2014. december 7., vasárnap

Jó pap holtig tanul - avagy szörfölök vadul a neten



Rendszeres olvasója vagyok a http://wangfolyo.blogspot.hu –nak
A mai post címe ez: „Späti”
Hát nem hagyott nyugodni a dolog, szerettem volna kideríteni, mit is jelent ez – de úgy érzem, nem jártam teljes sikerrel, ráadásul menetközben rendesen el is kalandoztam a témától – de azért leírom „merre jártam”…

Tehát: először is kiderítettem – amit ugyancsak nem tudtam - hogy bizonyos kisebb elárusító helyeket Németországban különbözőképp hívnak:
Kioszk Észak- és Dél-Németországban, Svájcban,
Bude Düsseldorf és Köln környékén,
Späti Berlinben, Drezdában  és Lipcsében(de Berlinben használják a Budike szót is).
Ezekről én életemben sose hallottam.  Adatok innen:


Aztán átnyergeltem a Späti-ről a Kioszk-ra – mert az már legalább ismerős szó volt.
Valójában, ha e mai keresés előtt engem megkérdez valaki, hogy mi a kioszk – azt vágtam volna rá, hogy a Kisiparosok Országos Szövetsége  rövidítése – bár a szó végi „K”-t nem igazán tudom hová tenni. (Meg nem fordult volna a fejemben, hogy ez is sváb őseim „hozadéka”.)

De mi derült ki róla ???  Ezt találtam:
Kioszk
1. kerti ház, lak, pavilon;
2. árusító bódé;
3. nyitott, kör alakú építmény zenekarok számára;
4. villaszerű, fedett épülettel rendelkező, kertes vendéglátó-ipari egység.
(Eredete: perzsa, török !!)


A pécsi  kioszk  http://static.panoramio.com/photos/large/69329380.jpg


Függetlenül attól, hogy egy betűszónak tartottam, azt is tudtam, hogy Pécsett a Sétatéren lévő aranyos kis épületet is kioszk-nak hívják – ám mivel itt enni-inni lehet,  valahogy olyan elgondolás élt a fejemben, hogy ez is valamiképp a KIOSZ-hoz köthető…
(MEDOSZ, ÉDOSZ, KPVDSZ, - tele volt a világ efféle szavakkal….)
Aztán még kicsit tovább keresgéltem és olyasmit is találtam, hogy valamiféle, az érintőképernyős szerkezetekkel kapcsolatos elnevezés is.

„KIOSK - Információs kioszk:  Nyilvános, interaktív elektronikus terminál, amely a közhasznú információkhoz való hozzáférést segíti. Kioszk lehetne egy személyzettel üzemeltetett ügyfélszolgálati pont is, de ma már inkább a billentyűs, érintős vezérlésű képernyővel ellátott, hálózatra kapcsolt berendezéseket jelenti, ahol a polgárok az őket érdeklő információkat megszerezhetik vagy üzeneteket, tranzakciókat továbbíthatnak harmadik személy közreműködése nélkül.”

Hát remélem, sikerült a fejemben rendet rakni. Miközben kóboroltam a neten, találtam egy pár perces kis videót is, aki akarja (s beszél németül) megnézheti, ebből is kiderül, hogy mi ott a kioszk. http://hu.myvideo.de/watch/9600408/Muenchen_Erster_Spaeti

Ja, azt nem tudtam meg, hogy a Wang folyóban mit jelent a Späti…..de azért „jó kör” volt ez.

8 megjegyzés:

  1. A Kiosk nekem azonnal egy bódé (újságos) illetve valami mást árusító hely itt nálunk Bajorországban.
    A Bude szó Berlin és környékén (Brandenburg) szobát és egy pl. sültkolbászos bódét is jelent.
    A Budike szó nem ismerős, de kapcsolatban vagyok egy "földivel" ez ügyben.
    Ugyanakkor a Späti szó brandenburgi páromnak ismeretlen.
    Megnéztem a Wang oldalát és szerintem a Späti ebben az esetben a késő, kései (spät) szóra vonatkozhat. A kései órán olvasgató férfire utalhat, de el tudom képzelni, hogy egy utalás a regény tartalmával kapcsolatosan, szintén egy kései témával összefüggésben.

    VálaszTörlés
  2. Sem a Budika, sem a Späti szavak érthetőek a brandenburgi és a drezdai ismerőseimnek. :-(

    VálaszTörlés
  3. Itt a Ruhr Vidéken a Kiosk egy kis egyszobás helységet jelöl, mely vagy önállóan áll, vagy egy ház egy földszinti helysége. Újságot, italt (főleg rövid italt), kávét és cigarettát lehet venni. Reggelente itt huzzák be a snapszot a munkába indulók.
    Bude, saját tapasztalatom szerint nem jelent egy elárusító helyet. Inkább egy szobát, mely rendetlen, esetleg koszos, például egy diák szobáját (Studentenbude). Gondolom innen jön a magyar budi is.
    A Späti kifejezés errefelé nem használatos..

    VálaszTörlés
  4. Trebbin Ágost : Pécsi Színek és hangulatok c. könyv I.kötet 105-107 old. Talán nem is gondolnák,hogy már 1892-ben felmerült az építése ( ők is kioszk nak nevezték) - aztán volt pár "bonyodalom" - végül 1896.07.14-én elkészült. Építette Schlauch Imre - jól és olcsóbban a tervezettnél. Viszont (már akkor is ! ) nem volt könnyű bérbe adni. (stb.) (15:00-23:00 óra között volt nyitva - kezdetben)
    Más 8emlékezetből) - raktak rá egy emléktáblát, azzal is voltak valamilyen hibák - írta Mendöl Zsuzsa ?- (így emlékszem)
    Röviden ennyit. :-)

    VálaszTörlés
  5. Szia Névtelen ! Hogy az ember folyton tanul - pedig csak egy aprócska kis témát dobtam be... :-)
    Nekem ezt a Späti szó nagyon tetszik - még sosem hallottam, innen indultam el keresgélni e témakörben...
    Egyébként bizony meglehet, hogy jól gondolod, a budi eredetét is.
    Örülök, hogy idetaláltál !

    VálaszTörlés
  6. Kárpátalján a kioszk szót használják az újságos bódékra, melyben megtalálhatóak még a mindenféle apróságok, mint pl. képeslap, apró édességek, rágógumi, pár könyv, anno cigaretta, kulcstartók, mint a magyarországi trafikokban.

    VálaszTörlés
  7. :-) :-) Ó micsoda nemzetközi olvasótáborom van - Németországtól Kárpátaljáig - hát nem semmi. :-) Őszintén örülök, hogy idetévedtek !!!
    És hát igen, ahány terület/náció/korszak - annyiféle módozata, jelentése van ennek a szónak. Mindenesetre érdekes...

    VálaszTörlés