2013. július 15., hétfő

Régiség



Sajnos – mondom mindjárt az elején, - hogy egy sorozatnak csak a 4. részét láttam… „Lauf der Dinge” címmel ma hajnalban a tévében. Úgy nézem, lesz folytatás, majd kikutatom, mikor. Mert ez a rész nagyon is a szívemhez szólt, s az előrejelzésből úgy látom, érdemes lesz a többit is megnézni.

Ma két olyan idős hölgy lakásfelszámolásáról volt szó, akik nyugdíjas-házba költöznek nagy családi házakból. S mivel az öregember tudja már, a sírba semmit sem vihet – szebbnél szebb, őket egy életen át elkísérő tárgyaktól váltak meg. Ezen dolgok egy része a régiségkereskedőhöz kerülve új gazdára lel (ezeket is bemutatta a film), más része viszont egyszerűen a szemétbe megy. Amitől majdnem meghasadt a szívem: egy csodálatos, teljes, nagy szobafalat betöltő szekrénysor. Természetesen nem a ma szokásos "ócsó-bóvli-praktikeres” – hanem echte fa, finoman megmunkált valóságos mestermű. És a rámoló-emberek fejszével seperc alatt szétvagdosták… És mi minden került a szemétbe !! Borospohárkészlet, amiből 1 db hiányzik, tányérok, ruhák, lámpák, még képek is. 

Közben sírunk, hogy eltűnnek az erdők (is), mert fel- és elhasználunk mindent, amit a természet oly bőkezűen rendelkezésünkre bocsátott. Most kezdünk talán lassan lassan felébredni, rájönni, hogy az újrahasznosítás egy igen fontos szó, a takarékosság még inkább és tán egyszer még oda is el fogunk jutni, hogy annak, ami régi, az értéke változatlan marad, sőt…mivel nem lesz új, akár még emelkedhet is az ára.

Ezen gondolatok jegyében elhatároztam – vasárnap lévén – hogy lemegyek kicsit a vásárba körülnézni. Természetesen a tetűpiacra, oppardon ócskapiacra, vagy talán úgy hívják ma már: a régiségek piacára…
Képek innen….

Ha ezek a tárgyak mesélni tudnának !  Néhány kép a régiségekről: 








 


 Zsolnayval Dunát lehetne rekeszteni:



Ezekben a ládákban utazik Németországból a kukákból kimentett "szemét" .És néha milyen jó dolgokat lehet ezek között (is) találni !



Közelharc a táskákért:


Lábos és függöny minden mennyiségben: 




                                Bugyihegy - csak 200 darabja !



Jópofa fababák:


Gondoljunk halottainkra !



A "nap képe". (Megkérdeztem egyébként, a gyerek nem eladó !)




4 megjegyzés:

  1. Jó időtöltés a bolházás!Az eladók sokszor mesélnek is a tárgyak előéletéről, ami miatt még érdekesebb is lesz az egész :-)
    Nyugat Európában az újrahasznosításnak nincs nagy múltja, de Magyarországon mindig is volt rá példa.

    VálaszTörlés
  2. Imádom a régi "vackokat", ezért nem tudok soha rendet tenni itthon, mert nincs szívem kidobni semmit!... Még mindig eljárok hasonló lelőhelyekre és el tudok csábulni. Külföldön is első dolgom, hogy megkeresem a bolhapiacot! Ez betegség.:D

    VálaszTörlés
  3. Tavalyi emlék: autókban a sok kismacska, s igazán sok régiség. Nálunk főleg lomis piac van. Viszont drága a pécsi piac, Káptalantótiban voltam utána pár héttel, ott 500-1000 forintokkal voltak olcsóbbak az áruk. Azért nem jöttem el Pécsről üres kézzel...

    VálaszTörlés
  4. No, örülök, hogy vannak bolhapiac kedvelő olvasók ! Holdgyöngy: igazad van ! Néha egész érthetetlenül magas árat kérnek - de van egy olyan érzésem, ha kiderül, hogy komoly vásárló vagy, akkor (tán) engednek belőle...Utolsó kísérletem - háromszor mentem vissza egy kényelmes lábtartóhoz, az első ár 2500 volt, aztán 2000, végül 1500-ért megkaptam.

    VálaszTörlés