2015. október 3., szombat

Arachnofóbiások ma ne olvassanak


Bocsánat, hogy újra „pókolok” – de tegnap sikerült végre a „saját” legducibb pókomat lefotózni – igaz, sajnos nekem mindig a hasukat mutogatják, tehát díszes, szép keresztje ennek sem látszik.
Ilyenkor ősszel, amikor a nagy legyek már fáradtabban és figyelmetlenebbül köröznek, könnyebb lecsapni őket, és akkor aztán megy ám az etetés. :-) A képen látható, már félig „feldolgozott” légy is az én ajándékom volt.
Heten vannak egyébként, akik a sok picuriból átvészelték ezt a nyarat, s bízom benne, hogy jól elrejtve valahol már lapulnak a jövő évi kicsi utódok. A képen jól látható a pók mérete a mögötte lévő vadszőlő levélhez, ill. a flox bokrom virágaihoz viszonyítva.
(Ígérem, idén ez volt az utolsó „pókos” post.)


4 megjegyzés:

  1. Tegnap a tó felett a szél jó néhány ökörnyálat sodort magával. Remélem átvészelik a a telet.

    VálaszTörlés
  2. Megjegyzem, maga a cím nem épp' a legsikerültebb, mert pl. aki fél a póktól, attól még olvasson ! Igaz, annyira tele van a net - napjainkban - az olvasásra buzdítástól, hogy... ne is soroljam. (Persze,ezt sem tudom pontosan (most) - milyen könyvvel kapcsolatos rendezvények lesznek. (októberben)
    Más : Félelem a pókoktól
    (Már aki a cím ellenére itt maradt.)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Egy napot ki lehet hagyni az én "dumaládámból" is, gondoltam, aki utálja a pókokat, az ne olvassa ezt el. De tényleg, van, aki irtózik tőlük. Nem tehetek róla, én nem....

      Törlés