2014. szeptember 19., péntek

Két idézet a Tövispusztából



Szinte az egész napomat Kepessel töltöttem. Márminthogy a könyvével, a Tövispusztával.  Pár évnyi különbséggel az én életem időszakát öleli föl a regény, az események nekem nem mesék, hanem jórészt megélt, ismert, valós történések.
Bevallom, párszor vissza kellett lapoznom mert túl sok a szereplők száma és néha összekevertem a neveket. Az események sodrása is néha félelmetes, csak kapkodja a fejét az ember, hogy most épp ki, hol és mit csinál - de ettől eltekintve  én úgy éreztem, ezt egyhuzamban kell elolvasni – s ma volt is erre lehetőségem. Korombélinek ajánlom – a fiataloknak ez már csak történelem. Azt kell írjam, szégyellnivaló történelem. Sajnálatos módon úgy tűnik, a dolgok ismétlik önmagukat. NEM tanul az ember az elkövetett hibákból.
Egyébként:  van az emberiség történetében olyan kor, amiben nincs szégyellnivaló ? Azt hiszem nincs… Nem volt… és tartok tőle: nem is lesz.

 
Kimásolok két nekem tetsző idézetet.

1941-ből/ről – (de ma is igaz)
„ ..miként lehet tisztességesen összeegyeztetni az objektív tudományt és a szükségszerűen elfogult napi politikai gyakorlatot ?...
....A civilizációkat összehasonlítva kiderül, hogy nem külső erők pusztították el őket, hanem ők saját magukat. Azok a kultúrák, amelyeket komoly kihívások értek  és jó válaszokat adtak, tovább fennmaradtak, mások idő előtt elsüllyedtek.
Most a nyugati civilizáció egy ilyen kihívás előtt áll. A válságra más választ ad a nemzeti szocializmus, mást a kommunizmus és mást a polgári demokrácia.  Aki most intellektuális távolságtartással csöndben kuksol egy hűvös könyvtárszoba mélyén, és átengedi a döntést másoknak,  az ugyanúgy felelős lesz a pusztulásért….
...A történelmi tények tudománya, a politika az ösztönök birodalma. Nem véletlen, hogy a politikusok is az emberek ösztöneire építenek. Ami egyébként gyakorlatias gondolat, hiszen ösztöne mindenkinek van, esze viszont csak keveseknek.”

A másik egy napjainkban folytatott beszélgetés részlete:
„… - Meg tudod változtatni a múltat ? Nem, ugye ? Pedig sokan megpróbálják, különösen manapság.  A jövőt sem lehet megváltoztatni, csak ha mi változunk meg.  Az emberek általában a jelent sem látják, csak azt hiszik. Nem jönnek rá, hogy a jelen és a jövő csupán a múltjuk vetülete.  Olyan ez, mint amikor fölnézel a csillagos égre és elfogadod, hogy a csillagok ott vannak, holott pontosan tudod, hogy az égbolt egy évmilliókkal ezelőtti állapot lenyomata.  A távoli csillagok többsége már kihunyt, felrobbant, csak az óriási távolságból még nem ért ide az információ. Csak később fognak rádöbbenni az emberek arra is, hogy a szemük láttára hullott darabokra mindaz, amiben ma élnek és ők mégsem vették észre.”



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése