2015. november 26., csütörtök

Vérlázító embertelenség a pécsi sürgősségi osztályon !


Nos én ehhez, az alább bemásolt cikkhez különösebbet nem is akarnék hozzáfűzni.  
Egy hetes a hír biztos sokan olvastátok is. 
Mivel azonban a barátnőm ebben a kórházban fekszik, csak még egy dolgot hadd írjak le. Elő volt jegyezve felvételre, nagy műtétre hétfőre. Bementünk. Délben hazaküldték, hogy nem tudják mikor lesz a műtét... Aztán másnap délután ugrasztották, hogy most mégiscsak jöjjön, de azonnal, mert másnap műtik... Kérdem én egy 72 éves ember idegei és lelkivilága el kell viselje ezt, hozzáadva az érthető és természetes félelmet ? Tényleg nem lehet ezt másképp csinálni ?

 Aki volt ápolásra szoruló beteg, akinek volt beteg hozzátartozója, az nagyon is át tudja érezni a helyzetet. Aki ilyen intézkedéseket hoz, az lelketlen, agyatlan, szemét ember. Igenis az ! Mert ő nyilván nem itt haldoklik, hanem a davincsiben százezrekért. Ott nincs kitiltva a rokon, hiszen pénzért mindent lehet. Talán nem lenne ilyen erős ellenérzésem, ha a beszállított sürgős, vagy kevésbé sürgős "esetek"  (értsd: emberek !!) mellett állandó ápolószemélyzet lenne, aki figyel rájuk, aki WC-re segít, vagy megitat, netán megnyugtat egy idős, vagy épp igen rossz állapotban lévő embert. De ez, ilyen természetesen nincs. Csak paragrafus van - az viszont be van tartva rendesen. Emberi érzés az ismeretlen fogalom ebben a "csodakórházban". 
Vajon a nagyfőnökök anyukájával is ezt teszik ? Vagy azok el tudják intézni, hogy mégse ide kerüljön a rokon/haver?  Rendkívül örülnék, sőt kívánom, hogy mielőbb személyesen kelljen meg/átélnie ezt a helyzetet annak, aki ezt a rendelkezést hozta.

Pécsi sürgősségi: a hozzátartozóknak kívül tágasabb, avagy tessék elolvasni a szabályzatot!

2015. november 20. péntek 05:42

Pécsi sürgősségi: a hozzátartozóknak kívül tágasabb, avagy tessék elolvasni a szabályzatot!
Csaknem egy hónapja vezették be Pécsett a Janus Pannonius Klinikai Tömbben kialakított sürgősségi osztályon azt a szabályt, hogy a beteggel nem tartózkodhat hozzátartozó a vizsgálatokra való, sokszor órákig tartó várakozás idején. Az intézkedés nagy felháborodást váltott ki, számos észrevétel a szerkesztőségünkbe is eljutott, ezért a helyszínen győződtünk meg arról, mi vár a betegekre és a családtagjaikra.
A kiválóan felszerelt Sürgősségi Betegellátó Osztályon, a közelmúltban átadott Janus Pannonius Klinikai Tömbben (400 ágyas klinika) évente akár százezer esetben mentenek életet, segítenek az orvosok súlyos betegségek, rosszullétek idején. Mindez tiszteletre méltó még akkor is, ha sokszor 10-15 órát kell várakoznia annak, akinek az esetét nem ítélik sürgősnek. 
De talán ezt is könnyebben vennék tudomásul, ha körülbelül egy hónapja nem hozták volna azt a döntést, hogy a hozzátartozóknak kint van a helyük - a folyosón. A tejüveg ajtókkal elválasztott felvételi helyiségben nem tartózkodhat senki, csak a betegek és a bejárat „lelkiismeretes" őrei.
Így, ha egy idős, mozgásában korlátozott hozzátartozót kísérünk be, kénytelenek vagyunk sorsára hagyni, nem vihetünk neki például vizet, nem szólhatunk hozzá, nem foghatjuk a kezét, egyéb szükségleteiről már nem is szólva.
Kevés a hely, sok a beteg, a személyiség jogok is sérülhetnek a zsúfolt várakozóban, halljuk az érveket.
Szerkesztőségünkbe is számos észrevétel érkezett, ezért személyesen is felkerestük a sürgősségit.
A felvételi térben mintegy húszan ültek, ki széken, ki ágyon fekve, várták sorukat csöndben. Egy férfit pont akkor tessékeltek ki a beteg mellől, ő még ezt is udvariasan megköszönt, s magára hagyta az ágyon az idős asszonyt, akit elkísért.
Odakint egy kisdobszai asszony várt hét (!) órája a huzatos folyosón arra, hogy megtudja, hol a férje, hova vitték, mi van vele. Közben egy idős idős úr kért meghallgatást, nem járt sikerrel, így távozott, a húgának vizet adni szándékozó fiatal nőt is visszafordították az ajtóból, „tessék a szabályzatot elolvasni" mondattal.
Ha orvostól kérnénk választ hozzátartozónk hogylétéről, az szintén nehéz ügy. Telefonszámot kapunk, ahol három óra múlva érdeklődhetünk. A telefon viszont a legtöbbször foglalt, így kissé bonyolult ez a mód is, hogy megtudjuk, mi van szerettünkkel.
Azt csak remélni lehet, hogy hamarosan ésszerű megoldás születik erre a problémára, s megnyugtató helyzet teremtődik a sürgősségin. A szakirodalom mindenesetre azt látszik alátámasztani, hogy ha nem vagyunk magányosak a bajban, akkor sokkal könnyebb azt elviselni.

Hárságyi Margit - Fotó: Kálmándy Ferenc

9 megjegyzés:

  1. :-( felháborító, elszomorító.

    (Egy témára járt az agyunk, írtam privátban.)

    VálaszTörlés
  2. Mikor átadták,ép arra volt dolgunk... és attól a pár betegtől is tele volt a helység, olyan kicsi, szűk... Nem tudom elképzelni sem az ötletadó gondolatát... Nagyából főleg az alsó szintem tudom milyen nagyobb helyek vannak, nem hiszem hogy nem lehetett volna másképp megoldani...Aki ezt jóvá hagyta, neki is megfelelne ha hozzátartózója ép fekszik esetleg a folyosón óráig egymaga,
    Felháborító...és vérlázító..../csak zárójelben mondom... amikor belépsz veled szembe egy jó nagy hely... ahol az írányítók , őrök vannak... nagyobb hely van...mint a sürgösségin../

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ma bent voltam ismét a kórházban. Még nem volt időm előtte megnézni a blogot, a kommenteket, a kommentedet, de pontosan ez jutott az eszembe ! Igaz, én ugyan nem láttam a sürgősaségit, de ez a hatalmas hodály-bejárati rész, eszméletlen mekkora kihasználatlan térrel - szükséges volt-e ? Nem lehetett volna valahogy okosan átalakítani bizonyos részeit a kórháznak, úgy, hogy egy ilyen fontos rész, mint a sürgősségi, kicsit normálisabb legyen ? Néha olyan hülye érzésem van (pl. ma láttam a városba tervezett piac terveit), szóval az az érzésem, hogy az építész tervezők inkább az esztétikára és nem a hasznosságra törekszenek. Gyanítom itt a kórháznál is valami ilyesmi lehet a baj oka.

      Törlés
    2. Méltatják a tervezőket...és ép , és elfogadható válasz nincs... pont az előbb volt a piac terve miatt szóváltásom, régi kollegával a facén...

      Törlés
  3. A Facebookozók láthatták a témához kb. 12-en szóltak hozzá (1-2 hozzászólást lájkoltak mások) - így összesen kb. 30 (?) ember vélekedett erről az ügyről. Nekem tetszett az egyik : Hol van ilyenkor a betegjogi képviselő ? ( Ill. egy valamilyen eü. területen dolgozó (ffi) írta, hogy évi kb. 100 000 ember (beteg) fordul meg ott és ha mindenkit csak egy fő kísérne el... mekkora tömeg lenne ott ( pontatlan idézet) - na, ő 4-5 választ kapott. (További gondolataimat megtartanám... mert vagy demagóg lenne,vagy cinikus.) Más : Tíz kórháznyi orvos hiányzik

    VálaszTörlés
  4. Válaszok
    1. "Az a jellemző tapasztalata a magyar betegnek, hogy ismeretséggel és pénzzel – ha nem is legjobbat tudja megszerezni, de – többhöz juthat, mint a szomszédja, és ez az adott helyzetben már egy nagyobb siker, mint amit egy utcai tüntetés ígér." Jó az ajánlott cikk, és ezt a mondatát külön kiemelném.
      A helyzet nem elszomorító, hanem kétségbeejtő. De amíg eltűrjük semmi sem fog változni.

      Törlés
  5. Mint szoktam említeni Pécshez nem tudok hozzászólni .
    De ! Arra gondolni kellene hogy igenis minden beteget egy fő elkísér . Mert lehet hogy nem tud egyedül menni, intézkedni, mert oldja a félelmét, mert a szerette mellett akar lenni, mert csak ........
    Micsoda dolog hogy ezt a lehetőséget meg tagadják :-(
    Emberség merre vagy ???

    Nem tagadom bennem is van félsz, nagyon közelít az én időpontom is . December 9 én gondoljatok rám . Szívügyem lesz :-(

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Fogok rád gondolni (előjegyeztelek) - de remélem, kellőképp előkészültél te is - elsősorban pénztárcával...Ajánlom a fentebb idézett nol cikk elolvasását - benne van minden, ami a mai magyar eü. helyzetet jellemzi. Szomorú és reménytelen....

      Törlés