Szársomlyói képek + Lothárd lovag

Még az ünnepek előtt, egy szép napsütés délelőttön nekiindultam, hogy a múltkor megírt japán szobrász Nagyharsányban lévő „Álló asszony” szobrát személyesen is felkeressem. Most dolgoztam fel a fotóimat, „csak” 127 új képet készítettem, - bár gondolom, ezeknek a  szobroknak  90 %-a fent van már a szoborlapon. Nem szerepelt viszont eddig még – nem is tudtam róla, hogy elkészült - a Harsány-hegyi csata emlékműve.

A hegyre fel vezető út jobb oldalán áll a hatalmas kereszt, aljában a csatában résztvevőkre emlékeztető pajzsokkal.
„A nagyharsányi csata vagy Szársomlyó hegyi csata (más nevein második mohácsi csata, villányi csata) 1687. augusztus 12-én Villány határában, a Szársomlyó (Harsányi-hegy) lejtőin ment végbe Károly lotaringiai herceg, Miksa bajor fejedelem, Lajos badeni őrgróf és Savoyai Jenő herceg egyesült osztrák-magyar-bajor-horvát hadtestei és Szulejmán török nagyvezír serege között. A „nagyharsányi csata” megjelölés a 19. században erősödött meg, valószínűleg hibásan Nagyharsány térségébe helyezve a csata fő eseményeit. A „második mohácsi csata” elnevezés a közelben vívott első mohácsi csatára utal.”  (http://hu.wikipedia.org/wiki/Nagyhars%C3%A1nyi_csata)

Örömömre szolgált, hogy a szoborpark területe sokkal rendezettebb, mint akkoriban volt (2008) amikor utoljára jártam errefelé fotózni. A szobrok zöménél viszont változatlanul nincs semmiféle ismertető tábla, hogy ki csinálta, vagy mi a címe – így hát mindenki fantáziájára van bízva, hogy egy-egy kőtömb mit is ábrázol – ha nincs kivehető, felismerhető, meghatározható formája….

Néhány kép azokból, melyeket most készítettem:

Hazafelé még „beugrottam” Lothárdra – egy kedves túrázó barátom hívta fel a figyelmemet, hogy látható itt egy páncélos vitéz, „őt” kerestem fel.

Az alábbiakat tudtam meg:

Bármilyen hihetetlen, a ma kihalófélben lévő, 300 fős Lothárd falu (helye) már az őskorban is lakott település volt. A település neve először egy peres okiraton szerepel 1305-ben Lotard írásmóddal. Markus de Lotharth Cosman volt a terület tulajdonosa. A Petőfi utcában, a falu kis terén látható fém páncélos lovag szobor Lotharth lovagra  emlékeztet.

Csütörtöki napon, ebédidőben értem a faluba (egy órakor) – jó 20 percig próbálkoztam, házról házra járva  valakit találni, aki esetleg tudna a szoborról mesélni valamit. De egy teremtett lelket nem találtam. Bezárt kapuk, leredőnyözött ablakok – már már félelmetesen kihaltnak tűnt a falu, amikor végre felbukkant egy férfiember – aki elmondta, hogy ki is volt a szobor ihletője (meg alkotója). Meg azt is elmondta, hogy már alig élnek a faluban – munka semmi, aki teheti elmenekül, aki nem, az öreg, s előbb utóbb ő is elmegy. Hovatovább Lothárd lovag egyedül marad.

Ettől és minden egyéb negatív gondolattól függetlenül jó kis nap volt....