2015. január 18., vasárnap

I love Mainau + Bernadotte



Ne kérdezzétek, miért fektettem igen sok energiát abba, hogy egy Magyarországon különösebben nem ismert, svéd nemesi családdal foglalkozzam. Talán a látott filmek, ill. a filmben látott emberi sorsok különlegessége az, ami megfogott, és mert nem találok részletes leírást a neten, talán azért próbálom elmondani a gondolataimat, összeszedni, magyar nyelven megjelentetni néhány adatot. Ha senki nem olvassa el, számomra akkor is kellemes időtöltés lesz a megírása és majd később a vissza-olvasása ennek az anyagnak.

Nemrégiben láttam a mainaui Bernadotte-okról ismét egy filmet, és másfél órán át csak csodálkoztam…

A film sajnos csak 2015. dec. 29-ig itt látható a neten, – és aki nem tudja megnézni, bizony sajnálhatja, hiszen minden érdekes részletet nem tudok leírni majd, ami a filmből kiderült. Német nyelvű a film, ezért igyekezni fogok összeszedni minden látott/hallott érdekességet, mert ezekről a dolgokról magyar nyelven nem nagyon találtam hasznos anyagot. Pedig milyen érdekesek – legalábbis nekem nagyon !

De ide is be lehet nézni: http://hu.wikipedia.org/wiki/Kateg%C3%B3ria:Bernadotte-h%C3%A1z  ha valakinek rengeteg ideje van és alaposabban el akar merülni a svéd királyi ház történetében, böngészhet ezeken az oldalakon.

Sajnos azonban, hogy a Bernadotte  család anyagai zömében csak német nyelven vannak meg a wikiben….De azért majd hivatkozom ezekre a helyekre is menet-közben.(Aki mégis nekiveselkedne az olvasásnak, használja a gugli-fordítót, a semminél jobb....)

Amiért én most másodszor is írásba kezdtem, az a fenti filmben látottak miatt történik.

2007-ben és 2012 nyarán írtam már a Bernadotte családról
annyit, amennyit tudtam és be kell valljam, talán ésszerű lett volna már korábban kicsit jobban utánajárni a történetnek.


Azonban – különösen a 2012-es film után - én Lennart Bernadotte grófnak csak a „mainaui életére” koncentráltam, pedig jó lett volna sorsát kezdetektől megismerni.

 
Íme:

1909-ben Stockholmban született a svéd Vilmos herceg és az orosz Maria Pavlovna   nagyhercegnő gyermekeként, csak öt éves volt, amikor szülei elváltak. Innen kezdve nagymamája, Viktória svéd királynő nevelte a kisfiút. Kisgyerek korában jár először Mainau szigetén, de a nagymamát a távoli moszkvai rokonokhoz is elkísérte. Életéről részletesen itt olvashatsz (németül):

A szigetnek régi története van:

„A legendák szerint a Szentföldről hazatérő skandináv kereszteslovagok hosszú útjuk után Mainau szigetén pihentek meg, s ajándékként keleti virágmagvakat hoztak, melyek az első elvetett magok voltak a szigeten. A történelem folyamán e sziget a népek közötti viszálykodásnak volt kitéve. Számtalan tulajdonos a szigetet feldúlva, rendetlen összevisszaságban hagyta.

1827-ben Eszterházy Miklós vette meg a szigetet, majd tisztította ki és ritka növények sokaságát, sőt délszaki fákat is ültetett. 1856-ban már I. Frigyes bádeni nagyherceg a sziget tulajdonosa. Majd fia II. Frigyes örökli, aki megegyezik testvérével Viktóriával, hogy unokájáé, Lennart Bernadotte hercegé lesz.” (http://hu.wikipedia.org/wiki/Mainau)
A fiatal herceg egy polgárlányba lesz szerelmes és 23 évesen – hercegi címéről és trónöröklési jogáról lemondva – el is veszi feleségül Karin Nissvandt-ot.
(Csak megjegyzem, milyen  szerencse, hogy mostanra változtak a szokások, hiszen a jövendő királynő, Viktória is egy "egyszerű polgárral" házasodott össze és nem kellet emiatt lemondania a trónról...)

1932-ben Mainauban kezdi a fiatal pár az életét – gazdálkodni próbálnak – gyümölcsösük, szőlejük, zöldségeskertjük van, teheneket, birkát, disznót, baromfit tartanak – majd az egzotikus fákkal beültetett hatalmas parkot is rendbehozzák, s ekkor kezdenek érkezni az első kíváncsi látogatók. A szigeten már ekkor is sok virág volt,  de egyéb „kiszolgáló-egység” még semmi. Az igények miatt azonban kávézót, sörözőt, éttermet és egyéb létesítményeket is üzemeltetni kezdtek – valójában a „Virág-sziget” ekkor kezd önálló életet élni.

1939-ben a náci uralom elől Svédországba menekülnek ( Lennart gróf halála napjáig svéd állampolgár maradt !). A  Hitleri uralom a szigetre tiszti pihenő- és gyógyulóhelyet tervezett német tisztek számára, ám a háború végéhez közeledvén ennek megvalósulására már nem került sor. 1944-után Dachauból kihozott francia hadirokkantakat ápoltak itt. Többen itt is haltak meg, pár éve emlékművet – három feliratos gránitoszlopot - állítottak tiszteletükre.

Lennart gróf nagy fotós, filmes volt már mainaui éveiben is. "Munkahelye, havi fixe" nem lévén, Svédországban  fotós-munkájával/ból tartotta el családját. Egyébként fotói világhírnévre tettek szert, makrói csodásak, hatalmas gyűjteményét Mainauban őrzik. Egyszerű körülmények között egy magánházban éltek, s eléggé bizonytalannak tűnt akkoriban a jövőjük.

1946-ban  azonban  feleségével és a négy gyerekkel visszajönnek Mainauba. Ezt, vagyis az első házasságot és az abból született négy gyereket, előző leírásomban nem említettem, hiszen nem is tudtam róla… (Feltehetőleg az a bizonyos első film, amit róluk láttam, nem említette ezt a szálat....én meg bizony, nem voltam elég alapos a dolgok "kikutatásában"...)

Most pótolom:

1. Birgitta Bernadotte (sz.1933 Stockholm)  Férje 1955-től  Friedrich Otto Straehl (sz.1922) öt gyermekük van.
2. Maria Lovisa Bernadotte (sz.1935 Stockholm, † 1988),  Férje 1956-tól  Rudolf Adolf Kautz (sz.1930) három gyermekük van.
3. Jan Bernadotte (Carl Johan, sz.1941 Stockholm),
Házastársai:
1965-1967  Gunilla Stampe (sz. 1941),
1967-1970  Anna Skarne (sz.1944),
1972-1974  Annegret Thomssen (sz.1938),
1974-1987 Maritta Berg (sz.1953),
2004-        Christiane Grandmontagne (sz.1944).

Különböző házasságaiból négy gyermeke van. (Kicsapongó élete miatt Mainauból kitiltották.)

4. Cecilie Bernadotte (sz.1944  Stockholm), Férje 1967-től 1974-ig volt  Hans Jörg Baenkler (sz. 1939)

(Csak érdekességként említem meg - mert ez aztán sehonnan nem derült ki, hogy bár Mainauban éltek amikor az első két gyermekük született, azok születési helye mégis Stockholm..... Szeretek elgondolkodni ilyesmiken. Vajon miért történt ez így ?...)


Épül és terjeszkedik közben Mainau szigete is, a 45 hektárnyi területen van bőven tennivaló. 1951-ben,  amikor Thor Heyerdahl a Kon-Tikivel átkelt a Csendes óceánon, s filmfelvételei nem túl jól sikerültek, Lennart Bernadotte volt, aki Oscar-díjas filmet csinált az anyagból. 1951-ben ő rendezte meg Mainauban a világ Nobel-díjasainak találkozóját is. 1955-ben a Német kertészeti Társaság elnöke lett, alapítója a német Tájvédelmi Tanácsnak és több más, a természet védelmével foglalkozó egyesületnek. Sokat tett a Bádeni tó tisztaságának visszaállítása érdekében is. S hogy a terv sikerült, mindenki szeme láttára egy pohár vizet merített a tóból, s megitta, bizonyítandó a megfelelő vízminőséget. Egy alkalommal köztársasági elnöknek is jelölték, de svéd állampolgárságáról se akart lemondani, meg egyébként is úgy érezte, nem neki való feladat lenne az - nem fogadta el a megtisztelő címet.

A sokfelé-szakadás, a sziget gondjai és feladatai eltávolították első feleségétől, aki nem lelkesedett a nyilvánosságért és a sziget békéjének megbomlásáért. Ő a négy gyerekkel visszaköltözött Svédországba, Lennart gróf pedig (közben visszakapta címét) – ismét házasságot kötött, a nála 35 évvel  fiatalabb személyi asszisztensével Sonja Haunz-zal,

akinek szülei már régóta a sziget alkalmazottai voltak.


Mondhatnám, hogy ez után boldogan éltek, míg meg nem haltak – a sziget működött, a grófnak voltak utódai, talán nem is akart már több gyereket.  De a  dolgok mégsem így alakultak.

Újabb öt gyermek látott napvilágot: (Róluk egyszer már beszámoltam, csak nem ilyen részletesen.)
1. Bettina Bernadotte (sz. 1974  Scherzingen), Ő jelenleg Mainau „főnöke” vezetője a Mainau GmbH-nak.  Férje 1973 óta Philipp Haug aghrármérnök, három közös gyermekük van.
2. Björn Wilhelm Bernadotte (sz.13. Juni 1975  Scherzingen), Lennart-Bernadotte-Stiftung  vezetője. Felesége 2009 óta Sandra Angerer (sz.1977)  
3. Catherina Ruffing-Bernadotte (sz. 1977 in Scherzingen), tájépítő mérnök. Férje 2007 óta Romuald Ruffing (sz.1966)  
4.Christian Wolfgang Bernadotte (sz. 1979 in Scherzingen), a Konstanzi egyetemen filozófiát és szociológiát tanult. Felesége 2010 óta Christine Stoltmann (sz.1977) ápolónő. Egy fiúgyermekük van.
5.Diana Bernadotte (sz. 1982 in Scherzingen), kalapos, 2003-2007 között férje Bernd Grawe (sz.1966) kéményseprő volt. Egy közös lánygyermekük született. 2010-ben Diana egy fiúgyermeket is szült.

Három gyermekről a wikiben részletes leírás található (németül) :
(Ezekből a szövegekből megtudhatók még egyéb érdekes részletek, de nem akartam már ennyire részletekbe menni.)


És Mainau egyre népszerűbbé vált. Orchidea-ház, lepkeház, pálmaház, vakok kertje, rózsakert, virágos vízlépcső is létesült. 1974-ben Lennart Bernadotte gróf és Sonja grófnő kezdeményezésére létrehozták a „Blumeninsel Mainau” kereskedelmi társaságot, amelynek fő részvényese a Lennart Bernadotte Jótékonysági Alapítvány lett. (Főként azért, hogy elkerüljék a gyermekek közti jogi vitákat.)

Az idő pedig nem állt meg, a gyerekek felnőttek, a szülők megöregedtek – Lennart gróf már csak nehezen tudta bejárni szigetét, sőt a végén már csak tolókocsival tudott közlekedni. (Nem derült ki számomra, hogy végülis - a korán kívül - mi volt a "baja".) De derűs jókedvét mindvégig megtartotta.  Élete mottója volt, amit sokszor hangoztatott: "Humor nélkül nem tudok élni" - és érdemes megnézni fényképeit, többnyire mosolygósnak láthatjuk.

2004. december 21-én 95 évesen halt meg, csendben a sziget Vártemplomában temették  el, megemlékezés haláláról csak  később volt. Négy év múlva 2008-ban, jóval fiatalabb felesége is követte.

A sziget azonban most is a Bernadotte-oké és a virágoké. És azé a sok ide látogató gyereké-felnőtté-öregé, akik örömüket lelik e virágok szépségében.

A programokról árakról itt lehet olvasni: http://www.mainau.de/graefliche-familie.html

Még egy megjegyzést kell ide beszúrnom, a sok mese végére:
Egyáltalán nem vagyok biztos benne, hogy a főnemesi címeket jól értelmezem, de annyi összevisszaság van a témában a neten, hogy lehet, nem a legjobb megoldást választottam:

Zavarban voltam ugyanis Lennart Bernadotte rangjával. Hol grófnak, hol hercegnek említik a neten lévő szövegek. Életrajzában a legelső sorban  (wikipedia) grófként szerepel, majd kicsit lejjebb mint Svédország és Hollandia hercege.

Aztán itt, a heraldikai lexikonban találtam az alábbi szöveget:    
A fejedelem (németül: Fürst)
Felesége fejedelemné (németül: Fürstin),
Fia herceg (németül: Prinz  azaz a fejedelmi házak nem uralkodó tagjai) vagy gróf.
A hajadon lányok hercegnők vagy grófnők.
A fejedelmi cím örököse a legidősebb fiú, akinek utódai örökös hercegi címmel (németül: Erbprinz), néha örökös grófi címmel (németül: Erbgraf) rendelkeznek.

Így aztán – mivel nem vált Lennart svédországi uralkodóvá, - én a fent írtak miatt úgy értelmezem, hogy a gróf és a herceg rang is jó meghatározás.

Elolvasásra ajánlom ezt  is - annyira jellemző Lennart grófra az egész történet:
és ezt is - annyira jellemző Magyarországra az egész történet:
 (Bár talán okosabb lett volna, ha ezt a szép anyagot nem rondítom el ezzel az utolsó ajánlattal....)












 

4 megjegyzés:

  1. Most értem a végére a svéd-német mesének. De jó volt olvasni.
    A két sziget közötti különbség nagyon elszomorító. Miért van ez nálunk Magyarországon mindennel így?
    Miért nincs semminek gazdája? Miért hagyunk mindent az enyészetnek?
    Rengeteg a miért!

    VálaszTörlés
  2. Örülök Szilvi, hogy volt türelmed végigolvasni - mert bár tőlünk távoli, ismeretlen idegenek, de néha jó ilyen embereket, sorsokat is megismerni.
    Kérdésedre, a "miért"-re én bizony csak a Pató Pál uras (ej ráérünk arra még)tipikus magyarosch gondolkodásmódot tudom említeni, meg azt, hogy ami "nem az enyém, az nem érdekes"...

    VálaszTörlés
  3. Volt türelmem, mert nagyon érdekesnek találtam. Különösen a Bálint gazda írását,a Gróf nagyvonalúságát és hát a nem meglepő magyar hozzáállást az első fogadáskor. És nem utolsó sorban okosabb lettem, hiszen nem ismertem korábban ezt a szigetet. Földrajzi témában mindig szeretem "betájolni" magam. A google-ban már rengeteg helyen jártam a kis sárga emberkével.

    VálaszTörlés
  4. A sárga emberkéhez: szemem szám tátva maradt, amikor imádott hegyem 1300 m-es magasban lévő turistaházáig felvitt ! Az ember nem is gondolná, hogy milyen helyekre eljutottak. Én mindenesetre örülök ennek a lehetőségnek, mert "ingyenes utazást" biztosít, még ha nem is olyan izgalmas, mint a valóságban, de ahhoz képest, hogy esetleg oda(akárhova) el se jutnék mégis csak fantasztikus !

    VálaszTörlés