2013. június 29., szombat

Albérlők a kertemben


Van valami jó csigairtó szered/módszered ? Én kipróbáltam az alábbiakat: sör, narancshéj, tojáshéj, esti-hajnali összeszedés  és természetesen a boltban kapható csigairtó granulátum…Ez utóbbi a leghatásosabb, viszont meglehetősen drága és ráadásul ehető növények közelében nem is alkalmazható.

Szétrágják ezek a ronda kis dögök a sóskámat, a salátámat. Nincs türelmem és gusztusom minden hajnalban (kézzel/csipesszel) összeszedegetni őket. Hajdanában volt az óriási nagy szürke meztelen, ezek mostanában már elvétve láthatók. Aztán jött a sárga (spanyol) ebből már több van, mint most a fotón is látszik, ügyesen elbújva a virágláda feneke alá,  vagy más biztonságos helyekre…
Aztán hogy a rengeteg pici hogy került ide ill. hogy ezekből majdan nagy szürke, vagy sárga lesz-e – azt végképp nem tudom… És végül pár éve megjelent a mini házas csiga. Gyanítom, valamelyik boltban vásárolt kert földdel hozhattam be őket, vagy a piacon vásárol palántával, de képtelenség kiirtani….Igazán nem tudom, mit tegyek… A végén oda jutok, hogy megszüntettem a zöldséges kertemet, a virágok között meg elkezdek vadul csigairtózni.





Abban nem vagyok egészen biztos, (sőt !)  hogy az árnyékliliom levelét is a csigák eszik-e, mert felfedeztem a levélszárakon kisebb kirágott/kifúrt „bölcsőket”. Meglehet, ott másféle kártevő tanyázik és teszi tönkre a szép virágomat…Ám semmiféle "egyéb" rágcsáló-bogárral nem találkoztam.

Amúgy eléggé meglepő, de az udvarban sokszor találtam már pici (kb.2 cm-es) szarvasbogár nőstényeket. Itt tanyáznának ezek valahol ? Mit eszik a szarvasbogár ? Csak nem a korhadó-félben lévő, udvaromban álló fenyőtörzset ? Itt:  http://hu.wikipedia.org/wiki/Nagy_szarvasbog%C3%A1r kiderül, hogy akár azt is. Na de akkor vágjam ki tövestől az öreg fenyőtörzset, amire felfutott a vadszőlő és nyáron kellemes árnyékot ad ? 

Tele vagyok albérlőkkel….még jó, hogy ezek után nem kell adót fizetnem...

Rágásnyomok:




 Ezt a példányt ma holtan találtam...





2013. június 28., péntek

Ez van....



Egy kedves barátom súlyos műtéten esett át. Kánikula volt azon a napon, kint 35 fok. Az akut-szobában – természetesen nincs klímaberendezés, vagy ventillátor, az valószínűleg fontosabb mondjuk az eü.miniszteri szobákban, vagy polgármesteri hivatalban, (mert meggyőződésem, hogy ott van) ezen a magyarországi állapotokat tekintve, ugye senki sem csodálkozik.
Ám a 3 órás műtét után a beteg ágyát betolták a déli fekvésű, katlan-meleg szobába,  épp a hatalmas  ablak mellé…..melyen semmi nem volt az üvegen kívül. Jó érted, se függöny, se elsötétítő, semmi… Amikor kérte az ébredező beteg, hogy valamit tegyenek az ablakra, az volt a válasz, hogy nincs függöny. Többszöri kérésre nagy nehezen, duzzogva felaggattak egy lepedőt.
Délután ment a felesége látogatni. Az akut-szobába. Felhúzta a fogason lógó „köntöst”, fejére tette a dobozba-gyűrt sapkák egyikét (?) – és kérte a nővért, hozzon már a cipőjére húzható védőizét is (nem tudom, mi a pontos neve), mert az nem volt kikészítve. Mire a válasz: „Hát az nincs,  már régen elfogyott….”

Történik mindez Európában, Magyarországon, Pécsett,  2013. júniusában.
No comment.
                                        *************************
Ezt az alábbi szöveget régi, elmentett anyagaim között találtam. Ma már ez az eredeti szöveg sehol sem olvasható a neten, nem tudom miért törölték…vagy hogy ki törölte.
Pedig talán nem ártana néhány embernek, ha elolvasná….
Itt: http://drambrus.hu  valaki még elmentett (hivatkozás nélkül !) pár gondolatot belőle….


Dr.Hankiss János: Palackposta

1. Ne nézd soha az órádat, ha beteggel beszélsz !
2. Az ember sérülékeny, a beteg érthetően százszorosan sérülékenyebb.
3. A beteg jelenlétében sem a titokzatos suttogás, sem a viccelődés nem helyénvaló. Érdeklődés, komolyság, megértés, és segíteni akarás: ez sugározzék az orvosról. Az orvos árasszon derűt, de sohase jópofáskodjék !
4. Az orvosnak is megvan a maga baja, de ezt a beteg ne érezze !
5. Amikor egy betegágynál sírni szeretnél, akkor legyen a hangod erősebb, határozottabb, nyugodtabb.
6. Nincs nagyobb udvariatlanság /etikátlanság/, mint a másik ember kiszolgáltatottságát, szorongatott helyzetét kihasználni. Elképzelni sem lehet gusztustalanabb magatartást, mint a lakatos beteg előtt olyan megjegyzést tenni, hogy otthon elromlott az ajtó.
7. A tiszta köpenyhez és ápoltsághoz gondolataink tisztasága alapvetően hozzátartozik.
8. Mielőtt valamit elutasítasz, jusson eszedbe, hogy hasonló baj téged is érhet.
9. A betegnek ezért van igaza, mert ő van  nyomorúságos helyzetben.
10. Sose felejtsd el, hogy a beteg nem a kiválóan kiépített egészségügy alanya,  /nem egy színjáték közönsége/,  hanem az egész egészségügy miatta van !
11. A törvényeknek csak ritkán kell felelnünk,  de saját lelkiismeretünknek  minden órában.


És végül ez minden összefoglalása: Colelithiasisos eset nem létezik és 15-ös kórterem 4-es betege sem létezik. Csak   Kovács Pálné, kétgyerekes, 45 éves harkányi asszony létezik, akinek két napja iszonyúan fáj a hasa, és háromszor epét hányt. (És a gyereke halott-sápadtan húzódott el az anyjától, és a férje egy pillanatra szégyellte, hogy miért töltött olyan hosszú időt a kocsmában, és ! és ! és !)



2013. június 27., csütörtök

Élhet-e páva Pécs belterületén ?


(Bocs, ez komoly kérdés, ne tessék mosolyogni, pécsi olvasók!)

Laktál már olyan helyen, hol a közeledben egy páva élt ? Mit mondjak, egy újabb „öröm” a lakókörnyezetemben…
Hogy részegek káricálnak éjjel – sajnos nem ritkaságszámba menő eset. Hogy a szomszédom kutyája, amint a gazda kilép a házból, azonnal ugatni kezd és nem hagyja abba, míg a gazda haza nem tér – az  egy dolog. Hogy a szomszédasszonyom valami családi hagyomány miatt kizárólag csak olyan hangerővel képes beszélni, hogy néha én bent a szobában is hallom a mondandóját, már beletörődtem…  Szerencsére a másik szomszéd, aki pár éve, néha hajnali órákig nyomatta a buff-buff-buff zenéket úgy, hogy még az én ágyam is rezgett,  megnősült, s érdekes módon, mióta gyereke született, megszűnt a buffolás… És akkor most itt ez az átkozott páva. Még nem is tudom pontosan, hol lakik. Itt olyan a város-szerkezet, hogy tulajdonképpen a kertek valahogy félig-meddig összeérnek – vagyis szinte akármelyik közeli ház udvarában lehet – s a kis távolság miatt mindenki élvezheti ezt a förtelmes ronda hangot.Bár tippjeim vannak a tulajdonost illetően....

Persze lehet, lehet, hogy csak én vagyok egy (még) jó fülű, kényes, rigolyás …stb… vénasszony…
Aki egész nap nincs itthon és este, hazajövetel után 2 perccel már bekapcsolja a tévét – az nyilván nem is hallja… Sőt! Meg merem kockáztatni, 10-ből 9,9 nem is tudja, hogy miféle hang az, amit esetleg hall….
Így hát megint csak magamra maradok…  Tényleg el kéne már mennem.


Hogy (legalább ti) tudjátok, miről beszélek, íme:






2013. június 26., szerda

Bogár-sirató



http://www.bama.hu/baranya/kozelet/zengolegyek-okoztak-panikot-a-mecsek-egyes-reszein-503212   ezt a linket, olvasnivalót már megint @x küldte… köszönöm. Legalább van okom háborogni ennek okán is, hogy milyen buták/tudatlanok a városi népek. Bár hát én is városi vagyok – ne általánosítsak… Szóval rengeteg az olyan ember, aki abszolút nem ismer növényeket, állatokat – és tudatlanságát megtetézi azzal, hogy tönkreteszi, megöli azt, ami neki idegen.

Hogy miért írom ezt ? Nos, nem csak a cikkben írt zengőlegyet nem ismerik fel sokan – hanem az ennél sokkal értékesebbet sem.
Az elmúlt forró napokban én csak kora reggel és naplemente után menetm ki a lakásból. Lassan kialakult sétáim útvonala (magamban szoktam is mondani, most  Lilit "lélekben" sétáltatom, hiszen visszatértem régi útvonalainkra….) szóval megyek egyik reggel  és egy gyönyörűséges orrszarvú bogarat látok eltaposva… Ejnye-bejnyéztem magamban, ám következő nap reggel is – egy másik helyen, de ugyancsak a járdán – ismét találtam egyet- akkor már kezdtem gyanakodni..
.Csak nem lépett rá valaki erre a csodaszép bogárra ? Tán azt hitte svábbogár ???  Annyira szép, olyan ritka és ráadásul  Magyarországon védett, eszmei értékét 10000 forint !!!!! 

Aztán utánanéztem itthon: ezt írja a wiki:  "A meleg nyár elei napokon megjelenő imágók legfőbb feladata a szaporodás. A nappal elrejtőző orrszarvú bogarak szürkület és sötétség idején kapnak szárnya, de meglehetősen lassan és lomhán repülnek. Ekkor zajlik a párkeresés. A győztes hím megtermékenyíti a nőstényt, majd hamarosan elpusztul." 
Nos, akkor pontosítok: nem tudom, mi történt, gyilkosság, vagy természetes halál egy szerelmes éjszaka után  - de azért sajnálom őket.
Mindkettő hatalmas, kifejlett példány volt, nem is emlékszem rá, utoljára mikor láttam orrszarvúbogarakat. Nem hinném, hogy városban mindennapi látvány.














Vigasznak majdhogynem kevés, hogy  tegnapelőtt egy szép élő nőstény szarvasbogarat is találtam. 
Gondtalanul sétált az úttesten. Zsebkendőmbe rejtve hazahoztam, letettem a bokrok mellé egy csendes sarokba. Mikor kicsit később kimentem a fényképezőmmel, már nem volt ott. Nagyon remélem, legalább ezt az egy példányt megmentettem....
                                                                                   



              

2013. június 24., hétfő

„Piszkos” jó műsor… (Unser täglich Müll/Mindennapi szemetünk)






Elöljáróban: tudja valaki, hogy ha valami „nagyon jó” – akkor miért használjuk rá a „piszkos” jelzőt ?? – Én nem tudom…

Most azonban nem véletlen a címválasztás, valóban egy, a hulladékkal kapcsolatos, nagyon jó,  két órás műsort láttam a 3SAT tévécsatornámon. Bárcsak átvenné a magyar tévé is és láthatnátok ! Sokféle szempontból vizsgálta a szemét-ügyet, a  csomagolás, a tárolás, az eszméletlen mennyiségű, pazarlóan felhasznált és nem újrahasznosított, vagy éppen embertelen módon Afrikában meg Indiában rabszolgákkal kitermelt ill.  visszanyeretett  nemesfémek, élelmiszer, csomagolóanyag, papír,  foszfor, atom, műanyag, mérgek, textíliák „szemétté válása”, környezetünk, földünk, levegőnk, óceánjaink vizének tragikus elszennyezése oldaláról.  (Részleteket németül itt nézhetsz/olvashatsz: http://www.3sat.de/page/?source=/ard/wissenaktuell/170267/index.html - aki beszél németül, annak érdemes megnézni külön-külön a témákat is. Majdnem mindegyik részlet megnézhető – csak kicsit kell várni, hogy feltöltődjenek a videók.)

Én azonban egy nem túl lényegesnek tűnő részre figyeltem fel. Magyarországon is van szelektív hulladékgyűjtés, bár tudomásom szerint a lakóházaknál az általános háztartási szeméten kívül zöld- és műanyag-gyűjtés van csak ill. meglehetően kevés helyen lehet - ha egyáltalán - külön papírgyűjtő kuka. Németországban viszont a házak előtt 3-4 különféle kuka áll. 
Nálunk  "központosított" szemétgyűjtő-szigetek  léteznek az állandóan megrongált nagy tárolókkal. Már ahol persze...Közelemben az elmúlt évek során  3 helyen szüntették meg, mert van, akinek az okoz örömöt, ha felgyújtja, tönkreteszi az ilyeneket....Némiképp jogos is, hogy a köztisztasági cég elviszi a gyűjtőket - de egyben szomorú is, hogy néhány piás-drogos csavargó félórás szórakozása miatt szenvedhet a többség... Akkora áldozatot valószínű senki sem hoz, hogy papír, vagy üveghulladékát a fél városon átcipelje. Bevallom, többnyire  én sem....

De vissza a műsorhoz....
Egy tv-s csapat azt próbálta kideríteni, hogy mi kerül a papír-gyűjtő kukákba, illetve onnan a papírzúzdákba.  És tényleg: hihetetlenül sok, árulkodó papírhalmaz, számlakivonat, bankszámlaszám, cím, adat, stb…amivel bárki, bármikor visszaélhet, ha kicsit ügyeskedik. A kukákból ill. a hulladéktelepről rengeteg dokumentumot szedett össze a „kukázó”  team….Pedig gondolom ott a többség megengedhetne magának egy irat-megsemmisítőt.
Rendkívüli megnyugvással vettem tudomásul, hogy akkor nem valami vénasszonyos gyanakvás, prüdéria, ha én – papírfelvagdosó masinám nem lévén -  pl. a bankkivonataimat, számláimat csak összetépve dobom a kukába. Igaz, ha valaki nagyon nagyon akarja, egy kis zöldségrohadék, vagy egyéb mocsok közül még így is kihalászhatná és összeragasztgathatná – de nem hinném, hogy erre bárki is vállalkozna az én esetemben. Ám azért nem árt az óvatosság.
Te hová dobod a feleslegessé vált „dokumentjeidet” ?

2013. június 23., vasárnap

Email-zűrök



Komolyan mondom, a tegnapi poloskás ügy után valóságos kómába estem… Körbenéztem a szobában – de hamar rájöttem, hogy hiszen most forgattam fel mindent, hacsak valami minidrónnal nem csempésztek be valami lehallgatót, akkor jelenleg itt nincs semmi…

Leszámítva persze a számítógépemet….
Sokszor elgondolkodtam már, miképp is lehet, hogy a leglehetetlenebb helyekről kapok E-mailokat, holott ezekkel a cégekkel soha semmi dolgom nem volt, nem vagyok tagja semmiféle közösségi oldalnak, nem veszek  senkitől semmit a neten keresztül, nem válaszolok közvélemény-kutatók kérdéseire,  és nem adom meg idegeneknek az E-mail címemet. Kétségtelen, kommentelek,  levelezek, s tán szégyellnem kéne, de egy-egy jobb diasort még mindig elküldök a netes barátaimnak – és bizony látom, hogy többszöri figyelmeztetésem ellenére vannak páran, akik hosszú, hosszú címlistákkal együtt továbbítják leveleiket – nyilván az enyémet is.  Megcsináltam azt a durvaságot is, hogy ezekre a címekre - az általam teljesen ismeretlen embereknek -  E-mailt küldtem, felhívva a figyelmüket, hogy lám, én is „megszereztem” a címüket,  holott nem is ismerem őket, hát vigyázzanak jobban….

A legmegdöbbentőbb egy társkereső oldalról nemrégiben naponta érkező „ismerkedési felhívások” tucatja volt. Esküszöm,  hogy majd 70 évesen nem akarok én már senkivel ismerkedni, eszembe nem jut ilyen oldalakat felkeresni …. mert akiket ismerek, néha még azokból is elegem van… A weblap tulajdonosnak írtam egy nagyon durva és fenyegető hangú levelet, és láss csodát, egy szempillantás alatt megszűnt a levél-áradat…
A T-home-nál is érdeklődtem, hogy az egyébként sosem használt  t.online-os E-mail címemre miért érkezik ennyi reklám-levél ? Eladják a címeket ? Intenzíven tiltakoztak, hogy ennek bizonyára én vagyok az oka – ami persze nem igaz, hiszen mondom, ezt a címet én nem is használom.
De hogy figyel a nagy testvér, az 100 %-os. Máskülönben hogy lehetne, hogy ezt-azt kiemelten figyelmembe ajánlanak, mondván, hogy engem „ez is érdekelhet”….Honnan tudnák, ha nem figyelnék a netes tevékenységemet, a kattintgatásaimat ? 

És tessék, még szinte a végére sem értem e szöveg írásának, hallom, hogy a facebook-kal kapcsolatban is világbotrány van kialakulóban....

Olyan ez az egész, mint amikor régen belelépett valaki véletlenül a mocsárba… próbáltál volna menekülni belőle, de minél jobban kapálózott, annál mélyebbre merült.
Nincs kiút. Akkor se, ha holnap kidobom a számítógépemet. 


Kommentben kaptam ezt az olvasnivalónak ajánlott cikket - nos, nézzetek bele:
http://idokjelei.hu/2012/02/mi-lenne-ha-valaki-mindent-latna-amit-a-neten-csinalsz/




2013. június 22., szombat

Poloska 2013-ban Magyarországon



Valójában nem lenne csoda, ha a döbbenettől két napig  nem írnék le egyetlen sort sem.  A történet, amitől megállt bennem az ütő, a következő:

Barátnőm meglátogat, meséli magán- és hivatali hétköznapjait. A hivatalival kapcsolatban kérdezem, miért váltották le az igazgatójukat ? (Még egy évet sem regnált…) Azt mondja - többek között  -  azért, mert nem újította meg a  poloskások szerződését….

Gyanítom, kiült az arcomra a döbbenet, mert első gondolatom az volt, hogy csak nem terjed a tetű meg a svábbogár mellett most már a poloska is ? Még emlékszem, valamikor nagyon régen az irodában volt generál svábbogárirtás, rögtön ez jutott eszembe.... Nos ebből is látható,  hogy én nem  vagyok már e világra való…. 

Aztán pár másodperc múlva „leesett” a tantusz, habár rá kellett kérdeznem, mert annyira nem akartam hinni a fülemnek. Állami, kormányzati hivatalban 2013-ban „poloska”  ? Azt hittem, az csak a 'mocskos kommonista' időkben volt… 
Hát nem…..


2013. június 21., péntek

Légifotózás + a drónok





http://www.fuggetlenutazo.com/utazas/latnivalok/Anglia/Osmington/26646   ezt az olvasnivalót @x-től kaptam, s bevallom még  csak nem is hallottam róla. A nazca vonalakkal van tele a világ,  pedig bizonyára másutt is van hasonló érdekes, csak magasból/levegőből látható „alkotás”. Mindig izgatott a repülés, ezen belül a légifotózás, és méginkább a légi-régészet. Tavaly tavasszal meglátogattam Pécsett egy, a légirégészettel foglalkozó kiállítást, aki rendszeresen olvas, talán emlékszik is rá.   http://aranyosfodorka.blogspot.hu/2012/04/egy-regi-tortenet-mai-folytatassal.html   Tényleg nagyon szívesen repkednék ilyen izgalmas terület felett. Mindig meglódítja a fantáziámat, elképzelem, (és nem értem), hogy akiknek NEM volt módjuk (állítólag) repülni, hogy a csodában és főképp miért voltak képesek ilyesmiket fáradságos munkával alkotni ??? Eddig még nem találtam rá választ…. 



Egyébként meg csodálom a drónokat – hihetetlen, hogy mi mindenre képesek. (http://hu.wikipedia.org/wiki/Pil%C3%B3ta_n%C3%A9lk%C3%BCli_rep%C3%BCl%C5%91g%C3%A9p  a kifejezés az angol drone = here (méh) szóból  származik.)  Múltkorjában láttam egy rövidfilmet, ami azzal foglakozott, hogy nem is tudjuk/vesszük észre, de a ”Nagy Testvér” akár ilyesmikkel (= mini-drón) is megfigyelhet sok mindent/mindenkit, anélkül, hogy különösebben gyanússá/feltűnővé válna. (lásd: http://www.stop.hu/tudomany/a-nagy-testver-ujabb-huzasa/457691 )  A magyar drónokról itt a hír: http://richpoi.com/cikkek/hazai/bemutattak-a-magyar-dronokat---sok-mindenre-alkalmas.html



Nemrég találtam egy másik oldalat is, ami egy – számomra eddig ismeretlen – magyarországi feltárással foglalkozik, ha valakit esetleg érdekel Lussonium római kori erődje, itt megnézeti: http://www.lussonium.hu/virtualis_tura  - szóval van sok érdekesség ebben a témában. Pl. itt is érdemes körülnézni: http://magyar-regesz.lap.hu 

2013. június 20., csütörtök

Gyógyfüvezés


Igencsak itt az ideje a gyógynövényeim gyűjtésének. Hol máshol, mint a Gyükésben ? Nagyon meleg volt tegnap, ezért csak késő délután mentem ki. 
Változatlanul elgondolkodtat és zavar a tény, hogy nincsenek méhek. Az ökörfarkkórót virág szedést eddig még majdnem minden alkalommal megtetéztem egy méhcsípéssel – most ettől nem kellet félnem. Hatalmas, erős példányok, telistele pompás virágokkal, és méh egy szem se. De darázs sincs. Vannak valamiféle aprócska fekete bogarak, meg egy kisebb méretű, „bundásbogár” (nem nyomoztam utána, pontosan hogy hívják).   

Újabb adagokkal bővítettem a már meglévő készletemet zsurlóból, lándzsás útifűből, zsályából és most volt csúcsideje az orbáncfűnek. El is gondolkodtam, talán 1-2 nap múlva érdemes még egyszer kimennem és akkor hosszú időre – ha nem is egy egész évre, de megvan a mindennapi teám egyik alapanyag. Szörnyen sajnálom (már írtam), hogy sehol egy hárs-ismerősöm, ezért nélkülözni vagyok kénytelen ezt a pompás teát. Pedig most nyílik,  tele a környékem csodálatos hársillattal, de hát ugye az autó-bűzzel fertőzött helyről én mégse szedek virágot..
Este itthon mindent szépen megdolgoztam, vágtam-mostam-teregettem – most egy részük az előszobában szárad, a nagyobb orbáncfű adag pedig kint az udvar egy árnyas, csendes helyén.


 


 






A virágokkal rogyásig megrakott ökörfarkkóró és egyik kedvencem, a kígyóhagyma virága.

Ahogy a szokott utamon jártam, egyszer csak egy kicsi lábatlan gyíkot láttam. Sajnos holtan. Érdekes módon semmiféle harapásnyom nem volt rajta, a fejét sem verte szét egy bolond, gyáva és tudatlan ember. Nem tudom, mi lehetett halálának oka.


A növénygyűjtés egyre nehezebb, a fű mellig-érő helyenként, de ahol csak térdig ér, ott is eltakarja teljesen a régebbi vaddisznótúrások árkait, s állandóan ki van téve az ember annak, hogy kifordul a bokája. Óvatosan kell tehát lépdelni. Az idei friss túrásokon viszont félméteres a parlagfű. Érdekes megfigyelni, hogy aztán a következő évre a „normális” mezei flóra kiszorítja ezt a növényt és eltűnik. Tavasszal a kissé csupasz hantokon jó helye van a még a madársalátának, aztán jönnek a mindenféle füvek és a gödör meg a parlagfű eltűnik – legalábbis a szem elől…

Nem tudom nem megemlíteni és megmutatni megint az újabb szemétlerakást. Ezért fogok a pokolra jutni, mert ezekre a jelzőm-sincs-rájuk emberekre, annyi rossz átkot küldök, hogy az hihetetlen. Hát arra volt pénze, hogy a házát drága knauf vakolattal bepucolja, de arra nem volt, hogy a szemetét elvitesse ? (Ámbár persze ki tudja ? Lehet, hogy még fizetett is a háztulajdonos a malter-mesternek azért, mert vállalta, hogy elviszi a szemetet. Aztán az meg csak eddig hozta....)

A másik kupacért, ahol „csak” a kivágott, levágott, elszáradt fa/bokor hulladékot tették le, már nem is szólok, azt gyorsan elpucolja a természet. Mindegy, ezen változtatni/segíteni nem tudok, emiatt aztán csak pár percig dúltam-fúltam magamban. 



  
Mire végeztem a fűgyűjtögetéssel, a domb mögött lebukott a nap. Annyira csodás, langyos volt a koraeste, hogy pár percig álltam a  tücsökciripelésben és „csak úgy” boldog voltam.      
Kellenek az ilyen percek… 

Orbáncfű

Zsurló

Zsálya
 
Keskenylevelű (lándzsás) útifű


 Gyógynövénygyűjtemény az előszobámban

2013. június 19., szerda

Organola




Érdekes szó ragadt meg a fülemben tegnap, mégpedig ez: „organola”. http://www.organola.de/inhalt.htm Arról volt a riportban szó, hogy sok kis falusi templomban (Németországban) van ugyan orgona, de orgonista nagyon kevés. Emiatt aztán a hívek kénytelenek zene nélkül énekelni. 
Ez a szerkezet tulajdonképpen egy kis számítógép, amibe be vannak programozva a templomi énekek és egy valaki nyomogatja megfelelő időben a megfelelő gombokat, hogy a megfelelő zene csendüljön fel, a hívek meg énekelnek hozzá. Német nyelvterületen kedvelik, egyre több helyen használják.

Erre próbáltam rákeresni magyar nyelven, az alábbi cikket és főleg fórumot találtam.
Kellőképp utálom a fórumokat, de ebbe belenéztem – bevallom, nem olvasva át az egészet, mert túl hamar ideges lettem a szövegektől. Persze mindenkinek lehet magánvéleménye, amilyen szabad világban élünk, s azt leírhatja ország-világ nyilvánossága előtt. Így hát én is leírom – ide és nem a fenti fórumba – hogy igenis egyetértek az elektromosan vezényelt templomi orgona-muzsikával. Mert igenis szebb egy mise, ha a pár öregasszony sírós, vagy karcos hangját egy orgona kíséri/elfedi/javítja/nemesíti.  

(Csak zárójelben jegyzem meg, kíváncsi lennék, az 59 hozzászólóból hányan rendszeres templomba-járók…) 
És ez nem "konzerv zene" mert az adott templom orgonája szól, csak nem emberi kéz nyomogatja ott a helyszínen a billentyűket, hanem az elektromos áram, vagy a program, vagy nem tudom mi.
Mellesleg, azt sem tudtam, hogy tulajdonképpen a sípládát(=verkli) is organolának hívták http://verklis.uw.hu/V2-003.htm  ill. a képek között keresve meglepődve állapítottam meg, hogy erre a kereső-szóra (organola) különféle harmonikák képe jön elő.

Sokáig nem tudtam azt sem, mi a különbség az akkordeon és a harmonika között. Ma már tudom, hogy az akkordeon olyan harmonika, amin billentyűk és gombok vannak, míg a  különféle egyéb (tangó-, sramli-) harmonikákon csak gombok. És akkor a szájharmonikákról még szó sem esett… Bővebben itt lehet még olvasni a témáról: https://hu.wikipedia.org/wiki/Harmonika
Mindig tanul a ember valamit. 



2013. június 18., kedd

Régiségek



Végre elértem a lakás-nagytakarítás utolsó fázishoz, a konyhához… Egy tisztaságmániás háziasszony elítélhet, de efféle szekrénykirakós-mosogatós-mindentáttörlős munkához nekem évente csak kétszer van erőm/kedvem. A festés utáni lendület mostanig tartott, de épp elég volt, és jó hogy végeztem, mert ebben a hőségben élni nincs kedvem, nem hogy takarítani…

No de nem nyafogni akarok, hanem mesélni. Merthogy már megint felfedeztem valamiket. Pl.: egy zsíros (?) bödönt a konyhaszekrényem tetején, amin egy nagyon nehezen olvasható nyomat van, „ZSOL…  PÉCS” .   És mivel az én kedves Gizi mamámtól kaptam, az ő szülei pedig a Zsolnay gyárban dolgozták végig egész életüket – egészen biztos, hogy ez egy Zsolnay darab – még akkor is, ha az ismert jel nincs rajta. Az is lehet, hogy kishibás árú volt, és ezért került „árleszállítottan” a gyár dolgozójához.  Gyanítom, hogy kora közelíti a 100 évet…. El fogom vinni a „Rózsaszín Zsolnayba” – meggyőződésem, hogy örömmel beveszik, én meg büszkélkedhetem, hogy a kiállítás egy darabja tőlem került oda.

 Kis kiegészítés 2013. júni 25: Mától a "Rózsaszín Zsolnayban" láthatjátok ezt a darabot !!!







A másik meglepetés a nagyon régóta használt kakaós dobozom. Ahogy áttöröltem, az alján találtam a dátumbélyegzőt meg az árát, amit valami okból eddig nem vakartam-pucoltam le. Ebből meg az derül ki, hogy 89.06.16 volt a vásárláskor a dobozban lévő kakaó szavatossági ideje (vagy gyártási ideje) és az ára 144.- Ft volt. A dobozba 45 dk. kakaó fér bele….  Megnéztem, ennek az ára most 2160.- Ft.  








2013. június 17., hétfő

Mindenféle útközben…



Ritkán járok a belvárosban – s ha igen, akkor kihasználom a lehetőséget, benézek ide is, oda is. A napokban nem csak a FIKSZ-be, vagy a NICK udvarba, Varázspadlásra jutottam el, hanem a Parti Galériába is. (Mária utca 1.)
Itt most egy jótékonysági kiállítás van, ez olvasható a galéria lapján:
„….KELLER Ágnes galériánk volt kitűnő munkatársa és DOBÁNY Sándor kerámikusművész kislánya egy műtétet követően megbénult. További németországi műtétjeihez és rehabilitációjához, a családtagok váltott kint tartózkodásához, szeretnénk hozzájárulni a kiállítás bevételével….bel- és külföldi művészbarátok nagylelkűen felajánlott alkotásai féláron lesznek megvásárolhatók.”
Mivel a kiállítás május elején nyílt, s vannak még jótékonykodni tudó és akaró mecénások, már nem látható az össze eredetileg kiállított tárgy, mert új tulajdonosaik hazavitték. Ami ma még megvolt, azokból az  alábbiakban mutatok be néhányat. (Az összes itt látható: http://www.partigaleria.hu/index.php?fid=1&id=33 )









A kiállítás után benéztem a „Boldogság háza” udvarára, gondoltam a járkálás után az (emlékezetemben hangulatos, szép) kis belső udvar padjain pihenek egyet. Hát siralom, ahogy ez a belső udvar kinéz… A falról mállik le a vakolat ( s a szél egy darab fedéllel már tudj Isten hol szalad… mondhatnám…) A padok lécei között mocsok, csikkek – hát egy undormány. Itt nekem nincs kedvem leülni. Én nem tudom, tényleg csak én vagyok kekeckedő, és mindenki más ezt tartja természetesnek???  És senkinek nem jut eszébe változtatni ezen az állapoton?
Azért egy fotót készítettem a Fürtös György-féle Hexe alatti boltról is – itt még gyerekkoromban egy alagsori virágbolt volt, egy talán bicegő, vagy/és dadogó virágkereskedővel a Matusz úrral… Emlékszi-e rá még valaki ?





Hazafelé a Király utcában betértem még a Líceum templom melletti udvarra – ahol – nem biztos, hogy sokan tudják, valamikor régesrég a Mecsekoldalból vagy talán a Tettyevölgyből is lefolyó vizeket, sőt később is a csapadékvizeket vezették el. Ez az árok most száraz, zsilipjei sincsenek berakva – nem tudom, működik-e, vagy elterelték (pl. a Vince utca csatornázásával is) az egyébként régen ide folyó vizeket…
Egy fotót készítettem a templombelsőről is, üvegen át, egész tűrhető lett, ill. lefotóztam az ajtón lévő  domborművet (mellékelve a pálosok címerét is) – ami a Pálos rend hajdani ittlétére utal. Címerkép innen: http://hu.wikipedia.org/wiki/P%C3%A1los_rend

 






Azt hiszem, most egy ideig nem megyek be a belvárosba. Valahogy nem is kívánkozom. A Gyükésbe, vagy a Mecsekre fel – annál inkább.