2013. december 23., hétfő

Mindjárt karácsony




Jó leülni az elvégzett munka tudatával. Az ember lánya – még ha egyedül él is – csak csak készíti lakását, magát az ünnepre. Ugyan ezer éve azt  mondogatom, hogy a „felnőttek karácsonya” már nem „igazi” karácsony, hiszen pont a lényeg, a meglepetés, az angyali/Kisjézuskás ajándékba vetett hit hiányzik belőle. Mert bár van ajándék, akár meglepő is – de már sose az angyalok hozzák…. Ettől aztán az egész ünnep valahogy (számomra) már nem az, mint ami gyerekkoromban volt. Elveszett belőle a csoda.
Sajnos már azt is tudom, hogy így december táján a nyugati ég nem attól vöröslik, hogy ott fenn az angyalkák épp most sütik a karácsonyi süteményeket – amit a fára aggatnak. (Nálunk volt idő, amikor tán nem is volt szaloncukor a fán, vagy csak nagyon kevés, viszont a díszek között linzercsillagok lógtak, hogy legyen nekünk, gyerekeknek miből csemegézni….) Nem tudom, más felnőttek miképp vannak ezzel, de egy biztos, nekem az „igazi” karácsonyok a gyerekkorom karácsonyai voltak.

Milyen izgalom volt már csak a levelek megírása is ! Súgtak, segítettek, irányítottak a felnőttek, és mi izgatottan tettük a levelet az ablakba és még izgatottabban ugrottunk ki másnap az ágyból, még mezténláb szaladva oda, s néztük: elvitték-e éjjel ?
És mindig elvitték….És sohase hallottuk….
Vagy a szentestei várakozás izgalma ! Amíg kicsik voltunk, az izgalomtól kipirult arccal vártuk a csengő titokzatos megszólalását és soha nem vettük észre, hogy egy felnőtt hiányzik a várakozók közül, épp az, aki véletlenül aztán amikor bementünk, már a karácsonyfa mellett állt. 

Nem volt olyan sok ezekből a „titokzatos” karácsonyokból, mégis egy hosszú élet további részében mindig ezeket vágytam vissza.
Hiába.
„Az élet elfut, vissza sohse fordul….”  Petrarca írta.
Igaza volt.


Békés, boldog, meghitt ünnepet kívánok szeretettel minden ide tévedő olvasómnak !




Kép: http://alfoldielet.files.wordpress.com/2009/12/0angyal8.jpg

7 megjegyzés:

  1. Van még "angyalkás karácsony", és az angyalkák értik az idők szavát. Tegnap vendégem volt a kedvenc 4 éves barátom. Ő mondta, hogy az angyalkák a vaterán veszik az ajándékokat.

    VálaszTörlés
  2. Köszönöm a jó kívánságot és viszont kívánom!

    VálaszTörlés
  3. Gopál: csodásak a gyerekek, és addig jó nekik, amíg a meséket be tudják illeszteni ebbe a modern világba.

    VálaszTörlés
  4. Az enyémek ma egy láda szeretetet és egy láda békességet meg egy kis láda jóságot kértek ajándékba az utoljára meggyújtott adventi koszorú mellett (a nagyobbikam még egy csipet rosszaságot is :) )

    Egyébként a nagy már pedzegette, hogy vajon mi díszítjük-e fát... De a csodavárás olyan erős bennük, hogy bár a jó idő miatt a ház mögé is elmentek, ahol a fa betekerve fekszik a földön dekorációra szánt fenyőágak társaságában - meg is állt bennem az ütő, mikor rájöttem, hogy ott rohangálnak, még így sem esett le nekik a tantusz. A nagy megkérdezte, hogy ez meg mi? Kínomban azt mondtam, nem tudom, a kicsi pedig rávágta: hát tuja (!!!) ágak, nem látod? És ebben maradtunk :):):)

    Nálunk ma is van süti a fán és szaloncukor nincs. Sőt, mi nem ettük le gyerekkoromban, a szaloncukrot, a nagymamámék eltették évekig felkötve, mert annyira szép papírja volt annak az egy fajtának, amire egyszer tellett... Idén nem sütöttem Sternchent, mert nem volt itthon dió. Rohanó életemben eredetileg csak egyet terveztem sütni hogy mégis legyen, de aztán háromféle lett és holnap (vagyis ma) még egy gyömölcskenyér is készül reggel.

    Nem terhelem tovább a blogodat, szép Ünnepet kívánok és itt szeretném megköszönni az angyalkákat is! :)

    VálaszTörlés
  5. Karácsony XX.századi módra
    * A fotósok majd ne feledjék,hogy (előfordu(hat,)épp' a sok és tökéletesnek gondolt fénykép készítése miatt/alatt,épp'a pillanatok szépsége "veszhet el" -annak- aki készíti !

    VálaszTörlés
  6. Pizzás: köszönöm, hogy sűrű teendőid közepette időt szakították az írásra ! Nem "terhelted" a blogot, mindig szívesen látott vendég vagy nálam !

    VálaszTörlés