2015. január 7., szerda

Kórházban Magyarországon 2015-ben 1.rész



Első bejegyzés – szerda este

Akik kíváncsiak  és esetleg nem ismerik a magyarországi egészségügyi helyzetet, tanácsolom, ezt a bejegyzést pár napig kövessék figyelemmel…kapnak egy kis ízelítőt Magyarország eü.helyzetéről.

A történet eleje: Úgy 10 éve fájlalom a bal talpamat. Eleinte kevéssé, majd egyre jobban fájt, már a végén ott tartottam, hogy fél óránál többet nem bírtam járni fájdalom nélkül. Szégyenszemre számtalanszor előfordult, hogy az utcán kellett levetnem a cipőmet, majd kérgét megtörve visszabújnom…szóval fájdalmas és kínos volt a dolog.

Minden évben mentem az ortopédiára azzal a panasszal, hogy fáj a talpam – felírtak 10 év alatt két méretre készített gyógycipőt, ( 20 ezer/db) évente egy lúdtalpbetétet, de vásároltam  spéci, drága, talpbetéteket is, ( 5 db volt a 10.-ezer Ft-osból !) vettem zselés talpbetétet, sarok emelőt, lábpárnát – szóval amit csak el tudtok képzelni, mindent kipróbáltam. 
Tavaly, az év vége felé kínomban, a bajomra valami írt, vagy segítséget keresve, szörfölve a neten, rátaláltam az alábbi bajra: FÁJDALOM A TALP ELÜLSŐ, PÁRNÁZOTT RÉSZÉBEN. Majdnem felkiáltottam, mert a leírásban pontosan az én tüneteim szerepeltek.
A kulcs-mondat ez volt: „A beteg úgy érzi, mintha golyó vagy kavics lenne a talp párnázott részében.”
Nos, amikor legközelebb ortopédus közelébe jutottam, azonnal ezt a varázsmondatot mondtam el – és nem azt, hogy fáj a talpam ! (Amit eddig már már mantraszerűen mondogattam….) És láss csodát, azonnal azt mondta a doki, hogy van erre megoldás, ezt az ideget el kell vágni és akkor megszűnik a fájdalom.
Hát vágjuk ! Nosza ! – mondtam.
(Csak zárójelben: ha nem használok internetet, nem adom a doki szájába a varázs-mondattal a diagnózist, akkor ezzel a fájdalommal temetnek el !!!!!!!!)

Megbeszéltük, hogy jan.7-én reggel bemegyek, jó esetben délelőtt megoperál, estére haza is mehetek. (Csak helyi érzéstelenítés kell hozzá.) Viszont ha  délután kerülne rám a sor, akkor ott kell aludnom. Jó. Kibírom. Egy éjszaka, a macseszok ellesznek valahogy....

Ma bementem.
Az orvos sehol. ½ 8-tól ¾ 10-ig ültem egy váróban, ahol az aznapi felvételre berendelteket „szortírozták”, töltettek ki velünk az altatással kapcsolatos papírokat. TUDTAM !! Mert az orvosom megmondta, hogy helyi érzéstelenítéssel csinálja – de várnom kellett a soromra, ki kellett töltenem a több oldalas adatlapot, elbeszélgetett velem az altatóorvos – s és csak ez után mehettem fel az osztályra.
Ahol kiderült: a doktor, aki azt ígérte, megműt, ma nincs bent és azt se tudják, holnap bent lesz-e ?

Hogyan tovább ? Mi lesz akkor velem ?
Mondták, várjam meg a délutáni vizitet. Jó, várom.
Akik bejöttek – fogalmam nincs orvosnők voltak-e vagy ápolónők – túl sok időt nem vesztegettek ránk – megnézték a kórlapot, mintha csak azt akarták volna ellenőrizni, hogy a két beteg megvan-e még – már vonultak is kifelé – mindenféle velünk való beszélgetés nélkül. Mintha két fadarab lettünk volna….Egyikünk se tudta mi lesz a sorsa, mikor operálnak bennünket ? (Egy kétágyas szobában voltam, egy kedves, kellemes hölggyel.)

Lassan múlt az idő. Aztán jött a szobatársamnak egy (kórházi írnok) ismerőse, akivel ő seperc alatt elintézte, hogy neki, akinek semmiféle időpontja nem volt, és csak pár napja jelentkezett be, holnap reggel azonnal, mindjárt elsőnek megcsinálják a műtétjét. (kb. az enyémhez hasonló méretű). Jaj, de kötszert nem hoztam ám, - mondja a kis szobatársam. Mire a barátnő: nem baj, hozok én neked…
Nekem azt se mondta meg senki, hogy ezeket fel lehetett volna íratni a körzetivel, így hát én teljes áron vásároltam meg a patikában. (Természetesen  a napi gyógyszereimet is bevittem és természetesen wc papírt is és mindent, amire csak szüksége lehet az embernek, pohártól a kanálig.)

Miután kiderült, hogy a kis protekciós barátnőmet holnapra ilyen előnyös helyre tették, merészeltem kérdezni, hogy és én mikor kerülök sorra? Hát maga, holnap nem és lehet, hogy pénteken sem. Nincs itt a XY doktorúr és nem tudjuk, jön-e holnap…..
Hát mit mondjak most erre ? Egyáltalán, mit mondjak ???? A zsebemben a húszezer forintos boríték és a dokim szarban hagy….Fogalmam nincs, mi lesz velem, mikor kerülhetek sorra….
Azt is megkérdeztem, hogy adnak-e olyan „topánkát” ami egy ilyen műtét után a járást segíti, a műtött lábat kíméli ? Erre az volt a válasz, hogy nem adnak és „majd el tetszik bicegni óvatosan, egy lábon….”

Kép: http://szepseg-egeszseg.teszvesz.hu

A szobatársamnak a barátnője mondta, hogy menjen csak haza, és jöjjön vissza reggel…. Ezek után hason-csúszva, nyáladzva, mosolyogva, megalázkodva megkérdeztem, hogy ha már holnap úgyse operálnak meg, hát hazamehetek-e esetleg netalántán én is ? S mintha a Kohinoor gyémántot kértem volna, olyan égre-fordított szemekkel, kiváró válasszal, aggódó tekintettel, mindenféle papír aláíratásával nagy kegyesen elengedtek, azzal, hogy de holnap 7-re legyek itt  !!! Igaz, hogy nem operálnak, de legyek itt.

Hát kedveskéim, eddig a mai nap története. Nem tudom, részesülök-e holnap is abban a kegyben, hogy hazaengednek este, de ha igen, akkor jelenkezem. Addig is gondoljatok rám részvéttel és csak a legvégső esetben menjetek Magyarországon kórházba.



Második bejegyzés - csütörtök este

Végre, végre találkoztam ma az orvosommal ! Igaz, a reggeli vizit után nem jött be hozzám, mert valami értekezletre (!!!) kellett mennie, de délutánra megérkezett, amikor a nagyvizit volt a proffal. A vizit után mondta, hogy holnap lesz a műtétem. Később volt lehetőségem megjegyezni, hogy de hát arról volt szó, hogy „bejövök, délelőtt ha lehet megoperál, és délután mehetek haza. Ha nem jönne össze a délelőtt, akkor délután műt és egy éjjelt bent kell maradni.” Mert ezt mondta egy hónapja nekem…..

Igaz, ez így volt, de  a „Bejövök” szó után pont volt és a „másnap” szó meg „kimaradt”. 
Így kellett volna értelemeznem: "Bejön.......(Másnap)  délelőtt, ha lehet, megoperálom és délután mehet haza."  Hát igen.  Vagyis nyilván én vagyok (megint) a hülye, mert ő elmondott mindent, csak én nem értettem meg. Azt hittem, ez egy normális világ, bejövök időre, megoperálnak és hazamehetek. Hát nem így van ez. Akkor az egy órás műtétemből nem húzhatnának sápot, mert így bizony a TB (vagy mi) minimum öt azaz 5 napra fog utánam fizetni. Ágyukban nem aludtam, enni alig ettem, gyógyszert nem kaptam, stb…de ketyeg a forintom a kórháznak. Egyszerűen már nincs is erőm ezt a csontot tovább rágni….

Ma megint eleresztettek a délutáni vizit után, azzal, hogy éjféltől se inni, se enni nem szabad. A műtétem holnap délután 3-ra van kitűzve. 70 éves vagyok. Hát ha ájulás nélkül kibírom azt a 15-6-7 órát, akkor én egy klassz csaj vagyok.

Protekciós kis fiatal szobatársamat ma reggel elsőnek vitték a műtőbe, jó egy óra múlva már hozták is vissza. Jeges borogatás, 2 óra múlva injekció, majd kb.4 óra múlva ismét, s mielőtt eljöttem, jött a barátnő – hozva a jó hírt,  hogy este hazaengedik,  s hogy  legyen otthon gyógyszer (fájdalomcsillapító) – már hozta is a (bontatlan)  dobozt. Bátorkodtam megkérdezni, hogy milyen gyógyszer ez, mert nekem is szükségem lesz holnap ilyesmire, lehet-e a gyógyszertárban kapni ? Mert ugye azt mégse kérdezhettem, hogy aranyoskám lop-e nekem is egy dobozzal belőle ????? Gondoltam ma, hazafelé jövet megveszem. Megmondta mi az, kétszer is megkérdeztem, hogy recept nélküli-e ? Igen, az – volt a válasz.

Hazafelé bementem a patikába. Nem mondom melyikbe, mert CSAK azért kaptam meg az egyébként cseppet sem olcsó gyógyszert recept nélkül – mert 1. senki nem volt a boltban rajtam kívül és 2. mert megesketett a patikus, hogy nem árulom el…..Ugyanis ez vényköteles !!! Tehát igencsak félretájékoztattak. Ismét.

Mindegy, gyógyszer már van. De nem fogom ezt bevallani, majd megpróbálok kérni, legalább a bent-tartózkodásom idejére… Azt ugyan nem tudom, hogy mennyire fogja őket meghatni egy öregasszony „Fáj a lábam” jajgatása….

Persze nem mondhatom, hogy undokok lennének a nővérek. Tulajdonképpen semmi bajom velük – igaz, eddig semmit nem kellett csinálniuk velem/nekem.  Reggel, meg délután a fülembe dugták a hőmérőt.  (Igen, már így mérnek lázat !!! és nincs lázlap, mert gondolom, digitálisan rögzítik az adatokat. Azt most tán ne elemezzük, miképp lehetett nekem a jó meleg szobában, kisebb izgalmakkal a lelkemben, három alkalommal is 35,2 !!! a hőmérsékletem.....)  

Majd meglátjuk mi lesz holnap. Mindenesetre a nővérszobába ma beadtam – a fáradt nappali és éjszakás nővérek részére – egy  EGY kg-os csomag kávét. Hülye vagyok ? Lehet. Majd kiderül holnap, elég volt-e ez a paraszolvencia nekik ? Egyébként bizonyára sokan adnak nekik kávét, mert ki van írva a nővérszobában, hogy „kávé kapható”. Kész röhej. Viszi a beteg a kávét, ők meg eladják a betegeknek…. Vagy hát nem is tudom. Mert végülis mit csináljanak, ha minden hülye beteg kávét visz nekik ? Belefulladnak. Akkor már tényleg jobb, ha el (tudják) adni.

Mielőtt eljöttem, beadták a hasamba azt a vérhígító injekciót, amit mostantól 10 vagy hány napon át kapnom kell. Ki fogja beadni, képes leszek-e én önmagamat injekciózni - egyelőre nem tudom. Ma este tudtam meg egy ismerősömtől, hogy van már ma erre tabletta is – NEM KELL mindenkinek a hasát szurkálnia. Erről se esett szó….

Na panasznak/morgásnak legyen mára ennyi elég.

De hogy jót is írjak: az ételek meglehetősen jók.
Tegnap ebéd: igen finom húsos, zöldséges, gombás leves, grízes tészta, alma
Reggeli: tejeskávé vagy tea és egy elég tisztességes darab kakaós kalács.
(nem ettem, hiszen itthon indulás előtt reggeliztem)
Ebéd: ismét csak finom brokkoli krémleves, rakott krumpli, (volt benne kolbász és nyomokban főt tojás is !), alma
Vacsora: nem ettem.

A mosdó-WC, a szobák tiszták, naponta többször elviszik a szemetet, igaz WC papír itt sincs. Hozza mindenki a hóna alatt….A fűtés jó, sőt túl meleg, viszont a radiátorok szabályozhatók. Mi óránként egy jó nagyot szellőztettünk is. Az ablakok jól záródnak, a lift működik, az első emeleten és a földszinten van ital- és kávé-automata.

Na, most éjfélig még vacakolok itt a géppel, vagy tévézek, akkor még eszem valami rendeset, hogy kibírjam az elkövetkezendő, meglehetősen nehéz 15 órát. De tán túlélem valahogy….

Holnap nem, de szombaton szétfűrészelt, szétcincált lábbal itthon leszek már.

(Hja ez is ma derült ki, hogy nem csak az ideget vágják el, hanem szét is fűrészelnek valamit ???!!!???  Nem is igazán értettem, amit az orvos mondott, de már minden mindegy, csak legyen vége ennek az egésznek.)

Folyt.köv.   de csak szombaton !!!!
 

20 megjegyzés:

  1. Nem találok szavakat és megértem az elkeseredésed, felháborodásod.
    (Csak egy kérdésem van: minek az a boríték?)

    VálaszTörlés
  2. hhhhhhhhhhh- levegő visszafelé véve:-((
    Remélem ma "szerencsével" jársz és csak egy rossz emlék marad .
    mmama

    VálaszTörlés
  3. miért is nem lepődök meg...szerintem se add oda a borítékot ezeknek...sajnálom:(
    csak nem értem minek fizetjük a TB-t...

    VálaszTörlés
  4. A következő lépés a jövőben?: Az ember (mint, ahogy Te is) miután diagnosztizálta a saját betegségét,meg is gyógyítja, műti, operálja magát???!!!

    VálaszTörlés
  5. Sokat gondolok Rad es szoritok,hogy minden rendben menjen! a boritek sorsat majd eldontod,de a zsebedben jobb helyen van. Egyszeruen dobbenetes...

    VálaszTörlés
  6. Nagyon sajnállak, mint mindenkit, akinek itthon kórházba kell kerülnie, illetve az eü.-gyel állandó kapcsolat szükségeltetik. Rémes amit leírtál, remélem hamarosan csak egy rossz emlék lesz! Mi tele vagyunk ilyen emlékekkel és friss dolgokkal. :( Ja és igen, az ember viszi a borítékot, mert kiszolgáltatott. Pl. komplikációra gondol..., hátha komolyabban veszik. Mélységesen szomorú! Ne hagyd magad, szorítok!!!!

    VálaszTörlés
  7. Őszintén együtt érzek veled, nekem a bajom miatt negyedévente be kell mennem kórházba.Szerencsére csak infúziót kapok, az orvost meg sok éve ismerem szerencsére.

    A 10 napig tartó vérhígítót te magad is be tudod adni, mivel eleve úgy van csomagolva külön-külön minden fecskendő a gyógyszerrel. Azért nem árt patikába bőrfertőtlenítő spray venni.Nem muszáj, de nem árt.
    A hasadon 2 ujjal összecsippented a bőröd lefújod, vársz egy picit és beadod a szert. Mivel bőr alá kell beadni, olyan is a fecskendő. Én végigcsináltam 2x is műtét után.Az egyik nekem is lábműtét volt.
    Szóval csak ügyesen! Szívből kívánok gyors jobbulást.

    Üdv: egy zugolvasód:Kata

    VálaszTörlés
  8. Mindenkinek köszönöm a kedves, együtt-érző és bátorító szavait.
    Mára úgy döntöttem, bizony odaadom a borítékot - függetlenül mindentől - bosszúságomtól néminemű csalódásomtól. Ugyanis nem lehet tudni, 1-2-3 év múlva nem lesz-e szükségem egy térd/csípő protézisre és akkor talán a doktor úr visszaemlékszik arra, hogy ja, igen, ez az öreg boszi egyeszer már volt a kezeim között és megkente azt...
    Nem, nem szégyellem. EZ VAN ma Magyarországon.
    Az a tragédia, hogy aki ezt nem engedheti meg magának, azt nem veszik emberszámba....
    De ezt intézzék el az orvosok a Jóisten előtt.
    Vagy a pokolban Luciferrel.

    VálaszTörlés
  9. Nem akarlak kiábrándítani nem fog emlékezni rád, s a borítékodra sem. Ha csak valami különös dolog miatt nem. A zsebében annyi boríték lesz, fogalma sem lesz róla, hogy melyik a tiéd. Bááár, lehet, hogy elő veszi, megszámolja, s az összeget látva így vagy úgy nem reagál. Mert reagálhat így is, meg úgy is. Mesélték. Mások, máshol, mert nagy a világ.

    VálaszTörlés
  10. Tovabbra is szoritok es szombaton varom,hogy irj!!!

    VálaszTörlés
  11. Bár írtad előzőleg,hogy szokásod eü.témákban is kutakodni a neten... (minden relatív - hogy az jó-e vagy sem) így aztán azt is kikereshetted volna,hogy pl. a fülben való hőmérséklet mérésnek milyen "érdekességei" vannak. (+35,2C°-ra utalva) Feltételeztem volna... hogy azt pl. tudod,hogy az adatvédelmi törvény miatt nincs -már jó sok éve - lázlap a kórházakban.
    Egyetértek CathlenKata-val, én is tapasztalom,hogy kis menyem is megoldja magán a véralvadásgátló injekció beadását. (Bár magamat szúrnom még nem kellett... az is igaz.) Milyen szerencsés vagy, (!) mondom én, mert én azt a nyomorult D-vitamint ( vényköteles) még sosem vehettem meg vény nélkül...de az egy más történet. Hogy majd mennyit fizet utánad az OEP (TB)- azt majd megnézheted a "betegéletutadban." (Épp' nemrég vettem észre,hogy én csak gyógyszert voltam felíratni,(kb.5 perc)- viszont a betegéletútban még mi mindent hozzászámoltak,-mintha azt is elvégezték volna rajtam. stb.)Hogy túl meleg lenne ? - ahhoz csak annyit,hogy aki fekszik az ágyban,- (szerintem) hűvösebbnek érzi a hőmérsékletet,mint amennyi az valójában. (Igaz,ezt én csak itthon tapasztalom,- de van valamennyi valóságalapja.) Hogy valami jót én is hagyjak ( a végére) - ezek szerint a kórházi kosztot nem kellett fotóznod ! (van egy weboldal (?) -ahová az elrettentő példákat szokták feltölteni. Másoknak : ha orvosokkal kapcsolatosan lenne jó tapasztalatotok, majd ne feledjétek Astellas-díjra javasolni ! (Google)
    Bár én csak 45 éves voltam,amikor gerinccel műtöttek...csak azt üzenhetem,hogy -feltételezem,a "jövőd" kis ideig majd nehezebb lesz,minden bizonnyal megoldod majd az újabb problémákat is ! Az erő legyen veled ! -és majd jelentkezz !

    VálaszTörlés
  12. Tarts ki.Én négy hónapig mentem látogatni minden nap négy kórházba.A mentőket is sokszor hívtam,mindig jöttek.Aztán még egy-két havi otthoni ápolás.Most ismét a régi a mamám.
    kisbela

    VálaszTörlés
  13. Holdgyöngy véleményén vagyok, sajnos...

    Aranyos, várom, hogy jelentkezz!

    VálaszTörlés
  14. Azt gondolom a járóbetegek számának csökkenéséhez mindenképpen figyelembe kéne venni a Magyarországon tartózkodók (ténylegesen élő és lakó) személyek számának a változását is.

    VálaszTörlés
  15. Remélem sikeresen túl vagy a műtéten, és több kellemetlenség az eü. részéről sem ér!
    Szorítok Neked!!

    VálaszTörlés
  16. Még egyszer köszönöm nektek - itt is - hogy gondoltatok rám. Be kell valljam, nem hittem, hogy ennyien figyelnek rám, aggódnak értem.
    Elmondhatatlanul jólesett....

    VálaszTörlés
  17. Egy fontos dolog kimarad!
    A borítékot előre adom oda, és benne van 1 db képeslap :
    Köszönettel.........né , így tudja a doki ki adta:-D

    Ugye , hogy ez a része nem is bonyolult, a többi meg hát kórházfüggő sajnos.

    VálaszTörlés
  18. CathlenKata: a dolog végülis "magától" elintéződött. Csak adja a Sors, hogy ne legyen máskor szükségem ilyesmire - de nem tudom, tényleg nem tudom, mikor "célszerű" odaadni. Mert ha odaadod előre és nem törődik veled, veszett a pénzed. Ha viszont - mint az én esetemben - nem törődött velem - hát megmaradt a pénzem.
    Szomorú, hogy ilyesmiről kell diskurálni. De ez van...

    VálaszTörlés