2014. február 28., péntek

PÉCS – nekem nem csak 4 betű (Negyedik rész)



Ha folytatjuk sétánkat a minarettől be, a város felé, a Rákóczi úton haladva semmit nem látunk a falból. Ez a szakasz jól elrejtőzik részben a megépült házak alá, részben mögéjük és bizony sajnos olyan része is van, amit a relatíve nem messzi múltban készakarva megsemmisítettek.
A tűzoltó laktanya udvara felől sem látszik semmi, de ha a kis minaretes dzsámival szemben ravasz módon  a Pannonia szálló melletti keskeny úton van merszünk befelé osonni, akkor máris ott bujkálnak a romos falak, vadszőlőindák alatt  és eléggé méltatlan, koszos környezetben. Ha ez a terület  a városé és nem törődik vele, már már megértem, de hát ott a szálloda, azt nem akarom elhinni, hogy nekik ne lenne lehetőségük ezt a közvetlen közelükben lévő (még ha nem is tulajdonukat képező) udvarrészt rendben és karban tartani. Nem szégyellik a vendégeik előtt ?

A fal mellett tovább haladva egy hatalmas, az eddigi terepszintnél mélyebb területhez érünk, mely autóparkolóként szolgál jelenleg. Nem tudom, miféle épület lehetett itt, a tűzoltó laktanya háta mögött, de lebontották, s ennek köszönhetően most jól látszik a városfal több helyen is. Továbbá – véleményem szerit - az itt álló épület fala is az elbontott városfal köveiből épült.
Az udvarból a Várady Antal utcára érünk ki, s itt csak keveset kell déli irányba mennünk, hiszen újra szemünk elé kerül a fal, az Eötvös utcánál. A Néprajzi Múzeum északi falához szorosan hozzásimulva jelenik meg újra.

Itt elég sokáig fényképeztem, előjött belőlem a szunnyadó geológus, készítettem közeli fotókat a kövekről, mert olyan szembetűnően sokféle itt a fal !! Van benne Jakab hegyi vörös homokkő, Tettye környéki tufás mészkő, a Misina környékén található szürke mészkő  és a csoda tudja még honnan származó kövek. 
Itt gondolkodtam el először ennek a falnak a hajdani építési technikáján. Milyen is lehetett egy ekkora műhöz összehordani az anyagot ? Kellett hozzá jó mérnök, ügyes-kezű mester, szorgalmas kőművesek, kocsisok, akik a követ szállítják, lovak, homok, mész, víz…Nagyon nagy munka lehetett ez a falépítés a maga idejében  - mi meg rá se gondolva nap mint nap ott járunk el mellett, sőt…a legkisebb lelkifurdalás nélkül tesszük tönkre, semmisítjük meg. 

Az Eötvös utcán valamikor át lehetett menni a Jókai utcába, de a posta új épülete és a volt Fészek áruház (ma valami szedett-vedett, sokak által használt irodaház-féle)  építése során ez az átjárási lehetőség megszűnt. Vagyis a nagyközönségnek megszűnt, mert azt hiszem a posta járművei most is tudnak errefelé ki-be járkálni. Az Eötvös utcában van – bár tudomásom szerint már nem üzemel - a hajdani I.sz. Szülészeti klinika, ill. ide nyúlik le a Fogászati klinika épülete is. A fal itt egy idő után eltűnik a semmibe – (állítólag az épület alatt valamennyit kegyeletből meghagytak belőle).

Ahogy elérünk a Jókai utcai kereszteződéshez, érdemes egy percre megállni, dél felé fordulni és rágondolni arra a szépséges római kori bazilikára, melynek feltárása 2008 környékén kezdődött, aztán pénz hiányában az egészet visszatemették és ma büdös füstös/olajos autók parkolnak rajta óránként 300.- Ft-ért.
Itt egy kicsit utána lehet nézni a témának:
Pécs nem dicsekedhet túl sok római kori emlékkel. Nagyok vagyunk abban, hogy ezeket valami érthetetlen okból tönkretegyük. Sosem fogom megbocsátani a lapisi római őrtorony szétrontását, csak azért mert egy utat építettek arrafelé. Jobb helyeken az út irányát inkább kicsit megváltoztatják, csak azért, hogy a kétezer éves romot megtartsák és mutogassák az arra tévedő idegennek.

Kis szomorkodás után érdemes elindulni felfelé a Jókai utcán. Először ugyan a Déli városfal egy bástyája tűnik szemünkbe, mindjárt jobb oldalon, de én mégis azt ajánlom, tegyünk még pár lépést északra, ott ugyanis egy lebontott ház belső udvarában  valószínű még régebbi falak kerültek elő. Persze ezek nincsenek semmi formában rendbehozva, valami romos hippitanyának néz ki az egész, jelenleg itt is autóparkoló üzemel - nem tudok semmit a fal jövőjét illetően...Meglehet, eléje épül egy újabb áruház..... 

Ha megnéztük méltóságos rondaságát, visszafordulhatunk a Citrom utca felé.
Itt a sarokházhoz támaszkodva áll egy bástya, gyilokjáróval. Fel is lehet rá menni, ez viszonylag rendben van, habár a fal melletti épület – funkciójából eredően mindörökkön örökké, vagy legalábbis amíg itt kocsmák működnek - fertelmes hely marad. (Hadd ne részletezzem, minek használják a kocsmából kitántorgók. Sötét is van, senki se jár arra, tehát…. )
A fal a Citrom utca kiöblösödésében ér véget – itt lehet egy átjárón kijutni a Bem utcára (vagy most Irgalmasok utca ? nem is tudom…), szóval a Kossuth térre.
Itt olvasható egy kis adalék a téren végzett régészeti feltáró munkához:

A fal szempontjából a lényeg az, hogy itt volt valahol a Déli kapu. Helyét nem jelzi semmi, hacsak nem tekintjük jelnek a pécsi gyalogosok által átkozott, sima járólapok sorából kidudorodó, botlásra kényszerítő, domború sárga terméskő-sort. Állítólag ez jelképezi a fal helyét…Persze csak annak, aki észreveszi, és tud is a dologról. A többi népnek csak egy ostoba, járást nehezítő akadály. (Vajon kik vannak többen ?)

A fal, a mostani kínai, hajdan Konzum áruház alatt volt valaha, s átérve az épület keleti oldalára, mindjárt meg is mutatja magát, vagyis picinyke utolsó maradékát, a Hal tér egyik rejtett kis szállodai udvarában.
Pár éve, amikor az ide csatolt fotót készítettem, a garázs-sor fölött feltűnik még  egy kicsit a Tímár utca elején is egy faldarab, de ma már ez sincs meg, a garázsokkal együtt elbontották. A hajdanvolt fal pedig a Bercsényi utca elején  fordul keleti irányba.
                                 
És akkor következzenek  az utolsó  képek:
Innen indul a Déli várfal

Hát nem szomorú látvány egy elegáns szálloda mellett ??
A tűzoltólaktanya háta mögött. Bal oldalon létszik a hajdani tűzjelző torony.
A szálló mögötti belső-udvari parkoló. Szerintem a baloldali ház tűzfala a városfal köveiből épült.
Eötvös utca, újra megjelenik a fal
A volt Fészek áruház északi fala
Szerelmetes mesélő köveim
Régi falak a Jókai utcában 1
Régi falak a Jókai utcában2
Régi falak a Jókai utcában3


 A bástya feljárata




Elég meredek....meg kissé foghíjas is


 Fenn a bástyán




A lőrések is megvannak még

Felirat hozzáadása
A bástya észak felől
A gyilokjáró





A fal külső, Rákóczi út felőli oldala



A "csendes" kis köz....

A fal vége a Citrom utcában
A "Simple bar" előtti kövek jelzik a fal és talán a Déli kapu helyét
A Déli kapu feltételezett másik oldala, ugyancsak kövekkel jelölve






A prossal jelzett helyen ívelt át talán a Déli kapu. Ez az út vezet Siklós felé
A kereszteződésből (kaputól)  É-ra, a belváros felé tekintve
A nyugati irány Szigetvár felé
A keleti irány Buda/pest/ felé
Itt látszik, hol bújik a volt fal a Konzum kínai bolt alá
K-i irányban még egy kicsit folytatódik...
Bebújik a kis panzió kertjébe
És itt, a garázstetők fölött véget ér....
(Ez több évvel ezelőtti képem, sem a fal, 
sem a mögötte lévő emeletes ház már nem áll.))

Itt azért megjegyeznék még egy érdekes dolgot.
Nemrégiben ha jól emlékszem, feltettem egy anyagot a blogba, melyben megmutattam a pécsi domonkos kolostort, mely épp itt, a Bercsényi utca végében állt. Megmutatom még egyszer, hátha nem látta mindenki:
Ugye gyönyörű ?

                          *********************************************

Nos, ezzel a körséta végére értünk. Bejártuk a városom hajdanvolt peremvidékét. Aki velem tartott, talán olvasott olyasmit, amiről eddig nem tudott, vagy látott olyant, amiről nem volt tudomása. De ha mindent tudtatok, akkor is azt hiszem, elmondhatom, ez jó mulatság, szép séta volt (legalábbis nekem).

Végezetül bemásolok ide  egy verset, mely a Jelenkorban jelent meg – gyanítom nem sokan ismerik:

Bertók László   A város neve 

Quinque, fünf, penthe…Templom? Egyház?
Öt sírkápolna ezerhatszáz
év mélységébõl? Halottak háza:
öt sírkamra csak? Meggyalázva,
kifosztva, kiürítve, újratöltve,
hunnak, germánnak, avarnak, szlávnak,
pogány magyarnak mindörökre?
A túlhalás szükséglakása?
Ami fölötte élet, tetõ,
lerombolható, fölépíthetõ,
de szent a hajléka a halálnak?

Mi tartotta meg? Kõ? Tégla? Festmény?
Noé képe? Dánielé? A mész? A keresztény
Isten? A barbárok hite a túlvilágban?
A gyakorlati érzék, a mindig halál van?
Mi azt az ötöt? Addig, amíg
István király ezerkilencben itt
püspökséget alapít?
A városban, amely az oklevélben
Quinque Ecclesiaenek neveztetik?
S mi azóta is? A földmélye béke?
A magasság? A túlélés erélye?

Quique, pet, pec, Pécs… Ötöt? Kemencét?
A város magyar neve… Mit jelent Pécs?
Török, szláv számnév? Kemence? Szikla?
Az összes együtt magyarosítva?
Jelent valamit? Ötbõl kemence?
Ha így értelme lett, akkor miért ne?
Élõk mûve a festett sír, a szarkofág,
a halottak hûlt helye, a képes medáliák
a boltozaton, a föld alatti paradicsomkert…
Az élõ élõt keres, a nyelvben is embert.
Jaj annak, aki megöli a fantáziát.

Mennyország? Pokol? Világörökség?
Hány esztendõ a betájolt öröklét?
Ezer, kétezer? Órák? Napok?
Amíg ember él, s benne a halott?
Amíg festményben, városban, névben
Elképzelhetõ, hogy volt és lesz Éden?
Amíg egy õrült robbantani fog?
Honnan az égett bõr-, a szõr-, a füstszag,
Ami a gondolat résein fölcsap?
Érzel-e mindenkit, aki egyszer itt élt?
Hiszed-e, hogy ötezerben is lesz Pécs?








2014. február 27., csütörtök

PÉCS – nekem nem csak 4 betű (Harmadik rész)



Ahogy elértük a (Petrezselyem) Aradi vértanúk u. - Kodály Zoltán u. - Klimó u. körforgalmát – az u.n. Barbakán teret, fordulunk mi is lefelé és máris megcsodálhatjuk a városban egyedül csak itt látható várárkot. Itt ezen a részen ugyanis a püspökségi belső fal és a külső fal között  szépen megőrződött a belső árok, ami tűrhető minőségű parkká van alakítva. Benne csak szegény Ady Endre vigyáz a rendre, ami azért be kell valljam, nem mindig sikerül neki. 
Ennek a falszakasznak a végében van a pécsi képekről jól ismert Barbakán bástyatoronyAz űrlap tetejeAz űrlap alja, ami a belső vár/várkapu védelmére szolgáló építmény, melyet vizesárokkal és felvonóhíddal vettek körbe. A 15.szd-ban létesült, megépítését állítólag Kinizsi Pál pécsi tartózkodásának köszönhetjük. (Mellesleg jegyzem csak meg, én egész máig azt hittem, ez a szó török eredetű, de nem, most látom: latin….És azt sem tudtam, hogy hazánkban csak Siklóson és Nagyvázsonyban látható még barbakán.)
A püspöki palota déli, belső várfala mellett is folytatódott ez a vizes árok, régi helyén most egy szép park van, Janus Pannonius szobrával s innen lehet felmászni a Barbakán tornyába is. (Azaz lehetett,  most ugyanis zárva van, mert a belső feljáró - de a képem bizonysága szerint a külső is, életveszélyes. Szétrohadt a fa.....)

A nyugati fal Barbakán alatti részét kívülről/belülről meg lehet nézni, - igaz nem olyan régóta, hiszen az Esze Tamás utcai, (északi) bejáratot csak néhány évvel ezelőtt nyitották ki a nagyközönség számára. (A várfallal párhuzamos  utca most újra a Klimó György nevét viseli, jó néhány évtizedig Landler Jenőről volt elnevezve.)
Jobb ötlet híján mindkét oldalra vendéglátó egységek települtek – én nem tudom, ez jó gondolat volt–e, egy biztos én még eddig egyikben sem jártam. Igaz, mi mást lehetett volna ide tenni, a földbe vájt (gondolom én, kis) termecskékbe ? Őszintén szólva azt sem tudom, mióta vannak meg ezek a falba vágott helyiségek ? Már az építéskor is itt voltak ? Nem hiszem. Talán a fal elé épült házak tulajdonosai vájtak itt befelé pincéket, s amikor a házakat lebontották, itt maradtak ezek kihasználatlanul ?

A fal belső, magas sétányáról helyenként szép kilátás nyílik a város egyes részeire. Széles a belső tere, szépen parkosított, itt fent is vannak (sajna) vendéglátó egységek, a parkban padok, volt itt szobor-kiállítás is és úgy tudom, nyáron kisebb rendezvények tartására is van lehetőség. A belső tér a Civil Közösségek Házának udvara felől is megközelíthető, ennek bejárata a Szt.István téren (azaz a Sétatér nyugati oldalán) van.
Ez utóbbi épületet  (CKH) a 19. század elején építették, és egészen 1952-ig, a ház államosításáig gazdag polgári családok lakóhelye volt. A főépületet a Rihmer-család emelte. Ekkor épült a melléképületek egy része is, így a nyugati várfalra épített barokk kerti pavilon, melyet a korabeli források "vigadóház", vagy "mulatóház" néven említenek.

Ahogy a belső sétány lépcsőin leérünk, máris az u.n. Nyugati kapu közelébe jutunk, a mai Kórház térre. (Vagyis nem tudom, sokáig mintha Petőfi térnek nevezték volna, ám mivel a pécsiek konokul ragaszkodtak a Kórház tér elnevezéshez – hiszen itt van a kórház – azt hiszem most újra Kórház tér a hivatalos név is.)

Ez a Nyugati kapu a mai szemmel nézve kicsit kacifántos útvonalat követ, se emléktáblája, se különleges megjelölése, valahogy nem is tűnik igazán logikusnak a nyomvonala. Valószínűleg az volt a helyzet, hogy a Ferencesek u. sarkán álló nagy épületek, vagy esetleg a templom építése idején valamit „mindörökre eltüntettek” – épp úgy, miként történt az a másik három kapunál is. De itt és a déli kapunál még csak egy tábláról se tudok, ami e hely fontosságáról megemlékezne.
Szóval be kell fordulnunk a Ferencesek utcája elejére és a jól ismert Szt.Ferenc csorgókúttal szemközti oldalon álló ház K-i falára kell figyelnünk. Ugyanis itt jelenik meg újra a városfalnak egy kicsi része, ami követhető is egy darabon, le egészen a  nagy irodaház belső kertjéig. (Emlékeim szerint itt működött a jóhírű Pécsi Tervező Vállalat -PTV- most irodák és OPT fiók van benne.) Milyen szerencse, hogy nem gányolták le valamiféle „szépítő” vakolattal. Különben ezt se láthatnánk/tudhatnánk. Itt megint eltűnik a fal, hogy az épület déli oldalán egy rövidke időre – végleges befejeződése előtt – még néhány méter erejéig látható legyen a maga termetes vastagságában.
A minarettel szemben ér véget a város nyugati fala. Itt törik meg, s fordul déli irányba.


Hadd emlékezzem meg még pár szóval a minaretről:
1543-1686  között volt a város török megszállás alatt. A dzsámit és a minaretet Jakováli Hasszán  pasa építtette. Tornya 30 m magas, igaz már sok sok éve ebbe nem lehet felmenni. Most van szó róla, hogy a törökök tatarozzák és újra látogathatóvá teszik. Egyébként egy ideig a dzsámit katolikus templomként is használták.




 
Itt fordulunk el lefelé, a nyugati fal elé
A hajdani várárok
Jól megerősítettek a belső várfalak
Ez egy régebbi, de nekem nagyon kedves kép ugyaninnen
És itt van közelről Ady Endre szobra

A Barbakán a püspöki vártoronnyal



Életveszélyes a feljáró


A belső várfal melletti sétány


Janus Pannonius szobra




Itt indul a barbakántól lefelé a várfal
A nyugati várfal kívülről
A "mulató/vagy vigadó" ház
A külső falon földbebújó éttermek
Itt a járható fal alsó vége




 A nyugati fal belső oldala


A mulató ház közelről


Kilátás a városra


Belső kert részlet


Lejárat a CK házhoz
































Innen is szép a püspöki palota a dóm tornyaival

Itt valahol ért véget a  Nyugati fal kapu előtti oldala
Itt keresztezhette a fal a Szigetvárról bejövő utat, tehát valahol itt kellett lennie a Szigeti kapunak
Az út déli oldalán, a templom melletti kis ösvényen  folytatódik a fal
Bekanyarodik az irodaház udvarába....
Ez már itt a Pannonia szálló parkja előtti falszakasz
Ilyen vastag volt...
Itt ér véget a Nyugati várfal
A fenti fallal szemben áll a dzsámi a minarettel.