2015. szeptember 13., vasárnap

Semmi különös, csak egy órácska séta….



A három napos szürkeség és eső után szombaton ragyogó napsütésre ébredtem. Délelőtt leszaladtam ugyan a kispiacra – örömmel állapítva meg, hogy még van dinnye – bár már a végét járja. Hoztam is egy fél sárgát, hát mondhatom, mézédes volt.

Délután nem bírtam magammal, olyan mehetnékem volt. Csakhogy az erdőbe nem merek már egyedül csavarogni és hipp-hopp nem lehet leakasztani valakit, aki fél óra múlva menetkész és hajlandó velem fent a hegyen járni egyet.
De azért csak csak sikerült, a barátnőm megszánt, s felmentünk a Misinához. A Kistubesig sétáltunk csak – de olyan üdítő volt ez a kis séta ! Az eső után friss föld illat van mindenütt. Szeptember 12 van, de még élénk zöld minden, kissé meg is lepődtem, mert az idei szaharai nyár után nem erre számítottam. Még fecskéket is láttam lent a városban, tehát még ők is itt vannak, vagy legalábbis egy részük….
Hihetetlenül sok a som – nem is emlékszem rá, mikor láttam ennyit. Igaz, apró szemű, ebből aztán lekvárt főzni nagyon fáradságos és gazdaságtalan munka. Nem is szedtünk. 
Itthon konstatáltam, hogy pont a kilátó képe bemozdult, hát arról most nincs fotó, de amit útközben láttam, és úgy éreztem, megérdemel egy képet, azokat megmutatom:

Rengeteg a som
Itt is elszáradt a szeder....
A haldokló, beteg fenyők
Hegyi hagyma
Sisakvirág
Landolás....leszállás - gyöngyházlepke
Varjúháj
Az illatos hunyor csillag-levele
A Rotary sétány emléktáblája
A Tv torony meg egy kicsi a városból a Kistubesi kilátóról fotózva

Közben míg ezeket írtam, eszembe jutott, hogy van nekem egy régebbi, még elraktározott anyagom a Mecsek középső részéről. Igaz, saját fotók nincsenek a szöveghez, csak egy ismertető a látni-, ill. megnézni-valókról. De közreadom, majd keresek hozzá képeket is, hátha elolvassa valaki. Ha nem, az se baj.

A Mecsek közepe….

Ha messziről nézed, három jól tagolódó részre osztható a Mecsek hegység. Ha Harkány felől közeledik az ember, balra a Jakab hegy, középen a Tubes+Misina, jobbra a Zengő látszik – ez a 3 magas csúcsa van a hegyünknek. 
Ezek közül most a középsőről mesélnék.
Sajnos jobb térképet nem találtam, mint az alábbit, melyen a Mecsek mindhárom csúcsa látható. 

Kép innen: http://itin3r.blogspot.hu/2014/08/mecsek-600-as-csucsai.html

A középső Mecsek legmagasabb csúcsa – bármilyen hihetetlen is a városból a hegyre felnézve – nem a Misina tető a TV toronnyal/ 535 m/, hanem tőle balra a Tubes, ahol a János kilátó áll /611 m/ több átjátszótorony szomszédságában.

Misina, TV torony
Ha én idegenvezető lennék, minden vendégemet először a misinai TV toronyba vinném. A 191 m magas toronyban – ahová lifttel lehet felmenni -   75 m-en egy körkilátó van, ahonnan pompás látvány tárul a szemünk elé, különösen nyári zápor utáni tiszta levegőben.... Meg a borongós őszi délutánokon..... És havas téli napokon is.... És azt hiszem, zöldbe-borult tavaszi délelőttökön is….Innen lehet a legjobban megérteni, miért is választották az első ide települők a Mecsek védő-óvó ölében ezt a kellemes, lapályos területet otthonuknak. A hegy felfogta a hideg szeleket, elterelte a viharfelhőket, lehetővé tette, hogy a délszaki fügefák is termést hozzanak a napsütötte meleg lankákon, és gyönyörű barackok, pompás szőlők teremhessenek. A hegy lábánál hűs és tiszta vizű, karsztforrások bukkantak ki. Együtt volt minden, ami a letelepedés mellett szólt.

A Tv toronyból jól kirajzolódik a régi belváros, és láthatók a különböző korokban épült városrész-bővítmények, a nagyobb ipari üzemek, és számtalan kulturális-történelmi nevezetesség. 

Aki a város fölötti u.n. parkerdő kincseivel, rejtett szépségével  szeretne megismerkedni, annak többféle sétát, kisebb túrát is ajánlhatok.

Tettyei romok

Tettye:  a pécsiek kedvelt sétahelye, régebben nyáron szabadtéri játékokat tartottak itt, de a múlt század elején is a  népünnepélyek kedvelt színtere volt. Ma is használják nagyobb „népünnepélyek” megrendezésére. Szathmáry György püspök reneszánsz stílusú palotájának rom-maradványai még  láthatók. A törökök derviskolostorként használták – innen származik állítólag a neve is,  törökül a  „kolostor = tekke”.  A téren van a Duna-Dráva Nemzeti Park irodaháza mellett a Pintér-kert nevű arborétum, számtalan növény-különlegességével. Itt van a tettyei vízmű is, ami hajdanában a város vízművének egyetlen vízadó forrása volt.  Egy jó hűvös sörre, vagy télen egy csupor forralt borra érdemes betérni a  Tettye vendéglőbe, mely sváb-báljairól és német nemzetiségi ételeiről híres.

Havi hegy


Havi hegy:  templomát  1691-ben építették a pécsiek, hálából és fogadalomból, mert a pestisjárvány a várost elkerülte. Berendezése 1710-ből származik, oltárképe a St.Maggiore  templomban lévő  Mária kép másolata.  A hegy nevét a fehér mészkősziklákról kapta, melyek nyáron is oly fehérek, mintha havasak lennének. A templomhoz vezető műút melletti sziklán  Rétfalvi Sándor készítette modern feszület áll. Innen, és a templomtól is igen szép kilátás nyílik a Tettye-völgyre, Pécs egyik igen régi városrészére. A híres „Havi búcsú” /mondják Havas Boldogasszony búcsújának is/ minden év augusztus első vasárnapján van.

Ha valaki hajlandó közel 100, meredek, sziklába vájt lépcsőn felmászni, a tettyei park fölötti, volt kőbánya tetejére jut, s innen már egy kényelmes, kellemes sétaúton nyugat felé indulva hamarosan az Ilona pihenőhöz majd a Fenyves szállóhoz, ill. a  Kikelet Hotelhez érkezik.

Pálosok temploma

Ha busszal indulnál el a városból, érdemes leszállni a Pálosok templománál. 1939-ben  Forbáth Alfréd tervei alapján épült,  különálló tornyát árkádsor köti össze a templommal. Előtte Mária szobor áll. Innen  tovább (felfelé) sétálva hamarosan az u.n. Mecsek Kapuhoz érkezünk, s áthaladva rajta kellemesen emelkedő sétány visz fel az erdőn át a Kikelet Hotelhez. Ha itt észak-keletre, a  Fenyves sor felé indulunk, pár perc sétával az Állatkerthez jutunk, ha délre térünk le, akkor a Francia emlékműhöz érünk,  melyet a napóleoni háborúkban meghalt katonák emlékére építettek 1908-ban.

Francia emlékmű

 
Dömörkapu (Hotel Mediterrán)


Az erdei kisvasút
Tavasztól őszig az állatkerttől a kisvasutat is igénybe vehetjük, hogy eljussunk a Dömörkapuhoz, ahol meglátogathatjuk a Mediterrán éttermet /szálláslehetőség is van/, vagy elsétálhatunk a Flóra pihenőhöz, ahonnan holdbéli tájra pillanthatunk: a hatalmas gyükési külszíni bánya hever lábunk alatt, melyben ma már nincs széntermelés.

Kisrét
A dömörkapui buszvégállomástól igen kellemes sétaút indul a Kisrétre, mely egyben erdei tanösvény is, színes táblákon mutatják be az érdeklődőknek az itt élő fákat, növényeket, állatokat. Közben keresztezzük a sílesikló pályát melynek kiinduló pontja a Misina tető, végcélja pedig majdnem a Lámpás völgy. A Kisréttől ha valaki átsétál még Kantavárra is, az már  közepes méretű túrának számít. Évekkel ezelőtt bitumenes, fekete mészkövet fejtettek itt. Valamikor régen volt itt egy vár, mondája is közismert. (lásd: ismertető végén)

Kantavári romok
Kantavártól a forrástól induló patak útját követve a Lámpás völgyben gyalogolhatunk tovább. A völgy vége felé néhány évvel ezelőtt jelképes emlék-köveket állítottak a múlt század eleji bányatárók helyét megjelölve  és az itt küszködő bányászokra emlékeztetve. Az erdő szélén még ma is áll néhány a régi bányászkolónia házaiból.  A házakat elhagyva, a külszíni fejtésnél  buszra szállva visszajöhetünk a városba.

Kis Tubes

Ha busszal felmegyünk a Misina tetőre, a sárga csík jelzésű turista úton a TV toronytól nyugatra indulva, igen kellemes sétát tehetünk, szinte teljesen egyenes terepen.
Ha kora tavasszal járunk erre a közép-mecseki flóra különlegességét is megfigyelhetjük: az úttól délre, a napsütötte oldalon a fák között sárgás-zölden bólogat az illatos hunyor, az északi, árnyékosabb oldalon viszont a hóvirágok dugják ki kis fejüket az avarból. Az erdőben rend van, mindenkinek megvan a helye.

János Kilátó

Mielőtt a Kis-Tubesre érnénk, keresztezi utunkat a Rotary körsétány. /Ezen az úton is körbesétálhatunk, szintén nagyon kellemes terep, tavasztól őszig a kocogók kedvenc edzőhelye. Mindenhol táblák tájékoztatnak az ott élő fákról./ Ha mégis nyugat felé folytatjuk utunkat, először az u.n. Kis Tubest érjük el, modern kilátójáról szemrevételezhetjük az alattunk elterülő Makár dombot, Bálicsot, Deindolt, Donátust, a magyarürögi völgyet, vagy akár a pellérdi halastavakat. Aztán tovább sétálva érjük el az u.n Tubes csúcsot, ahol pár évvel ezelőtt a lelkes erdő-barátok határtalan segítségével /ismét/ felépült a János kilátó. Ennek csúcsára felkapaszkodva nagyon messze látunk: ha délre nézünk, akár „átlátunk” az országhatáron, hiszen a horvátországi Papuk hegység csúcsai is látszanak. Nyugatra fordulva látjuk a Jakab hegy erdőit, nem sokkal alattunk a sóshegyi kilátót, majd megcsillan az orfűi tavak vize, kicsit odább, észak felé  ágaskodik a komlói víztorony, keleten pedig a Hármas hegy és a Zengő.
Ha ezen az úton tovább sétálunk, még mielőtt a Lapisra érnénk, újra találkozunk a Rotary körúttal, majd máris a műútnál vagyunk.
Itt négy út közül is választhatunk:
1. visszajövünk délre a Mandulás és az erdei tornapálya /Tüdőszanatórium - Kemping/ felé,
2. elmegyünk észak-nyugatra, akkor azon az autóúton sétálunk végig, ahol a Mecsek-Rallyt szokták megrendezni,
3. ha továbbra is nyugat felé tartunk, akkor hamarosan  a Remete rétre érünk /innen indul egy igen kellemes turistaút a Vörös hegyen át a Jakab hegyre/ végül
4. észak-kelet felé azon a körúton mehetünk végig, melynek végállomása az Árpád tető. /Egyébként erről az útról kell letérni a melegmányi, - mésztufagátjairól híres - a kismélyvölgyi, ill. a zsidóvölgyi utakra, melyek Kőlyukon át Mánfára, ill. Sikonda felé vezetnek./

Csak néhányat soroltam most fel abból a sokféle lehetőségből, melynek megtekintését szeretettel tanácsolom mindenkinek, aki szívesen barangol az erdők csendjében.
Vegyetek egy jó Mecsek térképet,  és „szerencse fel”!


Kantavár mondája:
Állt itt hajdanán egy fekete kőből épült vár: Kanta Pista, a híres rablóvezér volt a lakója.
Innen járt zsiványbarátaival lopni, rabolni, itt rejtette el kincseit is. Egyik rablóútjáról nem csak kincset, hanem egy szép lányt is hozott magával. A lány egy környékbeli nemesember lánya volt, akit Tünikének hívtak. Először jó pénzért túl akart adni rajta Kanta Pista, de aztán megigézte a lány szépsége, és maga mellett tartotta.
Ez a Kanta Pista néhanapján nem is volt gonosz, mintha érezte volna, hogy nem rablónak született. Hordott nyakában egy medált, édesanyja képével. Szerette volna megismerni, de nem tudta hol keresse. Nem sokra emlékezett kisgyerek korából, azt sem tudta, hogy őt és ikertestvérét hajdanában zsiványok rabolták el.
Egy napon aztán vendég érkezett a várba: Zápolya király táborából egy levente, aki, mert már későre járt az idő, szállást kért és kapott. Vacsora közben Kanta Pista tudakolta, mi járatban van vendége, merre visz az útja. A levente elmondta, hogy őt Igmándi Talabornak hívják és Szentgyörgyvárba igyekszik meglátogatni kedvesét a szép Kendefi lányt. Amint ezt meghallotta Kanta Pista, nagyon izgatott lett, hiszen a lány akihez vendég igyekezett, itt raboskodott az ő várában. Másnap reggel, mikor a levente útnak indult, utána küldött pár haramiát, akik lemészárolták. Vezérüknek elhozták gyűrűjét és medálját.
Kanta Pista majdnem kővé meredt, amikor a medált kinyitva ugyanazt az arcképet pillantotta meg, melynek mását ő hordta nyakában. A vitézt  - testvérét - aztán a várba hozatta és keserű könnyeket hullatva a patak partján temette el. Szegény Tünike szótlanul viselte a nagy csapást, de nem sokáig, hamarosan belehalt bánatába.
A híres rablóvezért ezután elhagyta a szerencse, cimborái is elmenekültek tőle. Vára omladozni kezdett. Lassanként előhordta rejtekhelyéről kincseit, és hol itt, hol ott segített vele a szegényeken. Egyszer aztán nem jött többé. Sokan keresték, de sem Kantát sem kincsét nem találta meg soha senki.
                                                                **********


Uff...Szóltam   :-)
Sok volt ?


Képek: http://456.hu/wp-content/uploads/2015/01/tvtorony2.jpg
http://www.ifjusagipassio.hu/helyszinrol/
http://pecs2u.eu/wp-content/gallery/g9_bartho2/havihegy1.jpg
http://hunyor.pte.hu/sites/hunyor.pte.hu/files/files/galeria2/pelos_templom_vasarallis_szobor_at_eloterben.jpg
http://2.bp.blogspot.com/-VV-AupRLL6g/VYdHO_9wtEI/AAAAAAAAoAw/un15xQYuBPM/s1600/d%25C3%25B6m%25C3%25B6rkapu.jpg
http://760net.heimat.eu/pecs.html
http://static.panoramio.com/photos/large/50008083.jpg
http://static.panoramio.com/photos/large/109036745.jpg
http://3.bp.blogspot.com/-WwewQpQYCLE/UtaviEeSfJI/AAAAAAAAftY/0pwS-DnvXoo/s1600/Kis-tubesi%2Bkil%C3%A1t%C3%B3.jpg

14 megjegyzés:

  1. Valóban idén nagyon sok a som. Ennyit én még nem láttam soha.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nem tudok visszaemlékezni az év elejére, de gyanítom igencsak kedvező lehetett az időjárás a beporzásakor. Vagyis: a som korán nyílik, ergo idén korán volt olyan meleg, hogy a méhek röpdösni tudtak. Ez okból nem is tudom, jót jelent-e ez a sok som....

      Törlés
  2. Nálunk is iyen kellemes bágyadt idő volt. Mennyi som van felétek!
    És főleg mennyi látnivaló a környékeden!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nem véletlenül csábítgatlak én errefelé. Tudom, messze van ez a ti alpesi tájaitoktól, (nem km-ben, hanem szépségben) de azért itt is vannak érdekességek, néznivalók..

      Törlés
    2. Persze, hogy vannak, mindenütt. Ha élőben nem is láthatom mindet, de itt a neten a szemeiteken keresztül már igen...:-)

      Törlés
    3. Szidja az ember sokszor a netet. De bizony nagyon sok olyasmit is megmutat, amit amúgy sosem láthatnánk.

      Törlés
  3. Senkit sem akarnék lebeszélni pl. a Tv torony meglátogatásáról, de (esetleg) a honlapjukon nézzetek rá az árakra is,- igaz, autóval, mi 6-an járunk ott,- ( a toronyban is) hát... belekerült pár Ft-ba. ( A dinó eléggé el van dugva... ( azért nem kell külön fizetni...) - ill. az sem biztos,hogy a presszóban össze-vissza kell fogyasztani. Dömörkapun elég rég' jártam,- bár 1-2 "svédasztalos" ebéden csak-csak - és a kisvasút sincs ingyen. ( bár úgy emlékszem, nyugdíjasnak olcsóbb) - na, legközelebb majd az új állatkert... (ill. még jó, hogy vidámpark nincs )

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Tény, nem olcsó a toronyba feljutás (se).Tény, hogy ráadásul ronda is(külsőre, vagy tán belül is), de a kilátás, főleg annak, aki még sosem volt fent, egyszer megéri azt az 5-800 (?) Ft-ot..... (Nem néztem utána a pontos árnak.)

      Törlés
  4. A hét közepén én is megyek a Gerecsébe. Felénk is elég gyakori a som, kíváncsi vagyok, hogy nálunk is olyan kicsi, és sok, mint nálatok. Látnivaló felénk is van hasonlóan sok, de azért a szívem csak a Mecsekbe húz vissza. Jó eset látni, és olvasni gyermekkorom helyeiről.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Várok egy jó kis beszámolót a gerecsei utadról ! Meg arról, volt-e ott is sok som ?

      Törlés
  5. Uff.. Olvasni nem hosszú, de ha meggondolom összeszedni, megírni mennyi idődbe telt, elképzelni sem tudom, hogy másra is jut időd, bár látom a szövegekből, igen. Idegenkedem a "csupor" szótól, aztán azt tapasztaltam ritka téli Széchenyi-téri forraltboros kihágásaimkor, hogy müanyag pohárban szervírozzák az agyoncukrozott lötyikét. HM.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szeretek elmerengeni ilyesmiken, hogy egy bizonyos szó "nem-szeretésének" van-e valami oka, története ? Szerintem biztos van. Te gondolkodtál már ezen ? És ha igen, rájöttél-e, hogy miért nem szereted ? De a tény, az tény. Inkább innám én is "csuporból" vagy akár bögréből a forralt bort, mint valami undormány műpohárból....

      Törlés
  6. Ma itt jártam. :-) És sok somot ettünk.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. naugyemondtam...:-) Komolyan gondolkodom - még nem vagyok elkésve, - hogy még egyszer vissza kellene mennem és most már szatyorral....

      Törlés