2016. június 21., kedd

Három óra lélekmosás



Míg  az alábbi ismereteket összeszedtem, leírtam, ez a kis madár csicsergett/énekelt. Nem tudom megmagyarázni miért, de nyilván oka van, hogy bizonyos hangok végtelenül megnyugtatólag hatnak az emberre. Én pl. a (nem viharos) szélben zizegő levelek hangját, a patakcsobogást, is nagyon szeretem. Egyszer régebben már betettem a blogba az erdő hangjai videót (https://youtu.be/2G8LAiHSCAs). Vég nélkül tudom hallgatni. Hát aki ugyanígy érez, most hallgatózzon kicsit.


A fülemüle, más néven csalogány, az egyik legismertebb énekesmadárfaj Magyarországon. Maga a fülemüle szó a görög Philoméla (egy ókori mitológiai személy) nevéből származik. Európában, Kelet- és Közép-Ázsiában költ. A Kárpát-medencébe  áprilisban jön  és szeptember
közepéig marad, a telet Nyugat- vagy Közép-Afrikában tölti. A földön vagy bokrok tövén található rovarokkal, férgekkel, pondrókkal táplálkozik, így a kert- és termőföld-tulajdonosok segítője. Fogságban elpusztul.
A legzeneibben éneklő énekesmadár, a dal királyának is nevezik, az udvarló hímek hangja májusi éjszakákon zeng. Gégéje négy hangot képes egyidejűleg kiadni, zeneileg tökéletes akkordokat is énekel. A tojó nem énekel.
A csalogány elnevezés nyelvújítás-kori termék, Kazinczy leleménye, nem is ennek a madárnak, hanem a poszátának szánta, és több madárra rápróbálva maradt végül a szépen éneklő fülemülén.(https://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%BClem%C3%BCle)
A magyarul is szépen hangzó fülemüle név ógörög eredetű, a philosz és a mélé szavak összetétele, jelentése: az ének kedvelője.
Ebből a jelentésből bomlik ki Philoméla mitológiai története. Kerényi Károly a Görög mitológiában úgy meséli el, hogy Philoméla egy erdőmélyi rejtett istállóban esett sógora, Téreusz király vágyának áldozatául, és, hogy ne tudja elmesélni a rajta esett erőszakot, Téreusz nemcsak bezárja az istállóba, hanem a nyelvét is kivágja.
De Philoméla mesterien szőtt. Erdei fogságában szőtt egy köntöst, melynek képei bemutatták szenvedésének történetét. Nővérével, Téreusz király feleségével aztán szörnyű bosszút állnak. Téreusz haragja elől menekülve, az istenek kegyelméből változik a néma Philoméla a legszebben éneklő madárrá.





5 megjegyzés:

  1. Csodálatos hangok!:) Olyan isteni szerencsénk van, hogy mi reggeltől estig élvezhetjük élőben. Köszönöm, amit a fülemüle történetéről hoztál, nagyon érdekes. Legjobban szeretem a mitológiai történeteket, annyira jó olvasni, olyan fordulatos és "újszerű" a egyéb mesékhez szokott fülnek. Le is veszem a polcról ezt a könyvet!:)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Engem mindig csendes örömmel tölt el, ha madarak csicsergését/énekét hallom. Hajnalban figyelem már őket, ki korán ébred....ennyi előnye van...És délután, amikor a forgalom már erre felénk csendesül, akkor itt is lehet hallani őket. Sosincs, vagy nagyon ritkán van nálam háttérzene bekapcsolva, szívesebben hallgatom a madarakat.

      Törlés
  2. A vízcsobogás, olykor a tenger hangja és a madarak dala nálam is a kikapcsoló, feltöltő pillanatok egyike. A pacsirtával egyetemben a rigók a kedvenceim. Nagyon jó lehet úgy élni, hogy naponta ez a "háttérzene". Felénk főleg a rigók a reggeli ébresztők, nagyon megszoktam. Hiányzott is Andalúziában a verebek ébresztettek. :-)

    Köszönöm az összefogó történetet, nem tudtam, hogy Kazinczy-nek köszönhető.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Merthogy ott nem voltak rigók ? Milyen érdekes. Egyébként épp nem is oly régen mondtam, hogy alig látok errefelé verebeket. Van többféle madár (olyan is, aminek csak a dalát hallom, de olyan messzi faágon ül, hogy nem látom) - de verebek szinte sehol...Persze ez azért nem nagy baj, mert van fecske, zöldike, pinty, tengelic, cinke, és hát a feketerigók. Elvétve gerle, meg a sok városi galamb, mert a szomszédasszony eteti őket :-(
      Néha magam is elcsodálkozom, hogy "bent a városban" ennyiféle madár lakik.

      Törlés
    2. Nem, rigót ott egyet sem láttam/hallottam. Írtam az egyik bejegyzésben, hogy verebek, fecskék, (egy mátyásmadár), sirályok, gémek voltak nagy mennyiségban.

      Törlés