2014. február 21., péntek

Pécs bányász-emlékművei



Nos, ha pár napja „vízügyekről írtam” – akkor épp ideje egy másik, a városomat ugyancsak érintő mesébe, vagy bemutatóba kezdenem…
A napokban barátnőmet orvoshoz kísértem a Komlói útra s mivel várnom kellett rá, kiszálltam az autóból. Sétálni indultam, de nagyon hamar meg is álltam, ugyanis pár lépésre tőlem ott állt egy szobor, mögöttem meg, a gimi kertjében egy másik, s az utcasarkon is találtam egy emlékmű-félét.
Rögtön beindult a fantáziám, s gondoltam, ez intő jel: a blogban még nem mutattam be a pécsi bányász-emlékműveket – ami elég nagy szégyen, tekintve, hogy némi érdekeltségem  volt a Mecseki Szénbányáknál (is). 

Akkor következzék egy kis idegenvezetés a témakörben.
Legyen az első a szívemnek oly kedves zene: ennek az oldalnak az alján hallhatók azok a dallamok, melyek sok pécsi, ill. Pécs-környéki, sőt ha jól tudom, más bányásztelepülések harangtornyaiban is megszólalnak:http://www.pecsibanyasz.hu/toronyzene.php

Most pedig jöhet  egy kis történelem (anyagot innen hoztam: http://www.kbm.hu/hu/taxonomy/term/19 ) és igencsak ajánlom mindenkinek, hogy ha még nem látta, hát menjen el a bányászati múzeumba (is).(http://aranyosfodorka.blogspot.hu/2010/06/banyasz-muzeum.html   Itt írtam róla.)

„A Mecsek hegység területén az 1700-as évek közepétől (~ 1769) ismert a fekete kőszén előfordulás. Kitermelése még a 18. században megkezdődött, és egyre nagyobb intenzitással folyt. Az Első Dunagőzhajózási Társaság (DGT) 1850-től 100 éven át nagyipari módszerekkel termelte, forgalmazta és hasznosította a Mecsek kokszolásra is alkalmas szenét. A DGT már a 19. század utolsó negyedétől  őrizte a bányamunka jellegzetes használati eszközeit és dokumentumait. A gyűjteményét használva rendszeres kiállítója volt a helyi (1888), a millenniumi (1896) és a párizsi (1900) kiállításoknak. A múlt emlékeinek gyűjtéséről és megőrzéséről 1945 után a mecseki bányászatban dolgozó vállalatok (Mecseki Szénbányák, Mecseki Ércbányászati Vállalat, Bányászati Aknamélyítő Vállalat) gondoskodtak. A vállalatok a DGT egykori székházában (Pécs, Mária utca) 1977-ben hozták létre a Pécsi Bányászati Gyűjteményt, amely 1982-től Mecseki Bányászati Múzeum névvel működött. Az alapító bányászati vállalatok felszámolása, illetve a „DGT székház” értékesítése 1993-ban az állandó kiállítás megszüntetését eredményezte. A Mecseki Bányászati Múzeum feladatait és gyűjteményeit 2004-től a Központi Bányászati Múzeum vette át és Mecseki Bányászati Gyűjtemény néven működteti. A gyűjteményből rendezett történeti kiállítás 2010. május 28-ától a földalatti kiállítás közvetlen szomszédságában a Káptalan utca 3. szám alatt várja látogatóit.”

Kezdjük a szobrok bemutatását a város nyugati végében, az Uránvárosban.
A hajdani MÉV (=Mecseki Ércbányászati Vállalat) volt irodaháza előtt áll a hatalmas, krómacélból készült bányász alak, egyik kezében   „kobak” (bányász-sisak) a másikban légkalapács. A szobor címe: Ércbányász  alkotója:  id.Kalló Viktor Készült: 1965

A belvárosban az Ágoston téren  áll a Bányász emlékmű mely nagyon modern formában, férfialakot ábrázoló fekete márványoszlop, s ez tulajdonképpen egy bányászt akarna jelképezni. Az oszlop körül fekete gránitkockák  vannak, rajtuk megemlékezés a bányászokról, a mecseki szén- és uránbányászat múltjáról. Alkotója: Taubert László Készült: 2006

 Az u.n. Budai vámnál, a Szt. Borbála úton található a bányászok védőszentjének, Szent Borbálának 155 centiméter magas bronz-szobra Trischler Ferenc alkotása Készült 2006-ban

Ahogy a Komló felé vezető úton kifelé haladunk a városból, először a Komjáth A. u. sarkon a járdán, a környezetébe eléggé beleolvadva, találhatunk  szürke-fekete kőkockákból kirakott, egyik sarkán 'emelkedő' s ezen a felemelt sarkán egy pici márvány emléktáblácskát tartalmazó 'emlékművet’, mely a Bányászemlék címet viseli - Kuti László készítette,  2010-ben

Ettől pár lépésre, az u.n. Csille parkban áll egy ismeretlen alkotó által készített Bányamentők emlékszobra  elnevezésű szobor, ezt 2008-ban adták át. Mögötte hajdani bányákból megmentett öreg csillék sorakoznak. (Alkotóját nem tudtam kideríteni.)

 
Ugyan nem bányászemlék, de ha már a környéken járok, hadd említsem meg ezzel a szoborral pontosan szemben lévő, Gandhi Gimnázium udvarában látható, kedves  Furulyázó fiú-t melyet László Péter készített 1965-ben

 
 És ugyancsak nem kifejezetten bányászt ábrázol a Fekete gyémánt téren álló szobor, melynek címe: Fiatalság – s egymás felé forduló fiatal párt ábrázol - talán azért, mert avatása idején ez egy új, modern lakótelep volt, csupa fiatal lakóval. A szobor alkotója Kucs Béla, készült:  1958-ban

 
Kicsit feljebb, a víztorony szomszédságában áll A bányalovak emlékére  alkotott szobor. Felállítása és megítélése annak idején a városban vitákat váltott ki, pedig méltó emléket állít a bányászok egykorvolt, hű társának. A szobrász:  Vanyur István 2009-ben adták át.

 
Ezen az útvonalon az utolsó, a város szélén lévő, Hősök terei  Bányász emlék. Az emlékmű felirata: (a talapzaton lévő márványtáblán) „A bányaművek hőseinek emlékére, akik a haza becsületéért és hivatásbeli kötelességük teljesítése közben életüket áldozták. Emeltette: Az első Dunagőzhajózási Társaság 1936. június 8.”  Alkotója: Szomor László  1936-ban. 


Megemlítek még 3 kicsit távolabb lévő, de témájában ide tartozó alkotást:

Pécsbányatelepen, az u.n. Gesztenyésben (ahol hajdanán hatalmas szelídgesztenye erdő volt, de sajnos kipusztult) a temető bejáratánál áll az  Ismeretlen bányász  szobra. A szobrászmester Vanyur István, készült: 1998-ban.


Szabolcsfalun keresztül lehet eljutni a Csertetői bányász emlékmű-höz.  A mecsekszabolcsi temető mellett áll az emlékmű, ahol  három bányász életét vesztette az 1937. február 24-i, csertetői rendőrsortűzben. E 3 halottat jelképezi a három oszlop. Az alkotó: Klausz Gyula, 1964-ben adták át.


És végezetül a legmesszebb lévő Bányász szobrot Vasason találjuk, a D. utca 1. óvoda előtti kis téren. Pécsnek  'Vasas' nevű részén nem csak bányák voltak, hanem sok bányász is élt és sok itt is lelte halálát. Az ő emlékükre készült a szobor.  Alkotója "Abonyi"  Grantner Jenő  készült: 1967-ben.


És ezzel végére értem a pécsi bányász-szobroknak. Aki nem ismerős Pécset, annak talán tudtam mutatni valamit a városomból. Ám nem lennék meglepve, ha lenne olyan pécsi olvasóm, aki nem ismeri mindegyik, általam felsorolt alkotást.

(Aki idáig eljutott az olvasásban - megérdemli, hogy eláruljam, dolgozom egy nagyobb anyagon, emiatt lehet, hogy 1-2 napig nem jelentkezem.) 

4 megjegyzés:

  1. Nagyon tetszik így összefoglalva. Egy részét ismertem magam is. Tetszik, ahogy "Fodorkás" alapossággal összeállítasz egy bejegyzést. Ezzel most Pécsen és környékén kirándultam ezen a borús, esős napon. Jól esett, és nem is áztam meg! :-)

    VálaszTörlés
  2. Nem is tudom,- (bár sosem voltam nagy "verskedvelő" )- miért is jutott eszembe : A XIX.szd.költői c. versből az, hogy "...nagy munkát vállal az magára,ki most kezébe lantot vesz..." ) - vagy valami ilyesmi. Kívánom, sikerüljön. Nem kritika, de ha "betettél" egy emléklapot ?- ...(vagy mit)- jó kérdés,hogy konkrétan mi lehet a szobor ?- értsd : az "emlékkövek és táblák" száma sokkal több,igaz - azok megtalálhatók ott ( ahol írtad) - link. Persze, a volt Pécsi Szemle is tele bányászat témával.

    VálaszTörlés
  3. Köszi múltmentő a kedves szavakat ! :-)

    @x: teljesen igazad van, az a bizonyos Komlói úti "alig-emlékmű" a táblácskájával kilóg a sorból - csak épp ott álltam meg a közelében kocsival, s ha már a másik kettőt lefotóztam, akkor ezt is betettem. A különféle emléktáblákkal meg sem próbálkozom - rengeteg van belőlük.

    VálaszTörlés
  4. Mar ez is nagyon atfogo anyag volt,igy csak ma jutottam a vegere. :) varom a kovetkezot,amin most dolgozol!

    VálaszTörlés