2012. november 21., szerda

Eredménytelen kutatás a kálváriák ügyében



Új bejegyzéseim a 'csendhegyek'-ben:  





Nem én lennék, ha a kálváriáim ügyében nem próbálnék minden lehetséges „követ” megmozgatni. Természetesen megkerestem a Pécsi Püspökséget is, ahol a levéltárostól azt az információt kaptam telefonon, hogy menjek be, de nem nagy a valószínűsége, hogy ott túl sok adatot fogunk találni a témához. Egyébként is a meglévő feljegyzések latinul íródtak – tehát ez mindjárt mint második akadály jelentkezett.

Kicsit korán értem a megbeszélésre, csináltam útközben pár képet:

Néhány szép dombormű a Székesegyház  déli és nyugati homlokzatáról és egy míves kilincs:





 
Keleti és nyugati szárny: 



Kőtári képek:



A püspöki palota belső udvara, háttérben a torony, ott a levéltár:


Nagy öröm volt számomra, hogy a püspöki levéltár az épületegyüttesnek azon részében van, ahová eddig még nem volt szerencsém bejutni.
Valamikor nagyon rég, gyakori látogatója voltam ennek a palotának, de a toronyban nem jártam. Csigalépcsőn kanyarogtunk fel az emeletre, s egy hűvös szobában kezdtük keresgélni a számomra szükséges adatokat a kálváriákról.

Ha segítőm magamra hagyott volna, semmire se mentem volna, ugyanis  a régi anyagok, püspöki látogatási jegyzőkönyvek és egyéb feljegyzések valóban, mind mind csak latinul vannak meg itt.  Érdekes, számomra érthetetlen is kissé, hogy ezekben soha, senki „modern” ember nem akart kutakodni ? Senkinek nem hiányoztak azok az információk, melyek itt vannak ? Vagy van/volt valami más hely (pl. a levéltár), ahol a történet-kutatáshoz minden magyarul megvan ? Avagy, aki itt járt, mind beszélt latinul ??

Sajnos azonban – és számomra ismételten érthetetlenül - a kálváriákról ezekben az ősrégi iratokban sem találtunk semmit. Templomokról, kápolnákról még csak csak, de kálváriáról szinte semmi.
Annyira izgat ez a kérdés: Miért ???? Miért van jelentősége és miért került rögzítésre, hogy hol állítottak keresztet (fa keresztet!)  és akkor a kálváriák mintha nem is léteznének….
Nem tudok a dolog nyitjára rájönni.
Egyébként többszörösen nem volt könnyű a keresés, egyrészt mert a településeket 200  évvel ezelőtt másképp  hívták, másrészt bizonyos településeknek nem volt külön plébániájuk, hanem egy nagyobbhoz tartoztak. 

Bent nem mertem fotózni, ill. a végén megkérdeztem, szabad-e azokat a hatalmas püspöki látogatási jegyzőkönyveket lefényképeznem, melyeket kedves segítőm végig-böngészett, adatokat keresve. Szabad volt...
Tényleg hálás vagyok a fiatalembernek, aki két és fél órát áldozott rám a munkaidejéből !
Azt tanácsolta, keressem meg a területileg illetékes plébánosokat, és a Historia Domus-ban ( ami tulajdonképpen a plébániák történelemkönyve) próbáljak adatokat keresni.
A kutatás-nyomozás tehát tovább folyatódik. 

Ilyesféle könyvekben kellett keresgélni: 





A torony a Barbakánnal és egy őszi kép a várárokról, a magányos Adyval...



4 megjegyzés:

  1. Pontos adataim nincsenek,de vitatnám azt,hogy "modern" ember nem akar(t) kutakodni ? Minden bizonnyal nagy tömegek nem, de ahogy te is tudod, pl. a Pécsi Szemle 1998-óta elég sok cikket (tanulmányt) tartalmaz többek között a Székesegyházról is. Azokban -lábjegyzetben - nem egyszer említődik, hogy az adat az a Püspöki Levéltárból van. Nem nagyon van kedvem most kutakodni, csak egyet pl. 1998.ősz-tél címe : Miért bontották le az Árpád-kori Székesegyházat ? - emlékszem, lenne egy másik cikk is,ami pl. épp' az általad írt toronnyal is foglalkozik. Bár a kálváriák (bizonyára nem építmények,mint az épületek) - gondolom a legtöbb anyag azért csak-csak a Pécsi Levéltárban lehet, és nem a Püspöki Levéltárban. Hát, jó kutakodást neked !
    Más : ezt itt azoknak,akik kevésbé ismernék,- ( épp' a napokban használtam más téma kapcsán) Káptalani levéltár és Plébánia (benne,hogy a felújítás mibe került és honnan volt a pénz. stb.)

    VálaszTörlés
  2. Mivel kissé megzavart a foto,csak -csak kutakodtam (majd hallgathatok is miatta...v.ö.rendetlenséggel )Megtaláltam a cikket,melynek címe : Időkapszula a püspöki palota levéltári tornyában (2007 /nyár)Ne tudd meg hányszor átépítették,több évszázad során és nem meglepő,ha sok feljegyzés megsemmisülhetett. (?) -Különböző nevekkel illették, ma levéltári toronynak nevezzük. (Jutott még eszembe, hogy pl. Klimó-püspök gyűjteménye ( lehet,hogy azok "csak" könyvek a könyvtárban vannak. Még a kutatók sem tudják pontosan,mióta is kizárólagos levéltár , mert több helyen is volt,- kb.1840-es építkezések. stb.
    Na, ettől a te kálváriáidról sokkal többet ugyan nem tudtunk meg. Esetleg : Michael Haas ( Haas Mihály) Gedenkbuchja ?...

    VálaszTörlés
  3. Az utolsó fotód annyira szép, hogy beállítottam a gépemen háttérképnek (ha nem bánod).

    VálaszTörlés
  4. @x: okoztál most nekem kis fejtörést és nem is igazán tudom, hogyan is kellene tisztáznom a dolgot. Én a Pécsi Püspökséget hívtam telefonon és annak a levéltárában voltam, a szövegben jelzett, lefényképezett toronyban. A te ajánlott cikkedben „Káptalani levéltárról és plébániáról” van szó….és ugye, másik épületről. Lehet, hogy ott is van valami ? Fogalmam nincs róla. Hát majd ezért érdeklődöm. Bár ha az a „pécsi káptalan és plébánia” levéltára, akkor nem tartalmazhatja a pécsi püspökség területén lévő adatokat….vagy nem tudom…..

    Gopál: megtisztelőnek érzem és örömöt szereztél, hogy tetszett a fotó – persze, hogy használhatod !!!  :- )

    VálaszTörlés