nem is tudtam mi az a hatalmas fura szekrény ott az előszobában ? Aztán kiderült, hogy ez egy hűtőszekrény.

Albérletes éveimben még ha lett volna is hűtőm, nem lett volna mit beletenni, így hát, ha jól emlékszem 1972-74 környékén vettem az elsőt. Na de azóta… Azóta nehezen tudnám elképzelni az életemet nélküle,  különösen a mélyhűtő nélkül, ami igazi kincseskamra, szűkös, vagy jeges napokon meg különösen….

Vagyis elismerem: elkényelmesedtem, és bármilyen szép is volt az a gyerekkor, bizonyos körülményeit nem vágyom vissza. Lehet azonban, hogy a jövő generációi majd újra meg kell ismerkedjenek azzal a világgal.

8 megjegyzés:

  1. Neküknk volt jégszekrényünk/már ebbe születtem/.Olyan módon üzemelt,hogy felkellett hajtani a fedelét,ott volt egy bádog tartály,abba kellett a Jéggyárból hozott un.fél tábla jeget betteni.Előtte le kellett ereszteni a megolvadt hideg vizet.
    Ami gyerekkorom átka volt emiatt,hogy addig nem lehetett lemenni a strandra/Tiszára/amíg nem hoztunk jeget.Ott mindíg hosszú sor volt,Ez a városi jéggyár votl.!Már nem üzemel/és volt a vágóhídnak.Ha az elromlott az egész város intézményeit,ki kellet várni a sorban,mivel azok kaptak előszőr jeget.Aztán 1960-ban/SAJNOS/eladták szüleim a hoszzú zongorát és abból lett:nagyképernyős/Munkácsy/ TV,egy úgy emlékszem 60 literes jeges,egy tárcsás mosógép,egy centrifuga és egy padlőkefélő gép-/ez még működőképes,nem igen használom./
    Szóval a nagymamásnak is volt jó kis pincéje,meg emlékszem a vajat/az még olyan igazi,kemény volt,és azt vízbe állítottuk.

    VálaszTörlés
  2. Emlékszem, hogy nálunk is hűtőszekrény nélkül teltek a 70-es évek közepéig. Volt hideg pincénk és spájzunk, ahol szintén elég hűvös volt nyáron is. Most meg furcsa lenne megszokni. Amikor anyukámnál tönkrement a hűtőszekrény, akkor gyorsan mindent megfőzött és sütött, ami tönkrement volna.

    VálaszTörlés
  3. Bocsi:nem a jégszekrényben születtem,csak amióta az eszemet tudtam,az már volt.:)

    VálaszTörlés
  4. Ahogy Délim írja, nekünk is volt hűtőszekrényünk - a Munkácsy u.-ban laktunk - és lovaskocsival hozták a hasáb jeget, amiből felet is lehetett kérni. Úgy emlékszem egy hegyes, kampós végű vastag vassal vágtak bele és úgy húzták le a csöpögő kocsiról. Az öcsémmel mindig kaptunk 1-1- pici letört darabot a bácsitól!:) Bátyám dolga volt behozni, ha meghallotta a kolompolást és kiabálást.
    Nekem még van egy horganyzott belsejű kis szekrényem, amit hasonló célra használtak anyósomék. Mikor erdőben laktunk és elkerülhetetlen volt az egerek grasszálása a spájzban, akkor kaptuk meg ezt a bomba biztos szekrénykét, ahova az egerek nem tudtak behatolni!
    Egyébként mindig volt spájzom és el sem tudom képzelni, hova tenném a rengeteg lekvárt, ételt, egyebeket! Igazából nekünk a fagyasztó a fontos, de nyáron azért nem árt a másik sem... Kényeztetve vagyunk!

    VálaszTörlés
  5. (Mondhatom nagyszerű !- még ez is... valami hiba miatt minden hozzászólásom elenyészett ! )

    VálaszTörlés
  6. Forgó-morgó (mert kezdetben ott akartam megkeresni az ország legöregebb háztartási gépeit.)Leragadtam a hűtőszekrény kalkulátornál... (mennyit fogyaszt(hat) a mienk és mennyit spórolhatnék, ha egy újabbat vennénk... (pontos számát sem tudom, de kb.39 év alatt volt vagy 5-6 (?) h.szekrényünk (?) ebből 2 db. fagyasztó. Na, ok !- majd... máskor...legközelebb... vagy tán már soha. Tudom, a legnagyobb áramzabáló..csere esetén évi 12.800 Ft-tal csökkentené a számlát.
    **********************************

    VálaszTörlés
  7. Én bizony 1962-re datálom a családi hűtőszekrény vásárlását,- (elektromos) Viszont évszámot nem tudok,de rokonunknál láttam nem elektromosa,Pécsett, az Anna utcában !A jeget szállító lovas kocsikra valamelyest emlékszem, sokkal jobban a sört és szódavizet szállítókra !(Megjegyzem a hulladékszállítás is oly' módon történt, bár anno szemetesnek neveztük...)
    Esetemben az 1962 azért egy biztos évszám, mert azóta laktam panelban ! (41 évig!)- ismerjem el, az egyre jobban emelkedő rezsi miatt nagy szerencse,hogy sikerült "lelépni" onnan. ( A tűzhely elektromos volt + távfűtés + 4 db. vízóra)(!) na, de ezek talán nem is egészen a témához tartoznak.
    Akit érdekelne, googleba írva megtalálták az ország legöregebb mosógépét,porszívóját és hűtőszekrényét. (villanytűzhelyét) - stb. Ismétlés : én mosógép ügyben vagyok "jó"- de arról már régebben írtam,- kb. 1958. HIM mosógép,-a komlói bányásznap jóvoltából.

    VálaszTörlés
  8. 66-67-ben Pesten az anyósoméknál működött a vödörbe "jégfelhozós" az első emeletre. Nálam most télen a olyan hideg a spejzom, hogy bizony én ilyenkor nem kapcsolom be a hűtőt. Ezzel is csökkentve a kiadásaimat.Mindenből ami nem romlandó azt ősszel begyűjtöm...abból gazdálkodom. Ez a megoldás nagyon jó, én hasonló a tárolókban tartom az élelmiszereket, mint kosarak, papírdobozok...De a savanyított káposztám is jól érezte magát a mü.a.edénybe.

    VálaszTörlés