2016. augusztus 18., csütörtök

Egy különös gyűjtemény



Ugyan megfogadtam, hogy egy bizonyos falu nevét nem veszem a számra s nem írom le többé – de most mégis kivételt teszek.
Ugyanis kaptam egy halom használhatatlan, régi rádiót, magnót, lemezjátszót és tudtam, hogy Máriakéménden van valaki, akin ennek a halom ócskaságnak/régiségnek örülne. Hát most dobtam volna ki ?
Nem, elvittem Kéméndre….

Már az indulás is „szokásosan” rossz volt, szakadt az eső, amikor autóba ültem – de ha megbeszéltük a randevút, hát el kell menni – akármennyire is utálok esőben vezetni…

A felhők a Zengő csúcsát  is eltakarták

A gólyákat nem zavarta az eső...
 
Kállai Jánost a faluban mindenki ismeri – holott nem itteni születésű. Az ország másik feléből jött Vasas-bányára dolgozni, hozva a feleségét s itt vettek házat.
A bányászkodás nehéz munkáját letéve, hirtelen sok szabadideje lett – elkezdett régészeti feltárásoknál segédkezni, talán itt „fertőződött meg” a régiségek gyűjtése iránti vággyal, érdeklődéssel.... És gyakorlatilag mindig mindenkinek „ráért”. Ha kellett a Mecsek Egyesületeseknek segített, ha kellett a falubelieknek, vagy más szomszédos településről bárkinek, bármiben.
Aztán egyszer csak – 2007-ben – valami szívesség fejében véletlenül hozzá került egy öreg rádió:
 
Ez volt a gyűjtemény első darabja

Ez azért került ide, mert nekünk pont ilyen volt gyerekkoromban



Az üveges veranda tele van régi rádiókkal....

Jánost mindig is érdekelték a régiségek, bármi volt is az – és néha a véletlen is úgy hozta, hogy ez vagy az hozzá került. Vagy csak meglátta és a végzett munka fejében nem pénzt, hanem azt a bizonyos régiséget kérte el. 


Van, ami már csak az udvarban fér el....
Szenvedélyes gyűjtővé vált – most már vejével együtt minden régiséget „befogadnak”. Épp költözködés után voltak, amikor ott jártam, a „gyűjtemény” helyenként még kissé „káoszos” – de észbontó, hogy mennyi mindent összeszedtek. Ha lenne  falunak „esze” – az u.n. (szegényes) falumúzeum helyett, vagy mellett, a Kállai féle gyűjteményt kezdené felkarolni, majd hirdetni és mutogatni.  Aki arra jár és látna egy jó nagy táblát, ami felhívja a figyelmet arra, hogy miféle „kincsek” láthatók itt, biztos megállna.


Két kép, két világ - pedig csak 6 év különbség van köztük....
Egy eredeti cselédkönyv



Rendezésre váró anyag (egy része)
 
De Kéménden ilyesmire nem nagyon lehet számítani. Még Kállaiék házát is nehéz megtalálni, az utcát (ami egyébként felvisz a Szt.Márton templomhoz ) semmi sem jelzi – én háromszor mentem el mellett – olyan jelentéktelen és jeltelen.

Pedig ebben a házban van mit mutogatni.
Hajdanában a falu legnagyobb kocsmája/fogadója  volt itt, olyan, ahol megszállni is lehetett – ahol nagy mulatságok hét-határra szóló lagzik voltak. Izgalmas, titokzatos pincerendszere van - melyről Kállaiék amikor megvették a telket, teljes egészében nem is tudtak. De hát érthető, egy jól működő fogadóban tároltak bort, élelmiszert és nem utolsó sorban jeget – aminek külön jól szigetelhető pincerésze volt.
 
Az alagsori helységekben is van látnivaló....





                                           És végezetül a pincék:





Élmény volt a barangolás ebben a különös kis világban. Engedélyt kaptam a fotózásra, de ez a beszámoló csak egy részét mutatja annak,  amit itt látható....és messze nem az egészet ...

Köszönöm, hogy megnézhettem….. és ha valaki mégis ezt olvasva, kíváncsi lenne rájuk, próbálja megkeresni a Petőfi Sándor u. 10. sz. házat. Esetleg előtte egyeztessen telefonon: 69-353-111

 

12 megjegyzés:

  1. Nehéz erre mit mondani ( ráadásul elsőként ) - és még csak gyorsan olvasva. Esetleg annyit, - ilyenkor érezheti úgy (magát) az ember,hogy "mi mindene volt neki is" - amiktől ilyen-olyan olyan okok miatt "megszabadult," - ( ezt-azt magam is elajándékoztam 8anno) - ill. még (kisebb) múzeumnak is "adtam ezt-azt" - ill. még jó pár "dolgom van" amire pl. az unokáim "rácsodálkoznak." ( Pl. úgy tudom a szalagos ill. kazettás magnót sem ismerik...) ( A témához kapcsolód(hat)na : épp' Csaplár Vilmos könyvét olvasom (2016-os) Istennel vagy nélküle - ( bár a cím megtévesztő ))

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Én egy ideje megkezdtem "dolgaim" továbbadását - nincs miért őrizgetnem.

      Törlés
  2. Bírom az ilyen embereket... mennyi szépséges dolga van neki. :-)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Javasoltam, tegyék rendbe - mert így kicsit rendetlen, és akkor tényleg érdemes lenne múzeumként mutogatni.

      Törlés
  3. Kállai János az, aki az elmúlt 6 évben a legtöbbet tett a Mecsek Egyesület ötletére megvalósuló természetjáró és vallási értékek megőrzéséért Máriakéménden. A fizikai munka dandárját is ő vitte. A traktorával még ingyen fizetség nélkül is bármikor rendelkezésre állt. Számos kereszt, képoszlop, kápolna újult meg, ami már szinte az örök feledés homályába veszett volna. Sok-sok köszönettel tartozunk neki ezért.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Vannak emberek, akiknek a 24 órájába annyi fér, mint más embernek 3 napjáéba se. Hát a János ilyen ember....

      Törlés
  4. Tetszik a gyűjtemény...és erről eszembe is jutott, hogy mind két rádiónk is van itt a gyűjteménybe...Egyik fiatalnak mondható, mert 1975-ös évek körül , mindenkinek az a rádió volt...
    A másik.... gyerekkoromba kell visszamenni... nagyon sokat volt rossz, mózeskosárba vittük a Gelka szervízbe, Uránvárosba...
    Érdekes mert van olyan , amit tudom hogy "testközelbe" láttam, de nem tudom hol..Minden kép jó, hogy van aki összegyűjti a régi dolgokat...
    Nem tudom jártál -e a Bagolyvárba... ott láttam a lépcsőn végig régi tárgyakat... bent a terembe meg korsók... de rengeteg...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Én szívesen nézegetem azokat a régiségeket, melyek a gyerekkoromat idézik, bár a még régebbieket is szeretem és megőrzésre méltónak találom. Nem vagyok a mai "eldobós társadalom" híve.
      A Bagolyvárban életemben egyszer voltam, 20 vagy tán 30 éve. Nem emlékszem régiségekre - akkor tán még nem is voltak.

      Törlés
  5. Ha ez egy arra alkalmas helyen szépen rendszerezve volna, egész történelem, letűnt múlt tárulna a látogatók elé. Kár, hogy nem karolja fel senki :( ő meg, úgy gondolom, nem olyan ember, aki nyomulós lenne.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Én többször is elmondtam ottlétem alatt, hogy jó lenne szépen rendbe-téve mutogatni - de belátom, ez nem kis munka. Ám mivel a vőgyerek fiatal, még az is lehet, hogy egyszer tényleg lesz egy kéméndi régiség-múzeum.

      Törlés
  6. Válaszok
    1. Jó lenne, ha el tudnának jutni odáig, hogy mutogatásra alkalmas állapotba hozzák.Kétségtelen irtózatos nagy munka lesz/lenne.

      Törlés