2014. február 26., szerda

PÉCS – nekem nem csak 4 betű (Második rész)



Kb. az Ágoston tértől fordul el a fal iránya, s innen nevezem én Északi várfalnak. Eredetileg itt, az Anna utcánál sem volt városkapu, feltehetőleg a közlekedés megkönnyítésének szándéka volt a célja a kapu építésének. 
(Zárójelben: Itt lehetőleg senki se nézzen a Tettyevölgy felé, mert ott látja Pécs legundorítóbb épület-dinoszauruszát, amit és személy szerint sokkal jobban utálok, mint a híres-neves lassan összeomló toronyházat. Írtam én már erről – legutóbb, amikor azt a hülyeséget akarták nekünk beadni, hogy bepingálva „kisebbnek látszik”….  Én keményen büntetném az efféle kierőszakolt tájgyilkos épületek tervezőjét/építtetőjét/engedélyezőjét. Ezt elmondhatom sajnos a városban több helyen is, de ez a tettyevölgyi szörny fáj a legjobban.)
Innen aztán nem sokat kell felfelé gyalogolni, s máris ott vigyorog  kedvenc szobrom a Keltaur. (A szobor a mai Pécs területén először letelepedő keltáknak állít emléket. A kelta mitológiai alak nyomán készült oroszlán-ló testű, emberfejű lény bronz figuráját Palotás József szobrászművész formázta meg. Többéves hányattatás után 2002-ben került a helyére. Sokan nem szeretik. Én viszont igen.) És igen, keLtaur és nem keNtaur...

A Keltaur közelében van  egy hatalmas kapu, mely ma is ugyanúgy ellátja funkcióját mint sok sok évvel ezelőtt -  és alatta a (nem ok nélkül elnevezett) Meredek utca vezet le a Papnövelde utcába. Valamikor ezt a kaput azért vágták a falba, mert errefelé vezették le a városba a tettyei ivóvizet. Én még jól emlékszem, úgy 40 évvel ezelőtt az akkori Kulich Gyula utcában (ma újfent Papnövelde) volt valamiféle útfelbontás, akkor ott felszínre kerültek az ősrégi agyagból készített vízvezető csövek. Nagy szenzáció volt.
A Keltaurral pont szemben, az út túlsó oldalán van egy ősrégi kút, az u.n. Török kút, vagy Ignácz kút. Nem is igazi, inkább emlék kút. Ugyanis nem ez volt az eredeti helye. Én emlékszem a fal kibontása előtti régi, igazi csorgóra is – de hát azt a házat lebontották….

A hajdani Kálvária, majd Vak Bottyán, majd újabban ismét Kálvária út déli oldalát (vagyis a várfal melletti részt) most Szentágothay János sétánynak nevezik, az alagút fölött, van egy róla elnevezett kis park is. 
A városfalon egyébként a Városi Börtönnél is nyitottak egy kaput, ez már XIX.század „átalakítása” – nyilván a ki-beszállítások megkönnyítése érdekében volt rá szükség.
Az alagútról, mint közlekedési megoldásról, annak építészeti megítélésről nem írok. Nagy viták voltak megépítése előtt s én nem vagyok szakember, igazán nem tudom megítélni, hogy szükség volt-e rá ? Egy biztos, akárki is tervezte, egyre nem gondolt: a hegyoldalból csendesen lefelé folydogáló patakok (mert a víz ugye mindig lefelé folyik) télen hatalmas jégcsapokat varázsolnak az alagút belső betonfalára. Én nem tudom, miért van olyankor rossz érzés bennem: hát ha az a víz így át tud jönni, akkor nem fog ez az egész egyszer a nyakunkba szakadni?
Az alagút északi oldalán van a pécsi kálvária. Itt olvashattok róla:  http://csendhegyek.blogspot.hu/2012/10/pecs-kalvaria.html
Előtte lépcső vezet le a Hunyadi út szintjére – és ott vár minket a harmadik, az Északi kapu.

A pécsi városi kapuk közül ez a második, melynek helye jelölve van, egy fekete márványtábla emlékezik meg róla.
Valamikor a várfalnak ezen a részén is, éppúgy, mint az alagút előtti részen – házacskák álltak a várfalhoz tapadva, barátságos belső kertekkel. Igen jól  emlékszem rájuk, mint említettem errefelé jártam óvodába, iskolába, ismerősünk is lakott itt. Aztán  nekikezdtek az u.n. északi érintő út építésének - őszintén mondom nem is tudom mi volt az ok, a várfal kibontása, vagy a kerülőút megépítésének fontossága ? Mindegy, a házak mindörökre eltűntek. Kétségtelen, kaptunk helyettük valamit, egy jókora darabot a város még régebbi múltjából.  A fal északi oldalát szépen parkosították, néhány szobor is elhelyezésre került itt. Ez a fal csak egy helyen volt áttörve, már már a Petrezselyem utca végénél, ott lehet bemenni a püspökvárba, ill. átmenni a Dómtérre. Számomra nagy szenzáció és igen kellemes meglepetés volt, amikor megnyílt az u.n. „északi várfal sétány”, ami anno püspöki kertként évtizedeken keresztül a nagyközönség elől el volt zárva.
És itt ezen a sarkon érünk el az Északi várfal végéhez. Innen kanyarodunk mindjárt balra és sétálunk végig a Nyugati várfal mellett.

Induljunk felfelé...
A Meredek utca kapuja
A Keltaur
Ez is ő, csak közelebbről
A Török kút
A Török kút felirata
Az északi fal (Ugye mondtam, hogy ne nézz "arra"!)
Szentágothay János sétány és az alagút
Itt állt valahol az Északi kapu
A kaput jelző tábla
Az út nyugat felé
Az út északra
Az út délre
A hajdani Petrezselyem út néhány szoborral
Közeledünk az északi fal végéhez
Az utolsó bástya a sarkon
Az északi várfal park felőli része (tavalyi képek)
Északi várfal belülről
Északi várfal belső sétány
Északi várfal Papnövelde úti része (Modern Magyar Képtár udvara)
Ugyancsak a fenti helyen készült kép



3 megjegyzés:

  1. Érdekes így összefoglalva, és mai képekkel nézni és olvasni Pécsről. Nekem is negyed századdal ezelőtti képkockák, házacskák, és pillanatok idéződnek meg a helyszínekről. Köszönöm.

    VálaszTörlés
  2. Minden relatív ! - azt,hogy az az épület "bepingálva kisebbnek látszik" nem mondta senki sem, max. olyasmiket,hogy "jobban tájba illő"-vagy "kevésbé tájromboló" (?) ... ill. a pontos leírás (építészetileg) sajnos már nem található meg a neten. (a pecskep.hu-ban volt elég részletesen leírva. Nem munkádat kisebbítve,-de sajnos a várfalat bemutató összes kép sem látható már a pecskep.hu -n

    VálaszTörlés
  3. Lehetséges,hogy épp' az "alagútnak" köszönhető,hogy a várfalból megmaradt annyi,amik most láthatók.
    Felüljáró helyett épült az alagút
    Épül az alagút
    A kapukhoz talán még annyit,hogy régebben foglalkoztatott a nyitása/zárása/őrzése, vagy az, kellett-e fizetni belépéskor ?- és ilyesmik. De valahogy arról nem olvastam,ill. nem találtam feljegyzéseket.

    VálaszTörlés