2015. december 8., kedd

Gyertyák




Szívesen és gyakran gyújtok gyertyát, mécsest, elég rendes „készletem” van belőlük itthon. Néha, adott napokon, emlékezve valakire, néha „csak úgy”.
Ám gyertyát gyújtani decemberben – egészen más, mint egyébként. Valahogy azonnal az ünnep melegét hozza közel, tudja az ember, hogy már csak pár hét, vagy nap, de itt a karácsony, halk zenéjével, múltidéző illataival, csendjével. (Persze mindez csak akkor, ha szerencsés vagy….)

Nem tudnám megmagyarázni, hogy a júniusban fellobbanó lángocska miért nem olyan, mint a mai….Pedig nem olyan. Most korán sötétedik. Az árnyékok a szobában is másak, elbágyaszt és elringat a meleg…. Az én fantáziámban megvannak azok a személyes emlékek, melyek ilyenkor felbukkannak s melyekért hálás vagyok. A vaníliás-keksz illatú konyha, a kisgyerekkori izgatott, félelemmel vegyes várakozás, a hit csodája az angyalokban (be kár, hogy elveszett) a csengő szinte földöntúli, s sokáig számomra érthetetlen helyről felhangzó csilingelése... Ez mind, és még oly sok szép emlék  benne van az én decemberi gyertyáimban. 
Szeretem őket.

10 megjegyzés:

  1. Én is. :-) A gyertyákat esténként, igazad van a decemberi az más...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Örülök, hogy egyetértesz...azt kifelejtettem a szövegemből, hogy viszont az u.n. "illatosított" gyertyákat nem kedvelem annyira. Nekem, a régi, gyerekkori "gyertya-szag/illat" a megszokott.

      Törlés
  2. S a csendes behúzódás egy meleg szobába a kinti hideggel szemben. A benti meleg, a melegséges emlékek, hangulatok.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Mert milyen hangulatos egy kislámpát égetve csak, belenézni a gyertyalángba...és elmerengeni.

      Törlés
  3. Naná, hogy más a téli gyertya. Kinek jutna eszébe egy kánikulás júliusi nap után, mikor még éjfélkor se hűl, le a levegő gyertyát gyújtani?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Bevallom én nyáron is meggyújtom a kis mécseseimet, mert sajnos, vannak, akikre épp ebben az időben szoktam emlékezni. Nem melegszem a fényüknél, de emlékeztetnek arra, akikért gyújtottam....

      Törlés
  4. Valóban a decemberi gyertya hangulata utánozhatatlan, de én szeretem a kánikulai gyertyákat is, amikor a dunai zátonyon égnek este 10 és minimum éjfél között, a sátor előtt. Az is egy fantasztikus - de teljesen más - hangulat.:)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A szabadban nem ismerem a gyertyafényt - csak a tábortüzet, de az tény, annak is megvan a maga varázsa. Egyáltalán: a tűz, az embernek ősidők óta társa, többnyire batárja, néha ellensége - el se lehet képzelni nélküle az életet.

      Törlés
  5. Mi is elég sokat "gyújtogatunk"... ( de inkább kint, a "szabadban"...) Ne keltsek pánikot a mindenféle gyertyák "füstjével" kapcsolatosan ... Ami fontosabb : már 2.alkalommal elmentünk úgy sétálni ( estefelé) - hogy azt hittük, a másikunk oltotta el a gyertyát... ( ami vígan "lángolt" a lakásban...) - Hát... vigyázzatok !

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Az bizony elég veszélyes lehet, ha az ember megfeledkezik a meggyújtott gyertyájáról. Még akkor is, ha nagyon előrelátóan úgy helyezi el,hogy semmit ne tudjon még véletlenül se meggyújtani - mert ugye, az ördög sosem alszik. Egyszer velem is megtörtént, hogy égve hagytam a mécsest, kellőképp meg is ijedtem, ill. hálálkodtam hazatérésemkor, hogy nem történt semmi baj.....

      Törlés