2014. január 24., péntek

Négy nemes igazság


Vannak napok, amikor kifejezett kényszert érzek, hogy a hétköznapi hírek, gondok elől elbújjak. Olvasok/látok/hallok dolgokat, melyek miatt minimum felmegy a vérnyomásom, hányingerrel kísérve - pedig se változtatni nem tudok rajta, se a "bűvös körből" kiszabadulni. Én nem is értem némelyik blogtársamat, akik folyton csak "pozitívak".  Náluk mindig süt a nap - vagy ha nem, akkor arról nem írnak. Pedig a fény akor igazi, ha van mögötte/mellette árnyék is. Szerintem akkor lehet igazán élvezni, értékelni.
No, mindegy.  Ma nem vagyok hajlandó azokról a gondolatokról írni, melyek felingereltek...

Ezért aztán néha, mint most is, szeretek  a buddhizmus tanai között kutakodni. Sokszor találtam már nekem tetsző megfogalmazásokat. Most az mutatom meg, amire tegnap bukkantam. Nem is nagyon fűznék én ehhez megjegyzést. Érdemes kicsit elgondolkodni ezeken a sorokon – elég hamar rájön az ember, hogy mélységes igazság van bennük.
Lecsendesül tőlük a lelkem.

Négy nemes igazság

    1. Van szenvedés – a szenvedés az elégedetlenséget jelenti, azt, hogy valamilyen tapasztalat, élmény, számunkra nem kielégítő. Élvezetes és fájdalmas élmények egyaránt megjelennek és elmúlnak, egyik követi a másikat. Ezért nem találunk soha egy kielégítő, biztonságos állapotot. Ezért szenvedünk akkor is, ha valami élvezetes, s akkor is, ha valami fájdalmas.

    2. A szenvedésnek van oka – az oka a vágy, a sóvárgás arra, hogy találjunk egy szilárd pontot, ami örömteli és biztonságos. Törekszünk egy tökéletes állapotra, még ha nem is gondolunk így rá, s amit soha nem kapunk meg.

    3. A szenvedésnek van vége – a megszűnése nem más, mint a vágyakozás kialvása. Annak a törekvésnek, hogy elérjünk egy örökkévaló tökéletes állapotot. Ezért a szenvedéstől megszabadulás, a nirvána, az nem egy hely, nem egy állapot, nem egy létforma, hanem a sóvárgás megszűnése.

    4. Van egy út, ami a szenvedés végéhez visz – a szenvedés megszüntetésének az útja az, amit nemes nyolcrétű ösvénynek neveznek. Ez három fő részt tartalmaz: az erényességet, az elmélyülést és a bölcsességet. Az erényesség lényege külsőleg a helytelen tettek elkerülése, amivel magunknak és másoknak a kárára vagyunk, belsőleg pedig minden rossz elkerülése. Az erényes tettekkel, szavakkal és gondolatokkal békét és nyugalmat hozunk létre, mely jó következményekkel jár. Az elmélyedés a tudat finomabb ragaszkodásait kezeli, aminek következtében nyugalmunk és örömünk mélységesebbé válik úgy, hogy nem alávetett különféle külső körülményeknek.


2 megjegyzés:

  1. Én is sokat töprengtem azon, hogy a negatívumokról is írjam a blogon. Aztán döntöttem. Nálam kettős könyvelés van.
    - A pozitív történéseknek ott a blog;
    - A keserűségeimnek a kézzel írt napló a helye.

    VálaszTörlés
  2. Múltmentő: Hát ha én csak "pozitív" dolgokat írnék meg, akkor bizony gyakorta lennének több napos szünetek...Igaz persze azt a stílust is meg lehet szokni.

    VálaszTörlés