PÉCS – nekem nem csak 4 betű (Harmadik rész)

Ahogy elértük a (Petrezselyem) Aradi vértanúk u. - Kodály Zoltán u. - Klimó u. körforgalmát – az u.n. Barbakán teret, fordulunk mi is lefelé és máris megcsodálhatjuk a városban egyedül csak itt látható várárkot. Itt ezen a részen ugyanis a püspökségi belső fal és a külső fal között  szépen megőrződött a belső árok, ami tűrhető minőségű parkká van alakítva. Benne csak szegény Ady Endre vigyáz a rendre, ami azért be kell valljam, nem mindig sikerül neki. 

Ennek a falszakasznak a végében van a pécsi képekről jól ismert Barbakán bástyatoronyAz űrlap tetejeAz űrlap alja, ami a belső vár/várkapu védelmére szolgáló építmény, melyet vizesárokkal és felvonóhíddal vettek körbe. A 15.szd-ban létesült, megépítését állítólag Kinizsi Pál pécsi tartózkodásának köszönhetjük. (Mellesleg jegyzem csak meg, én egész máig azt hittem, ez a szó török eredetű, de nem, most látom: latin….És azt sem tudtam, hogy hazánkban csak Siklóson és Nagyvázsonyban látható még barbakán.)

A püspöki palota déli, belső várfala mellett is folytatódott ez a vizes árok, régi helyén most egy szép park van, Janus Pannonius szobrával s innen lehet felmászni a Barbakán tornyába is. (Azaz lehetett,  most ugyanis zárva van, mert a belső feljáró - de a képem bizonysága szerint a külső is, életveszélyes. Szétrohadt a fa.....)

A nyugati fal Barbakán alatti részét kívülről/belülről meg lehet nézni, - igaz nem olyan régóta, hiszen az Esze Tamás utcai, (északi) bejáratot csak néhány évvel ezelőtt nyitották ki a nagyközönség számára. (A várfallal párhuzamos  utca most újra a Klimó György nevét viseli, jó néhány évtizedig Landler Jenőről volt elnevezve.)

Jobb ötlet híján mindkét oldalra vendéglátó egységek települtek – én nem tudom, ez jó gondolat volt–e, egy biztos én még eddig egyikben sem jártam. Igaz, mi mást lehetett volna ide tenni, a földbe vájt (gondolom én, kis) termecskékbe ? Őszintén szólva azt sem tudom, mióta vannak meg ezek a falba vágott helyiségek ? Már az építéskor is itt voltak ? Nem hiszem. Talán a fal elé épült házak tulajdonosai vájtak itt befelé pincéket, s amikor a házakat lebontották, itt maradtak ezek kihasználatlanul ?

A fal belső, magas sétányáról helyenként szép kilátás nyílik a város egyes részeire. Széles a belső tere, szépen parkosított, itt fent is vannak (sajna) vendéglátó egységek, a parkban padok, volt itt szobor-kiállítás is és úgy tudom, nyáron kisebb rendezvények tartására is van lehetőség. A belső tér a Civil Közösségek Házának udvara felől is megközelíthető, ennek bejárata a Szt.István téren (azaz a Sétatér nyugati oldalán) van.

Ez utóbbi épületet  (←CKH) a 19. század elején építették, és egészen 1952-ig, a ház államosításáig gazdag polgári családok lakóhelye volt. A főépületet a Rihmer-család emelte. Ekkor épült a melléképületek egy része is, így a nyugati várfalra épített barokk kerti pavilon, melyet a korabeli források "vigadóház", vagy "mulatóház" néven említenek.

Ahogy a belső sétány lépcsőin leérünk, máris az u.n. Nyugati kapu közelébe jutunk, a mai Kórház térre. (Vagyis nem tudom, sokáig mintha Petőfi térnek nevezték volna, ám mivel a pécsiek konokul ragaszkodtak a Kórház tér elnevezéshez – hiszen itt van a kórház – azt hiszem most újra Kórház tér a hivatalos név is.)

Ez a Nyugati kapu a mai szemmel nézve kicsit kacifántos útvonalat követ, se emléktáblája, se különleges megjelölése, valahogy nem is tűnik igazán logikusnak a nyomvonala. Valószínűleg az volt a helyzet, hogy a Ferencesek u. sarkán álló nagy épületek, vagy esetleg a templom építése idején valamit „mindörökre eltüntettek” – épp úgy, miként történt az a másik három kapunál is. De itt és a déli kapunál még csak egy tábláról se tudok, ami e hely fontosságáról megemlékezne.

Szóval be kell fordulnunk a Ferencesek utcája elejére és a jól ismert Szt.Ferenc csorgókúttal szemközti oldalon álló ház K-i falára kell figyelnünk. Ugyanis itt jelenik meg újra a városfalnak egy kicsi része, ami követhető is egy darabon, le egészen a  nagy irodaház belső kertjéig. (Emlékeim szerint itt működött a jóhírű Pécsi Tervező Vállalat -PTV- most irodák és OPT fiók van benne.) Milyen szerencse, hogy nem gányolták le valamiféle „szépítő” vakolattal. Különben ezt se láthatnánk/tudhatnánk. Itt megint eltűnik a fal, hogy az épület déli oldalán egy rövidke időre – végleges befejeződése előtt – még néhány méter erejéig látható legyen a maga termetes vastagságában.

A minarettel szemben ér véget a város nyugati fala. Itt törik meg, s fordul déli irányba.

Hadd emlékezzem meg még pár szóval a minaretről:

1543-1686  között volt a város török megszállás alatt. A dzsámit és a minaretet Jakováli Hasszán  pasa építtette. Tornya 30 m magas, igaz már sok sok éve ebbe nem lehet felmenni. Most van szó róla, hogy a törökök tatarozzák és újra látogathatóvá teszik. Egyébként egy ideig a dzsámit katolikus templomként is használták.

 

Itt fordulunk el lefelé, a nyugati fal elé

A hajdani várárok

Jól megerősítettek a belső várfalak

Ez egy régebbi, de nekem nagyon kedves kép ugyaninnen

És itt van közelről Ady Endre szobra

A Barbakán a püspöki vártoronnyal

Életveszélyes a feljáró

A belső várfal melletti sétány

Janus Pannonius szobra

Itt indul a barbakántól lefelé a várfal

A nyugati várfal kívülről

A "mulató/vagy vigadó" ház

A külső falon földbebújó éttermek

Itt a járható fal alsó vége

 A nyugati fal belső oldala

A mulató ház közelről

Kilátás a városra

Belső kert részlet

Lejárat a CK (=Civil Közösség)házhoz

Innen is szép a püspöki palota a dóm tornyaival

Itt valahol ért véget a  Nyugati fal kapu előtti oldala

Itt keresztezhette a fal a Szigetvárról bejövő utat, tehát valahol itt kellett lennie a Szigeti kapunak

Az út déli oldalán, a templom melletti kis ösvényen  folytatódik a fal

Bekanyarodik az irodaház udvarába....

Ez már itt a Pannonia szálló parkja előtti falszakasz

Ilyen vastag volt...

Itt ér véget a Nyugati várfal

A fenti fallal szemben áll a dzsámi a minarettel.