2014. szeptember 14., vasárnap

Bosszankodás - feleslegesen


Nem tudom, ki hogy van vele, de engem nagyon felingerel, ha egy könyvtári könyvben bármiféle  - emberi kéz által beírt dolgot látok. Utálom az aláhúzást,  utálom a behajtott lapcsücsköket, a „lábjegyzeteket” – de olyant, amivel a most kihozott egyik könyvben találkoztam, még nem láttam. Valaki golyóstollal, azokra helyekre, ahonnan  véleménye szerinti hiányzott a vessző, avagy a felkiáltó jel, netán egy elöljárós szónál szerinte az elöljáró felesleges volt – azt egyszerűen bejelölte, vagy kitörölte.
Lehet, hogy ez a részemről szőrszálhasogatás – de egyszerűen nem vagyok képes elviselni ! Le is tettem a könyvet – annyira nem volt csábító, hogy befejezzem az olvasást olyan áron, hogy nyugtatót kelljen végül bevennem.

Milyen ember az ilyen ? Egyáltalán ember ??
Mert rendben van, lehetnek egy könyvben véletlen helyesírási hibák, lehet nyomdahiba, vagy akármi, (bár mondjuk a kötéshibáktól én is ki tudok akadni…amikor egyszer csak 5 oldal hiányzik, s helyette másik öt van ismételten bekötve…)
De hogy jön bárki emberfia ahhoz, hogy póri véleményét golyóstollal örökítse meg a könyvtár tulajdonát képező könyvben, mintegy rákényszerítve véleményt az utána következő olvasókra ?
Megnéztem hátul a kölcsönzési dátumos listát – mindösszesen hatan vitték ki ezt a könyvet előttem. Legszívesebben kinyomoztatnám és felkeresném ezt a hat embert, hogy megtudakoljam, melyikük volt a tettes ?

Persze, persze nem teszek ilyent. De miért van az, hogy a mások primitív szemétsége ennyire felingerel ? Miért vagyok én ilyen régimódi ? Mert ezer az egyhez, hogy ezt  a „hibát” ha észre is veszi más olvasó, hát nem tulajdonít nagyobb jelentőséget neki, mint hogy „egy tahó belefirkált”…
Én meg pufogok, sőt rágom magam a más hülyeségén…
Kár, hiszen tele van a világ ilyenekkel.
Vélhetőleg tényleg én vagyok a nem evilágba illő csodabogár.

7 megjegyzés:

  1. Nekünk is volt ilyen olvasónk, ő véleményezett, javította a következetlenségeket, elírásokat, már ismertem a betűit. Szóltam az igazgatónak, ennyiben maradtunk.

    VálaszTörlés
  2. Viccesre is vehetném a "figurát," - bár nem épp' olyan a hangulatom...
    Igyekezzél új könyveket (2014-es kiadást) kivenni, ami még nem volt senkinél !
    Nálam bevált... ( és azoknak még van "nyomdaillatuk" is.)
    [ ne má' én adjak tanácsot,hogy mi mindennel képes vagy "kikészíteni" magad... ] :-)

    VálaszTörlés
  3. Bosszantó, de ha a könyv számomra érdekes kiolvasom.
    Két lehetőséged van:
    - ha nagyon bosszant nyomozd ki (belegondolva, mit érsz el vele?)
    - ha félre tudod tenni a bosszúságod, akkor olvasd tovább a könyvet, hisz ugyis a tartalom a lényeg.
    A könyvtárban hogy állnak ehhez a dologhoz? Foglalkoznak egyáltalán vele?

    VálaszTörlés
  4. Áh, tudom, hogy semmi értelme....se a bosszankodásnak, se annak, hogy esetleg szóvá tegyem a könyvtárban. Mindenesetre "kijön belőlem a gőz" - ha legalább itt leírhatom.

    VálaszTörlés
  5. én valahogy mégis úgy érzem, hogy van értelme a bosszankodásnak, ha előrevisz...most itt elmondtad, de én a könyvtár helyében szankcionálnám a rongálót, megvetetném vele a megrongált könyvet, vagy a renoválás költségét, valami...
    én is utálom, ha az énáltalam olvasott könyvet más firkálja össze, mert a saját szakkönyveimet én szoktam jelzésekkel ellátni, de könyvtári az nem saját! Valahol azt kellene elérni, hogy aki nem tudja a elfogadni a könyvtár szabályait, az nem lehet könyvtári tag ...

    másrészt eszembe juttatta amit az én dührohamaimról mondott valaki nekem a múltkor: mi okoz bennem zavart, és miért okoz bennem ilyen erős indulatot más "butasága" ?az a "hiba" bosszant, ami bennem is fellelhető, illetve, ami nincs rendezve bennem ...vagy valami ilyesmi :))))))

    VálaszTörlés
  6. Katalin: nos, nem tudom, mennyiben volt igaza annak, aki azt mondta, hogy másoknak az a hibája bosszant, ami benned is megvan. Próbáltam a magam példatárából elővenni néhányat, ami bosszant - hát azok bennem egészen biztos nincsenek meg....

    Egyébként különbséget kell tenni "szépirodalmi" könyv és mondjuk tankönyv között. Mert én itthon sem firkáltam az 1000 db könyvemből egybe se. Amikor iskolákba jártam, akkor, azokba viszont igen.

    VálaszTörlés