2014. február 27., csütörtök

PÉCS – nekem nem csak 4 betű (Harmadik rész)



Ahogy elértük a (Petrezselyem) Aradi vértanúk u. - Kodály Zoltán u. - Klimó u. körforgalmát – az u.n. Barbakán teret, fordulunk mi is lefelé és máris megcsodálhatjuk a városban egyedül csak itt látható várárkot. Itt ezen a részen ugyanis a püspökségi belső fal és a külső fal között  szépen megőrződött a belső árok, ami tűrhető minőségű parkká van alakítva. Benne csak szegény Ady Endre vigyáz a rendre, ami azért be kell valljam, nem mindig sikerül neki. 
Ennek a falszakasznak a végében van a pécsi képekről jól ismert Barbakán bástyatoronyAz űrlap tetejeAz űrlap alja, ami a belső vár/várkapu védelmére szolgáló építmény, melyet vizesárokkal és felvonóhíddal vettek körbe. A 15.szd-ban létesült, megépítését állítólag Kinizsi Pál pécsi tartózkodásának köszönhetjük. (Mellesleg jegyzem csak meg, én egész máig azt hittem, ez a szó török eredetű, de nem, most látom: latin….És azt sem tudtam, hogy hazánkban csak Siklóson és Nagyvázsonyban látható még barbakán.)
A püspöki palota déli, belső várfala mellett is folytatódott ez a vizes árok, régi helyén most egy szép park van, Janus Pannonius szobrával s innen lehet felmászni a Barbakán tornyába is. (Azaz lehetett,  most ugyanis zárva van, mert a belső feljáró - de a képem bizonysága szerint a külső is, életveszélyes. Szétrohadt a fa.....)

A nyugati fal Barbakán alatti részét kívülről/belülről meg lehet nézni, - igaz nem olyan régóta, hiszen az Esze Tamás utcai, (északi) bejáratot csak néhány évvel ezelőtt nyitották ki a nagyközönség számára. (A várfallal párhuzamos  utca most újra a Klimó György nevét viseli, jó néhány évtizedig Landler Jenőről volt elnevezve.)
Jobb ötlet híján mindkét oldalra vendéglátó egységek települtek – én nem tudom, ez jó gondolat volt–e, egy biztos én még eddig egyikben sem jártam. Igaz, mi mást lehetett volna ide tenni, a földbe vájt (gondolom én, kis) termecskékbe ? Őszintén szólva azt sem tudom, mióta vannak meg ezek a falba vágott helyiségek ? Már az építéskor is itt voltak ? Nem hiszem. Talán a fal elé épült házak tulajdonosai vájtak itt befelé pincéket, s amikor a házakat lebontották, itt maradtak ezek kihasználatlanul ?

A fal belső, magas sétányáról helyenként szép kilátás nyílik a város egyes részeire. Széles a belső tere, szépen parkosított, itt fent is vannak (sajna) vendéglátó egységek, a parkban padok, volt itt szobor-kiállítás is és úgy tudom, nyáron kisebb rendezvények tartására is van lehetőség. A belső tér a Civil Közösségek Házának udvara felől is megközelíthető, ennek bejárata a Szt.István téren (azaz a Sétatér nyugati oldalán) van.
Ez utóbbi épületet  (CKH) a 19. század elején építették, és egészen 1952-ig, a ház államosításáig gazdag polgári családok lakóhelye volt. A főépületet a Rihmer-család emelte. Ekkor épült a melléképületek egy része is, így a nyugati várfalra épített barokk kerti pavilon, melyet a korabeli források "vigadóház", vagy "mulatóház" néven említenek.

Ahogy a belső sétány lépcsőin leérünk, máris az u.n. Nyugati kapu közelébe jutunk, a mai Kórház térre. (Vagyis nem tudom, sokáig mintha Petőfi térnek nevezték volna, ám mivel a pécsiek konokul ragaszkodtak a Kórház tér elnevezéshez – hiszen itt van a kórház – azt hiszem most újra Kórház tér a hivatalos név is.)

Ez a Nyugati kapu a mai szemmel nézve kicsit kacifántos útvonalat követ, se emléktáblája, se különleges megjelölése, valahogy nem is tűnik igazán logikusnak a nyomvonala. Valószínűleg az volt a helyzet, hogy a Ferencesek u. sarkán álló nagy épületek, vagy esetleg a templom építése idején valamit „mindörökre eltüntettek” – épp úgy, miként történt az a másik három kapunál is. De itt és a déli kapunál még csak egy tábláról se tudok, ami e hely fontosságáról megemlékezne.
Szóval be kell fordulnunk a Ferencesek utcája elejére és a jól ismert Szt.Ferenc csorgókúttal szemközti oldalon álló ház K-i falára kell figyelnünk. Ugyanis itt jelenik meg újra a városfalnak egy kicsi része, ami követhető is egy darabon, le egészen a  nagy irodaház belső kertjéig. (Emlékeim szerint itt működött a jóhírű Pécsi Tervező Vállalat -PTV- most irodák és OPT fiók van benne.) Milyen szerencse, hogy nem gányolták le valamiféle „szépítő” vakolattal. Különben ezt se láthatnánk/tudhatnánk. Itt megint eltűnik a fal, hogy az épület déli oldalán egy rövidke időre – végleges befejeződése előtt – még néhány méter erejéig látható legyen a maga termetes vastagságában.
A minarettel szemben ér véget a város nyugati fala. Itt törik meg, s fordul déli irányba.


Hadd emlékezzem meg még pár szóval a minaretről:
1543-1686  között volt a város török megszállás alatt. A dzsámit és a minaretet Jakováli Hasszán  pasa építtette. Tornya 30 m magas, igaz már sok sok éve ebbe nem lehet felmenni. Most van szó róla, hogy a törökök tatarozzák és újra látogathatóvá teszik. Egyébként egy ideig a dzsámit katolikus templomként is használták.



 
Itt fordulunk el lefelé, a nyugati fal elé
A hajdani várárok
Jól megerősítettek a belső várfalak
Ez egy régebbi, de nekem nagyon kedves kép ugyaninnen
És itt van közelről Ady Endre szobra

A Barbakán a püspöki vártoronnyal


Életveszélyes a feljáró

A belső várfal melletti sétány

Janus Pannonius szobra



Itt indul a barbakántól lefelé a várfal




A nyugati várfal kívülről
A "mulató/vagy vigadó" ház
A külső falon földbebújó éttermek
Itt a járható fal alsó vége



 A nyugati fal belső oldala


A mulató ház közelről

Kilátás a városra

Belső kert részlet

Lejárat a CK házhoz































Innen is szép a püspöki palota a dóm tornyaival


Itt valahol ért véget a  Nyugati fal kapu előtti oldala
Itt keresztezhette a fal a Szigetvárról bejövő utat, tehát valahol itt kellett lennie a Szigeti kapunak
Az út déli oldalán, a templom melletti kis ösvényen  folytatódik a fal
Bekanyarodik az irodaház udvarába....
Ez már itt a Pannonia szálló parkja előtti falszakasz
Ilyen vastag volt...
Itt ér véget a Nyugati várfal
A fenti fallal szemben áll a dzsámi a minarettel.

2 megjegyzés:

  1. Dicséretes !- a munkád,igaz nekem meg : nézni is tereh' !- belegondolva abba,hogy ekkora távolságot aligha tettem volna meg gyalog, vagy mindenképp' bementem volna az általad "kis termeknek" nevezett egységekbe... melyek befelé ( K-i irányban) pincék (?) - bár elég régen jártam bennük, ill. jó időben kerthelyiség-féle is volt/van (?) előttük.... Hosszú percekig (!) nem jutott eszembe,hogy anno Landler Jenő utca volt,majd lett Klimó György utca. [Tudom,ismétlés : a pecskep.hu oldalon voltak a régi ( és új) házakról is fotók. ] Úgy emlékszem, az "Első részben" említetted ezt a blogot ?- esetleg ajánlom ezt a részt belőle Barbakán várárok
    A facebookozók bizonyára tudják, épp' hasonló a téma a Régi Pécs facebook oldalon,- esetleg amiatt írom, hogy az Esze Tamás utca neve régebben (1930 körül ?) Radonay utca volt... én viszont olyasmit olvastam,hogy Radnay (Radonay) Mátyás pécsi püspök volt (1630-1703) - de ne "vitassam."
    Talán annyit még az előző anyaghoz,hogy épp' "írja" a Pécs Története a facebook oldalán (kb.) "újabb régi fotókat kapott az Aradi vértanúk u.-ról, a bontás előtti állapotokról. (házakról ?)"... és majd lesz visszatérés arra a "vidékre,"- úgy legyen !- mondom én. Ennyit talán most !- bár nem tudom,front lenne ?- vagy mi ?- mert eléggé erős "fejtájéki nyomás" van rajtam,már reggel óta.

    VálaszTörlés
  2. Később észrevettem,hogy felületesen olvastam,-említetted Landler Jenőt. Emlékezetem szerint 1967-68-ban az utca K-i oldalán még álló házakban lakott munkatársam,így aztán a bontás kb. azt követően történhetett. (?)(Igaz,nekem az 1968.10.-1970.10.közötti időszakról szinte semmilyen pécsi emlékem nincs,mivel más helyen tartózkodtam.
    Van egy elég nagy becsben tartott,1975-ös kiadású Pécs térképem, azon a mai Kórház-tér bizony Petőfi-tér...lehet,hogy van összefüggés a volt Uránia mozi -Petőfi mozira "átnevezéssel" ?- ki tudja ma már.Ma már ismét Uránia - Bauhaus és egyebek. (Nem akarnék most még arra is "elkószálni !" ) Azt viszont nem tudom felidézni,- ha bemennénk a volt tűzoltó laktanya udvarra, akkor ott látszik-e még valamennyi a várfalból ? majd kifelejtettem,- emlékezetem szerint Egerben van minaret...de arra már csak a későbbiekben keresek rá a Wikipediában.

    VálaszTörlés