2015. február 6., péntek

Mára ez:



Úgy találtam, 2009-es a legkorábbi megjelenése a neten ennek a szövegnek. Azonban mindegy is…. Alapjában véve azért kerül most be ide a blogomba, mert igaznak tartom ezeket a sorokat, megszívlelendőnek – és mert kint esik a hó én meg be vagyok zárva. A macskák meg ma még nem szóltak egy szót se…

Apa és fia sétálnak az erdőben. Hirtelen a fiú megbotlik, és éles fájdalmat érezve felkiált: - Áúúúúúúú….
Meglepetésére hangot hall az erdő gyomrából:
- Áúúúúúúú....
Kíváncsiságtól fűtve a hang irányába kiált:
- Ki vagy te?
... de az egyetlen válasz, ami érkezik:
- Ki vagy te?
Méregbe gurul a fiú és ezt kiáltja:
- Gyáva vagy!
... és a hang visszaszól:
- Gyáva vagy!

A fiú ránéz az apjára és megkérdezi,
- Apa mi folyik itt?
Fiam - válaszolta az apja, figyelj csak! - majd elkiáltja magát:
- Csodállak!
... a hang felel:
- Csodállak!
Az Apja azt kiáltja:
 - Csodálatos vagy!
... a hang pedig válaszol:
- Csodálatos vagy!

Majd az apja elmagyarázza:
Az emberek ezt VISSZHANGNAK nevezik, pedig ez valójában maga az ÉLET! Az élet mindig azt adja vissza neked, amit te másoknak nyújtasz.  Az élet tükröt tart cselekedeteidnek. Ha több szeretetre vágysz, adj több szeretetet! Ha megértésre vágysz, te is érts meg és tisztelj másokat! Ha azt akarod, hogy az emberek türelmesek és tisztelettudóak legyenek veled szemben, te is légy türelmes és mutass tiszteletet! A természet eme törvénye életünk minden területére érvényes. Az élet mindig azt adja vissza neked, amit te másoknak nyújtasz. Az élet nem véletlenek sorozata, hanem tetteidet
tükrözi. 

Ajánlok egy kis hallgatni-valót is:


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése