2015. augusztus 16., vasárnap

Csepegtetős homokvár



Az éjjel, forgolódás közben jutott eszembe, hogy a gyerekek vagy tegnap indultak, vagy ma, haza a Balatonról. Mindkettő lent töltött 10 napot, nem egy helyen, de egymáshoz közel. A nagyobbikkal természetesen a kicsilány is utazik, (egyébként mindkettővel egy „pocakbébi” is ! :-)  )  és én azt találtam a kicsitől kérdezni, hogy „na, építesz-e majd homokvárat” ?
Mire a húgom letromfolt: azt nem tud építeni, mert a Balaton-parton nincs már homokos strand…
Hát én nem tudom, ez igaz-e, de ha tényleg így van, akkor bizony sajnálom….

Ilyenre gondoltam... Kép innen: http://inuhiei.hu/galeria/20080906/images/IMG_8457.jpg


Régen nem nagyon volt gyerekeknek való „szórakozási” lehetőség egy kisebb Balaton-parti településen. Mit lehetett csinálni ? Délelőtt esetleg kicsit segíteni a nagymamának krumplit pucolni, vagy elszaladni a boltba. Aztán 10-től fél 12-ig mehettünk a vízbe. Ebéd után szundi, és fél4-től amíg csak húzni tudtak a hazamenetel idejét – újra kint a strandon voltunk. A part lapos volt, a víz sekély és nagyon lassan mélyült, csoda finom, selymes volt a homok – belemenni és kint játszani vele egyaránt élvezetes volt.

No, hát itt, ezen a parton építettük fel szinte naponta az újabb és újabb csepegtetős homokvárat. Karcsú tornyokkal, belső udvarokkal, folyton beomló kapukkal. Ha nem voltunk elég ügyesek és túl közel építettük a vízhez,  másnapra elmosta egy egy nagyobb hullám, de volt, hogy a nagy gyerekek szétfocizták. Volt ott nádas is, kis stéggel, ami bevitt a horgászok csónakjaihoz, úgy él emlékezetemben, mintha a legvadabb őserdő területe lett volna, tiltották is nekünk, hogy bemenjünk oda.

 
Strandunk: a felső kép 1940-es évek eleje, az alsó 2013
 
Alsóbélatelep neve akkoriban Fonyód-Széplak volt...

A híres-neves "Gombház"

 
A cserkészsátor

És az illat ! Az a körülírni is nehéz, csodálatos illat, amiben együtt volt a víz, a hal, a rohadó faág, a parti fű, a száradó homok, a napfény – szóval minden olyasmi illata, ami akkor, ott jelen volt. Máshol EZT nem érezheted.

De szépek voltak ezek a nyarak ! Pedig Istenem, milyen szegények voltunk…Ötvenes évek…a szegényebb kategóriába tartozó kispolgári család…
A nagyszüleimnek köszönhető ez is: tanítói fizetésből (!) vették a telket, eleinte sátoroztak rajta, majd valahogy, félig-meddig s.k.  felépült a telken a kicsinyke faház. Egyéni tragédia, hogy 1945-ben ezt kirabolták és felgyújtották. De a telek megmaradt. És rajta felállításra került még pár évig a régi cserkészsátor. Én ezekre a nyarakra emlékszem. Aztán később kellett valamire a pénz. (Már sosem fogom megtudni mire ? Tán tetőjavításra az otthoni háznál ??? Nem tudom sajnos már senkitől megkérdezni.) A lényeg: eladták a telket. 
Azóta én csak gondolatban nyaralok a Balatonon.

  
http://aranyosfodorka.blogspot.hu/2012/07/balatoni-alom-es-ebredes.html  Itt is  írtam a 3 évvel ezelőtti látogatásomról, gyerekkorom nyarainak színhelyéről…

23 megjegyzés:

  1. Sajnos,az időjárásunkban nem történt (eddig) jelentősebb változás - így aztán csak röviden.
    Nem tudom,ismerőseid melyik oldalon voltak ill.hol - de elég sok helyen alakítottak ki "homokos partot" - igaz, én a "rendszerváltás-óta" - ott sem jártam.
    Más Alsóbélatelep (Ha nem működne a link,-elnézést) Lehet, a régebbi blogbejegyzésbe írtam (?) a "balatoni harcok" nem kíméltek azon a környéken sok mindent, bár ki tudja, hogy sz oroszok vagy a magyarok okozhatták a károkat. (Valahol azt is meg lehet találni a neten.) Ma már én sem emlékszem pontosan, de elkezdték a település rendezését és kezdetben a "tanács" elrendelte a telek bekerítését,- annak rendszeres karbantartását. ( Időtöltésnél ne feledjük azt sem, hogy a vonatok kereke mennyire jól szétlapította a sínre rakott kisebb értékű pénzeket. :-) ( igaz, ez talán akkor is büntetendő lehetett ?...)

    VálaszTörlés
  2. De jó, hogy ezt a "pénz-vasalós" dolgot eszembe juttattad ! Már majdnem elfeledkeztem róla... Mellesleg gondolkodtam azon, hogy miket játszottunk ott ? De igazából konkrétum nem jutott eszembe. Egy biztos, emlékezetem szerint nem nagyon voltak ott játékaink - tán labda, meg mesekönyv ? Tán kisvödör, meg kislapát ? De pl. úszógumira sem emlékszem...

    VálaszTörlés
  3. dehogy nincs homokos part, hogyne lenne már

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Katalin! Engem nagyon érdekelne, hogy hol, mert elvinném oda akár jövő nyáron a gyerekeimet.

      Törlés
    2. Igen Katalin, légyszíves áruld el, mert a mieinket is esetleg oda vinnénk - hacsak nem magánterület :-( - ami sajnos most már elég sok van a Balaton partján....

      Törlés
    3. http://welovebalaton.hu/aktiv.balaton/a.deli.part.fovenyes.strandjai

      http://www.abrahamhegy.hu/strand_hu#.VdBQa7Ltmko

      http://www.nlcafe.hu/forum/?fid=441&topicid=261646

      http://www.szeretlekmagyarorszag.hu/ez-a-balaton-leghosszabb-homokos-strandja/

      http://magazin.belfoldipihenes.hu/balatoni-homokos-strandok/


      https://www.google.hu/search?q=homokos+strand+balaton&es_sm=93&source=lnms&tbm=isch&sa=X&ved=0CAcQ_AUoAWoVChMI-_r31Z6txwIVyaHbCh2gyg38&biw=1440&bih=809

      Törlés
    4. Ezer köszönet!

      Én rengeteget voltam régen Lellén, akkor még füves volt. Látszik, hogy rég jártam arra. A fonyódiról tudtam, hogy készül, de mindig csak a botrányokkal volt tele a sajtó ;)
      Mondjuk nekem a fenyvesi, vagy más csendesebb, családiasabb hely szimpatikus. Barátnőméknél voltunk tavaly Berényben, de ott sajnos nincs homok. Viszont nagyon nyugis és szép. Valami olyasmire vágyom, csak legalább részben homokos kivitelben.

      Törlés
    5. Szuper !!! Nagyon köszönöm a sok linket, továbbítom a gyerekeknek - de legfőképp a húgomnak :-)
      Örülök, hogy másoknak is van igénye a homokvár építésre s nem ment feledésbe ez az olcsó és nagyszerű játék a mai világban.

      Törlés
  4. Én ugyan később voltam gyerek, de emlékszem, ahogy apuék irtották a nádat a parton egyik rokonunk nyaralója előtt, hogy be lehessen sétálni a vízbe. Hosszan kellett besétálni. Ma persze már stég van ott, de ezer éve nem jártam arra.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Tudom, hogy messze vagytok, de egy kis nyári locspocsolásra egyszer a "lurkóval" lemenni biztos öröm lenne. Kívánom, hogy sikerüljön ! Majd küldj egy fotót a homokváratokról :-)

      Törlés
    2. Azt a nyaralót már rég eladták, úgyhogy locsopcsolás kilőve. :-(

      Törlés
    3. Ne add fel a reményt.Csak sikerül egyszer....Tán még lesz kedve a lurkónak csepegtetős várat építeni, s nem fogja "gyerekes" dolognak tartani. Ugyanis a gyerekkor után jön egy időszak,a mikor az ember szégyelli az ilyesmit...aztán rájön, hogy milyen jó is volt...én is építenék most ha lenne hol....

      Törlés
  5. Képzeld, épp tegnap az orfűi kistónál a mesterségesen oda hordott sárga homokból, puszta kézzel várat építve meséltem a gyerekeimnek erről. S aztán betársult egy keszthelyi származású apuka és ugyanoda jutottunk: nincs homokos strand a Balatonnál, a fenyvesi kilométeres gyaloglás után a víz közepén lévő kiemelkedő sáv, amin én csurgattam 30 évvel ezelőtt, pedig már rég a múlté. A sárgából építettünk egy masszív várat, bástyákkal, árkokkal, s megpróbáltuk a csurgatást is, de hát abból nem lehet rendesen. Nekem is örök boldogság-emlék az a balatoni csurgatós nyár.

    És az illat: tegnap végre éreztem ezen a tavon azt a Balaton-illatot, amit az elmúlt években néha a Balatonra tévedve sem sikerült. Olyan jó volt... Annyira, hogy én, aki legalább tíz éve nem merészeltem háton úszni, még ehhez is kedvet kaptam. (Sajnos aztán sikerült belelépnem egy darázsba és innen már a magyar eü-ről tudnék mesélni, de ezzel nem offolom ezt a szép emlékekről szóló bejegyzést...)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Te szegény, a darázscsípés rút dolog, különösen, ha nincs kéznél azonnal egy nagy fej vöröshagyma - márpedig az ember azt azért nem cipel mindenhová magával...(A magyar egészségügyről most ne is essen szó.) Remélem rendben vagy ...
      ITT ÍRTAM a nemrégi Duna-parti látogatásomról, ott (a képeken is látható) csodás, hatalmas homokos strand/partszakasz van most - nincs is messze, oda akár le is "ugorhattok" homokvárazni. Igaz, ezen a partrészen semmi nincs a vízen és a homokon kívül... A II Lajos emlékmű mellett kell egy úton egy kicsi parkolóig autóval bemenni, de a vízhez egy kb. 100 m-es ösvényen lehet csak gyalogosan lejutni. A szigeten nem jártam, de talán ott is vannak ilyesféle jó homokos szabad-strandok.

      Törlés
  6. Én is később éltem meg a Balatont, a 70-es 80-as évek volt az enyém, sok-sok emlékkel. Nagyszüleim minden nyáron ott dolgoztak. Az ő jóvoltukból minden nyarat ott tölthettem. Tihany és környéke, később Siófok és környéke. Iskolai táboroztatások is a Balatonnál zajlottak. Egyszer vesztem el életemben, az is a tihanyi révnél történt. Sőt a nagy szerelem is a Balatonhoz fűződik.
    Homokos partra csak Siófokon emlékszem. Hol van most homokos part?
    Nagyon tetszik az első és második kép arrol a partszakaszról. Jól felismerhetőek a hegyek a háttérben. :-)
    Igen, az ottani illatok csak ott.... főtt kukorica, vasút- és hajóállomás, vattacukros, a csárdák halászlé és rántott ponty illata. Köszönöm az emlékeket. :-)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Katalin kommentjében láthatod a homokos partokat. Örülök, hogy megírta, igaz én is rákereshettem volna a neten, de nem jutott eszembe...
      Az északi partot én sose szerettem, igaz, nem is voltunk ott sokszor - nekem az a gyerekkori "állapotú" Balaton déli part az igazi.
      Nagyon megörültem, amikor a szöveghez képeket kerestem és a régi családi fotóalbumban megtaláltam azt a képet, ami szinte m-re ugyanott készült, ahol az enyém... Vannak csodás véletlenek....
      Örülök, ha szép emlékeket idéztem fel....

      Törlés
    2. Megnézem, köszönöm! Most már csak élőben kéne megnézni. :-)

      Törlés
  7. Most, hogy olvastam a blogodat, eszembe jutottak a Tisza parton töltött nyarak. A vasúti híd tövében, a strandon hatalmas csurgatott várrendszereket csináltunk. Emlékeim szerint a gyerekek egy darabig tébláboltak körülöttünk, aztán más elfoglaltságot kerestek maguknak. :-D Szerintem nem minden homok alkalmas a csurgatásra. Legjobb a finom szemcséjű homok és iszap keveréke. Most megyek és előkeresem a képeket. :-)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Mint egy nyaklánc szemei - úgy kapcsolódik egyik gondolat, emlék a másikba...
      Egyszer, egyetlen egyszer voltam a (új)szegedi szabad-strandon. Szörnyű forró nyár volt, valamiféle kövek voltak lerakva, amin be lehetett menni a vízbe (legalábbis így emlékszem) és szinte fájt a talpam a forró kövektől, homokon-járástól. Öcsém meg megcsúszott? megbotlott? és máris a víz alatt volt. Amikor felbukkant csak azt mondta: megfulladtam, megfulladtam...
      Istenem olyan rég volt, hogy tán igaz se volt....

      Törlés
    2. Mi akkoriban az algyői vasúti híd környékére jártunk. Ott fantasztikus a part.Ősszel elhordták a homokot és tavasszal az áradó folyó újjá építette. Szép volt, rég volt, tán igaz se volt. :-D

      Törlés
    3. Tisza-parti homokcsurgatás, istenem, de jó volt!!

      annyira jó visszaemlékezni itt veletek, köszönöm ♥

      Törlés
    4. Az ilyen régi, kedves emlékekre mindig jó visszaemlékezni. Hálás vagyok a sorsnak, hogy van mire emlékeznem....

      Törlés