2014. október 26., vasárnap

Halottak napja felé….





Nem akarom a katolikus egyházat cikizni – csak egyszerűen nem értem. Nem értem, hogy hogyan is gazdálkodnak. Persze tény: nem ismerem miféle támogatást kapnak – de ahhoz képest, amennyire támogatják a jelenlegi kormányt, gondolom, azért kapnak valamit.   
Hogy bizonyos falusi templomok olyanok amilyenek, arról most nem szólnék – ha összedőlnek – összedőlnek, aggódjon értük más.
De tegnap voltam a temetőben....

Volt nekem egy aranyos, (de tényleg mint egy hófehérhajú tündér, akinek a kezéből csak a varázspálca hiányzott) – szóval egy imádnivaló nagy-nagynénim (minek hívják a nagyapám testvérét ?) Apáca volt az angolkisasszonyoknál. Amikor eljött az új világ, „szerencséje volt”, mert bár a rend megszűnt, de ő valamiképp el tudott helyezkedni tanítani. Aztán amikor nyugdíjba-ment, a nyugdíj bizony még a nyomorúságos kis szobácska bérleti díjára sem volt elég, ahol az 1950-es évektől meghúzta magát. El kellett jönnie a fővárosból. Mivel unokaöccse (Édesapám) Pécsett élt, ide kérte magát.

A hetvenes években a mai püspöki palota emeleti szárnyában volt berendezve egy egyházi szociális otthon. Kb. 2x2 m-es lefüggönyözött - mit mondjak ? „lukak” voltak a „szobák”.  A püspöki palota egyik hatalmas terme volt így függönyökkel „felparcellázva” – ez volt az otthonuk, egy ágy, egy picurka szekrény, egy szék…. Itt éltek ezek a szerencsétlen öreg asszonyok, apácák, papok anyjai, testvérei. Emiatt volt szerencsém a püspöki palotába anno rendszeresen bejárni – Hena (=Hermina) nénimet látogattam. Keresztülmentem néhányszor persze a püspöki palota díszes főlépcsőjén is, de  az otthon lakói, esetleges látogatói a konyha melletti cselédlépcsőn közlekedtek – s többnyire én is ott jártam fel.

No, hogy el ne keveredjek a mondanivalómtól, ez az én nénikém 1980-ban meghalt. Akkor olyan világ volt (az se volt sok tekintetben jó!) – hogy az apácákat a temető legszélibe, a kerítés mellé temették. Abba a parcellába, ahol a legszegényebbek vannak, akiknek sírja nagyrészt gondozatlan, sőt sokat csak egy kopott kereszt jelez – nem is tudom, tán van ennek a parcellának neve is: a szegények parcellája…
Az egyház egyen-sírokat csináltatott, kettő-kettő személy került egy sírba. 34 éve rendszeresen kijárok a nénim sírjához – s látom, hogy ma már senki sem törődik ezekkel az apácasírokkal se. Hozzátartozóik ezeknek az öregasszonyoknak már nincsenek, vagy ha vannak, tán másutt élnek. Nem is az a baj, hogy a dekoráció hiányzik, hanem hogy esnek szét a sírok. A 80-as évek vacak (vagy kilopott) betonja porlik, rogynak be a sírfedelek. Tényleg fáj a szívem, ha rájuk nézek. Nem jár ide a püspökségtől senki ? Tényleg ennyi pénze nincs az egyháznak, hogy ennek a néhány szerencsétlen szent öregasszonynak a sírját kicsit helyrepofozzák ?

Na ja – ez persze – szokás szerint ez megint csak egy volt költői kérdéseim sorában…Nem várok rá választ.


3 megjegyzés:

  1. Hasonlóakat lehet tapasztalni más vallásúak sírkertjeinél is. Kivételt képez néhány kirakatban levő sírkert, de ott is jellemzően azok a területek vannak rendbe téve, amelyeket a híradók az emlékezés napján mutatni szoktat.

    VálaszTörlés
  2. Én nem tudok róla, hogy bármit konkrétan kapnának cserébe a kvázi támogatásért - amivel amúgy én sem értek egyet - talán annyit, hogy az iskoláikat nem piszkálja annyira a KLIK (???), de ez sem biztos. Én azt látom, hogy abból amit beengednek a szférájukba, onnan nézve ez a politikai viszont-támogatás egyfajta természetes naivitás. Mert ez a politikai rendszer a zászlajára tűzött bizonyos jelszavakat, amikkel egyetértenek és ők komolyan azt hiszik, hogy ez igaz és jó. Legfelsőbb szinten már nem vagyok biztos ebben a naivitásban. Tudnám még ragozni, de itt nyílt fórumon most inkább csak ennyi.
    Mire telik és mire nem, ez is egy jó kérdés. Anyukám és sok falubelije összeadta a pénzt a szülőfaluja templomtetejének felújítására. Ősnaiv móron nem hoztak létre neki külön számlát, alapítványt stb. és az akkori püspök egyszerűen betette a közösbe és arra használta, amire ő jónak látta. A falu templomának tetejét azóta sem hozták rendbe, mert az egykori leszármazottaknak nem volt annyi tőkéjük, hogy elölről kezdjék a gyűjtést. Ennek tükrében nem is olyan meglepő a temető állapota, sajnos. Rettenetesen fájó belülről megélni ezeket az emberi gyarlóságokat, mert sajnos kívülről sokan csak ezek alapján ítélik meg az egyházat, és ezek alapján a vélemények nem is annyira csodálnivalók.

    VálaszTörlés
  3. Az adója 1%-át ki-ki felajánlhatja az egyházaknak. Van állami támogatás is,-bár épp' nemrég voltak a "nagy viták" (parlament)- melyek azok az egyházak akik kapnak és kik azok akik nem. (Lásd hozzá,pl. ki keresztelte meg O.V. egyik gyerekét...) (Ki ne feledjem...és vannak a "Péterfillérek" is... vagy mi a neve...) Mostanában egy újságcikk : kb. ... El akarta adni a templom toronyóráját - vagy valami ilyesmi.

    VálaszTörlés