2013. október 7., hétfő

Az utolsó előtti baranyai helyszínen

Aranyosgadányba mentem még ki vasárnap délelőtt – és ezzel jelenthetem, hogy Dunaszekcső híján készen vannak a baranyai kálváriák. (Igaz, még nincs fent mind a blogban, de hamarosan elkészülök.)
Ismét csak azt kell mondjam, csodaszép őszi időben autóztam – nem is messze, hiszen Aranyosgadány relatív közel van Pécshez.

Ebben a faluban sem jártam még, ennek megfelelően, mint 2 napja, itt is sem vagyok ismerős. Miután érdeklődtem 6 (=hat) falubeli gyerektől (10-15 éves formák, nem ovisok), hogy hol a kálvária és az első kérdés az volt, hogy „Az mi ?”  kissé meglepődtem, bár hát nem is tudom, miért. S amikor elkezdtem magyarázni, akkor egyhangúan állították, hogy ebben a faluban ilyen nincs.
Gondoltam magamban, legalább a Google-emberkével néznétek szét a falutokban (azt valószínű -?- ismeritek) – hiszen én is azzal fedeztem fel hogy egyáltalán létezik -  de nem szóltam. Továbbmenve egy kicsit idősebb nő aztán megadta az útbaigazítást, s perceken belül odaértem.
  


 


 


 Két szép öreg ház a főutcában 


Miután elfényképeztem a  kálvárián a „semmit” – ugyanis képek itt sincsenek – azon az úton mentem tovább, ami a faluból kifelé vezetett, habár láttam én, hogy beljebb van egy Pellérdre  irányító tábla, s a térképről tudtam, hogy arrafelé kellene mennem. Ám nem bántam meg ezt a kis kerülőt, mert az Aranyosgadányi patak völgyében vezetett az út – valami álomszép, csendes vidéken, egy tavat is érintett. Több helyen meg is álltam egy-egy kép készítése kedvéért. Aztán amikor „elfogyott alólam az út” – épp valami házak közelébe értem s egy terepjáró is jött, megtudakoltam, hol is vagyok ? Nos, majdnem eljutottam a Keménygadány nevű világvégére. Aztán persze megfordultam, s szép lassan hazaporoszkáltam a másik úton, itt-ott megállva és fényképezgetve.




Az Aranyosgadányi vízfolyás füves medre  és a kis tó

Színesedő domboldal - itt is


Hecsedli rengeteg van..
...és pirul a papsapka (kecskerágó) is

Mára is jutott egy magányos kereszt. Ez az erdő szélén egy kis tisztáson áll. Járnak oda, hiszen látszik, hogy még virágot is ültettek a kereszt köré.

Lívia csodaszép bébi ! - üzeni Vakond a Pellérd felé vezető úton.
A párába bújó Jakab-hegy látszik a levágott hatalmas kukoricaföld mögött.

A pellérdi szőlőket Szent Orbán védi, aki a
szőlőművesek, kádárok, kocsmárosok patrónusa is
(Vanyur István szobra.)
A szobor közelében egyik kedvencem, - bár levele még nem pirul - a cserszömörce.

Ezt a napot is hozzáadom  a télre bespájzoltakhoz. Majd ha kint dühöng a hóvihar, ezeket a képeket fogom nézegetni, s visszagondolok arra a melengető őszi napsugárra, ami bearanyozta a mai napomat (is).

És hogy feltegyem a napra a koronát, a csibe-levesem után ezt ebédeltem: 

 (Gyengébbek kedvéért: túrós-zsemle. No nem mind a négyet ettem meg, ez egyben a holnapi ebéd is.)

9 megjegyzés:

  1. Már nagyon várom a csendhegyeken a beszámolókat. Nagyon jók az őszi képeid. Elkezdtem sajnálni, hogy ezen a hétvégén a városban maradtam.

    VálaszTörlés
  2. Mondhatom,én is megérem a pénzt (?) mert mindig az kell(ene) ami nincs.
    De legalább most tudom, hogy pl. mitől Kemény a Keménygadány.
    Képtár
    Meg van ilyesmi is
    Valamelyik Gadány
    Remélve,hogy működnek (?)

    VálaszTörlés
  3. Én egy érdekes dologra figyeltem fel: a csipkebogyós képed alatti képet papsajtnak hívtad. Ezen elcsudálkoztam, mert amit én papsajtnak ismerek, az a földön növő kis növényke, aminek a termését (ami mondjuk kisujjköröm nagyságú) eszegettük gyerekkoromban. Lila virágja van a növénynek, s a termését levélke öleli körbe, amit lefejtettünk fogyasztás előtt. [Valószínűleg nem sikerült túl tudományos biológus módjára nevén neveznem a gyereket :-)] A képeden lévő növényt viszont nem ismertem fel...

    VálaszTörlés
  4. x: No én sem tudtam, milyen eredete van Keménygadánynak.Kösz az infót.

    Gaia: bizony, bizony elírtam a szöveget. Nem papsajt, hanem papsapka - és ez csak az egyik neve, mert a másik, a hivatalosabb, az kecskerágó.
    Talán így ismered. Elég gyakori bokor és ilyenkor ősszel olyan szép a rengeteg liláspiros termésével.

    VálaszTörlés
  5. Ja, igen, így megvan! A csíkos kecskerágó! Mi is láttunk a hétvégén :-))

    VálaszTörlés
  6. Igen,a papsajton en is csodalkoztam,hogy nem ilyennek ismertem. Gyerekkorunkban mi is,hogy imadtuk gyujtogetni es eszegetni oket,voltak igazan picikek es nagyobb "husosabbak" koztuk. :)

    VálaszTörlés
  7. Nagyon örülök, hogy megtaláltam ezt a beszámolót, különösen annak, hogy még a nagyszüleim házáról is került fel kép! :) Ez a környék egy rejtett gyöngyszem ! köszönjük

    VálaszTörlés
  8. Kedves kabosh nagyon szívesen ! Örülök, hogy tetszett és nekem is szép emlék az a nap. A nagyszülei háza pedig a falu ékszere.

    VálaszTörlés