2017. március 30., csütörtök

Olvad a jég (a sarkokon)

http://civilhetes.net/sites/default/files/kepek/viharos-sebesseggel-olvad-a-jeg.jpg


Lehet, hogy más is észreveszi,  lehet, hogy foga közt kiszűr egy káromkodást is, de aztán mégiscsak a kosárba teszi a..…és itt most elkezdhetnék felsorolni sok sok mindent.

De most elsősorban az élelmiszerek súlycsökkentés-trükkjéről szeretnék írni. Mert hogy ugye mindenki tudja,  a felvágott már régen nem 10 deka, hanem csak 8, bár az ára annyi, vagy még több is, mint a 10 dekás volt. És nem 25 deka az előre csomagolt sajt, csak 20,
nem 5 deka a Balaton szelet csak 3, 
nem 15 deka a kenőmájas, csak 12,5,
nem 500 gr a meggydzsem, csak 450,
nem 25 dk a sóspálcika, csak 20,
nem 500 gr egy üveg  célka-saláta, csak  450 és
nem 500gr a lencsefőzelék, csak 450
És ha a csirke-szárnyra nagy betűkkel az van írva, hogy csak 350.- Ft – akkor az nem egy kiló ára, hanem 70 deka kerül ennyibe. Keresd csak meg azt a körömnyi ráragasztott címkét, vedd elő a szemüvegedet, nagyítódat. Nem vagy te átverve, hiszen ők  leírták".. legfeljebb te nem voltál alapos, ügyes és elég rafinált.

Én ezt olyan alávaló szemét csalásnak tartom, hogy azt el se tudom mondani.
Van, nyilván van, aki ezzel nem törődik – és persze én is megveszem a csirke-szárnyat vagy a sajtot és sorolhatnám még mi mindent – ami ilyen aljasul van címkézve,  „reklámozva” – mert szükségem van rá, csak közben elátkozom a terv kieszelőjét ötödíziglen….

„Ezek” tényleg azt hiszik, hogy hülyék vagyunk…. ?

Pedig nem vagyunk azok. Vagyis igen – de ha igen, akkor azért, mert szó nélkül eltűrjük és még mindig azt gondoljuk, a drágább is jobb a semminél.
És még mindig úgy teszünk, mintha nem látnánk, hogy a szemünk előtt omlik a porba minden.
Pedig omlik.
Nem csak a jég olvad a sarkokon.





 Nem vidámító befejezésnek ajánlom ennek a cikknek az elolvasását: http://konyvkultura.kello.hu/kritika/2017/02/avilag-helyzete 

(Kép is innen)

2017. március 29., szerda

Mesélek a legkedvesebb kristályomról is





És ha már az előző írás kőről szólt, akkor folytatom még egy másik kővel:


Nemrégiben egy nagyon érdekes kutatásról szóló filmet láttam. Atlantiszt keresték és a film nyomán, nekem az az érzésem, hogy bizony meg is találták. És ott, igen, pontosan ott, ahol szerintem leginkább gyanítható volt, Santorin környékén…
De most nem a vulkán-ügyről mesélnék, hanem arról, hogy nemrégiben olvastam ezt is:

Az Atlantiszi kultúra öröksége többek között a kristálygyógyászat: A papok ugyanis akkoriban még kézrátétellel és kristályokkal gyógyítottak. Az Atlantisziak által legnagyobb becsben tartott 12 kristályt és azok hatását már napjainkban is felfedezték...

Atlantiszon, a sziget főtemplomában a 12 szent kőből készült körök középpontjában lakott az isten. A templom közepén állt egy nagy hatszögletű, csillag-alakú, ajtó és ablak nélküli terem, mely teljes egészében arannyal volt bevonva. Olyan szent hely volt ez, ahová soha, senki nem léphetett be.
A 12 szent kristály:  Kalcedon, Smaragd, Berill, Rózsakvarc, Gránát, Ametiszt, Krizopráz, Topáz, Jáspis, Zafír, Ónix, Krizolit.
Ezek  vulkanikus eredetű kövek. http://kismag.blog.hu/2016/01/20/gyogyito_asvanyok_ametiszt


Az én legkedvesebb kristályom az  ametiszt. A kristálygyógyításban használt kristályok többsége ásvány, amely a Föld fejlődésének kihűlési, formálódó korszakában, mintegy 5 milliárd évvel ezelőtt keletkezett. Amikor kezembe veszem és rágondolok a „korára” – valahogy minden más elveszti a jelentőségét…Azt hiszem igazából nem is tudom, mennyi az az öt milliárd év – csak tartom a tenyeremen, nézem és csodálom…

Íme a mondája: 
Származását egy görög legenda meséli el, miszerint Dionysost, a Mámor istenét egy halandó igen felbőszítette, s megfogadta, hogy ezt megbosszulja a következő halandón, aki útjába kerül. Dühöngő tigriseket teremtett, hogy azok szétmarcangolhassák az első arra tévedőt. Ametiszt került útjába, aki egy gyönyörű ifjú hajadon volt, s Diana istennőhöz igyekezett tiszteletét leróni. Diana, hogy megvédje Ametisztet, egy csillogó kvarcszoborrá változtatta, hogy a tigrisek ne tudják széttépni őt. Dionysos tettének következtében, és a bűntudattól vezérelve könnyezni kezdett. Az isteni könnyek borból voltak, és a tiszta kvarcot lilára színezték, így keletkezett ez a gyönyörű lilás kristály, amit ma ametisztnek nevezünk.


E legendának létezik egy másik változata is, miszerint Ametiszt egy gyönyörű nimfa volt, aki iránt Dionüszosz, a bor és mámor istene végtelen szerelemre lobbant. A nimfa elutasította az isten közeledését, de ő nem hátrált, és üldözte Ametisztet a szerelmével. A nimfa végső kétségbeesésében a Hold istennőjéhez, Artemiszhez fordult segítségért, aki áttetsző kvarcszoborrá változtatta a nimfát, így elrejtve őt. Mikor Dionüszosz megpillantotta szerelme szobrát, megpróbált életet lehelni belé, mégpedig úgy, hogy meglocsolta legnemesebb borával. A szobor ugyan nem kelt életre, azonban lila színűre festette a bor, s így keletkezett az ametiszt, mint ásványkő.

Az ősi görögök azt tartották, hogy ez a kristály megvéd a részegségtől, csillapítja a haragot, és megszabadít a szenvedélyektől. Az ametiszt a kvarc ásvány ibolyaszínű változata. Legelterjedtebb lelőhelye Brazília, de pl. Szibériában, Mexikóban és Kanadában is előfordul. Magyarországon is vannak ám ametiszt lelőhelyek, Gyöngyösorosziban és Telkibányán is találtak már ebből a gyönyörű ásványból.



Már őseink is nagy becsben tartották, amulettként hordták, hiszen spirituális erőt tulajdonítottak neki. Az ametiszt a józanság, a tiszta gondolatok, és a bölcs döntések köve. Viselőjét megvédi a részegségtől (az amethüsztosz görög szó jelentése: nem részegítő). Az ametiszt lelki síkon tehát segít a szenvedélybetegségek leküzdésében. Mivel nyugtató hatása van, így stressz és depresszió ellen is alkalmazható. Igen magas rezgéssel rendelkezik, ezáltal segít elmélyíteni a lelki gyakorlatokat és a meditációt. Őseink azt tartották róla, hogy megvéd a mérgektől és a negatív behatásoktól, illetve nem engedi, hogy viselőjét manipulálják. Manapság is erős védelmező tulajdonsággal ruházzák fel, valamint számos írás szól arról, hogy egyensúlyba hozza energiáinkat, s mivel a harmadik szemre is hatással van, így elősegíti spirituális fejlődésünket.

Az ókori Egyiptomban szív alakúra faragták, s halottaik mellé temették ilyen formában. Arisztotelész szerint, ha valaki a nyelve alá helyezett egy darabka ametisztet, majd így fogyasztott alkoholt, akkor nem érezte annak rossz hatásait, vagyis egyszerűen nem lett részeg. Leonardo Da Vinci azt tartotta az ametisztről, hogy elűzi a negatív gondolatokat, és bölcsességet hoz. Néhány legenda pedig arról mesél, hogy a Hold erejével feltöltött ametiszt drágakő megvéd a démonok és az átkok ellen. A középkorban és az ókorban is előszeretettel hordtak ametisztből készült amuletteket, gyógyító hatásaiban bízva. A középkori feleségek gyakran ajándékoztak férjüknek ametisztet, ezzel békességet és hűséget remélve, de ha a kő megfakult, az bizony hűtlenségre adott gyanút. A Buddhizmusban előszeretettel használják a mantrák számlálására, hiszen az ametiszt a spirituális védelem és fejlődés köve is.


Hatással van az álmokra, és segít, hogy könnyebben megértsd ezek szimbólumrendszerét és üzenetét. Fizikai síkon az ametiszt fokozza koncentrációs készségünket, és a logikus gondolkodást. Stressz-oldó és idegnyugtató hatású, de az izomfájdalmakat is csillapíthatja. Erősíti a szívet és az immunrendszert, valamint tüdőbetegségekre is alkalmazható. Bármilyen téren használhatjuk fájdalomcsillapításra, de a fejfájásra kifejezetten jó hatással lehet. Bőrbetegségekre, külső sérülésekre is alkalmazható, de pl. a menstruációs görcsöket is oldja. Szabályozza a bélflórát, vérnyomás-problémákban is segítségünkre lehet. Az ametiszt kulcsszavai: az isteni kapcsolat, spiritualitás, védelem, tisztítás.
A kristálygyógyításban használt kristályok többsége ásvány, amely a Föld fejlődésének kihűlési, formálódó korszakában, mintegy 5 milliárd évvel ezelőtt keletkezett.

Képek:  http://boldognapot.hu/blog/ametiszt-az-ibolyaszinu-csoda-2/
https://circlelove.co/yari-degerli-ve-degerli-tas-cesitleri-ve-ozellikleri/
http://crystal-information.com/encyclopedia/amethyst-clusters/
http://m.cdn.blog.hu/as/asvanyoromok/image/alapanyagok/ametiszt.jpg



Az alábbi linkeken csodás ametiszt kristályok láthatók: 
http://crystal-information.com/encyclopedia/amethyst/
http://crystal-information.com/encyclopedia/amethyst-clusters/ 
http://crystal-information.com/encyclopedia/amethyst-vera-cruz/ 


2017. március 27., hétfő

Misztikus történet

Jó régen írtam le ezt a történetet, ám mivel mostanában különösebb "események" nem történnek, se velem, se körülöttem, gondoltam elmesélem annak, aki nem ismeri...


Szeretem a köveket. Valami megnevezhetetlen vonzódásom van irányukba – nem tudom, miért. Megyek az úton, és egyszer csak „szól hozzám” egy kavics : „vegyél fel” – és én akkor felveszem. Néha „becsapnak”, nem is azok, aminek előre mutatták magukat, ilyenkor megbüntetem őket, és kiteszem a kertbe. De a szebbeket, a számomra értékesebbeket külön helyen tartom. Nézegetem és tisztán tartom őket, mert a kövek nem szeretnek mocskosak, porosak lenni.  

Néhány éve épp a születésnapomon, egy építkezés mellet mentem el, s a folyami kavicsból rámvillant egy kavicska-szem, s így szólt hozzám: 
- Kérlek, vegyél fel ! 
- Örömmel ! – válaszoltam, s máris lehajoltam érte. Ahogy a kezemben tartottam, rögtön éreztem, ő más mint az eddigiek. Már a tapintása is… olyan „bőrszerű” volt, mintha élő lenne. A színe tejeskávé barna, alakja ovális, lapos. Megnyerő külső…  

Évekig hurcoltam a zsebeimben, kivettem az egyik kabátból, betettem a másikba, s ha útközben belenyúltam a zsebembe, jólesett megsimogatni, olyan „nem-vagyok-egyedül” érzésem volt ettől. Egy idő után kiköltözött a kabátzsebeimből. Viszont beköltözött velem esténként az ágyba. El nem tudom mondani, milyen megnyugtató érzés volt a markomban tartva elaludni. Sokszor ébredtem úgy reggel, hogy a kezemben volt. Letettem amíg elmentem a fürdőszobába, de az ágy melegében nem hűlt ki hamar, s mire visszajöttem, őrzött még valamit az én melegemből /– vagy a sajátjából ?/ Mindig az volt az érzésem, hogy élő valamit fogok a kezembe, amikor ilyen testmeleg állapotban volt.  

Napközbeni állandó lakóhelye a kisszekrényen volt. Néha beszéltem hozzá, ha rávetődött a pillantásom.  
És akkor egy karácsonykor, a vendégsereg etetéséhez készülődve, egyszer csak eltűnt. Sehol se találtam, de tényleg sehol. 
Már-már őrületbe kergettem magam, hiszen csakis én lehettem a tettes, ő magától el nem mehetett…Hová tettem ? Hová esett ? 

Szétdúltam az ágyat nem is egyszer. Elhúztam a szekrényt, kerestem mindenütt. Keserű szemrehányásokat tettem magamnak, hogy bizonyára valami eszement pillanatomban figyelmetlenül összefogtam talán valamivel és kidobtam… a legvadabb önvádaskodásokkal gyötörtem magam…Nagyon el voltam keseredve, mintha valami családtagtól kellett volna hirtelen elválnom…  

Már jó egy hete kő nélkül éltem, amikor egy újbóli kutató-akció során csüggedten leültem az ágyamra és kétségbeesve hangosan mondtam: - Szóljál kicsi kövem, szólalj meg, hol vagy ? - (Aki akar, gondoljon csak most bolondnak, nem érdekel…) És abban a pillanatban, ahogy ezt kimondtam, a pillantásom arra a nylon-szatyorra esett, ami a kisszekrény előtt állt az ünnepek előtt. 
És tudtam. Abban a minutában tudtam, hogy ott a kő, beleesett valahogy. Elképzelni nem tudom miképp, de tényleg ez történt... Mert ha hiszed, ha nem, a kő tényleg ott volt a szatyorban.” 







No, ennyi a történet. …Gondoljon mindenki, amit akar…

2017. március 25., szombat

Kicsit irigylem is....

Akarsz látni aranyos, ötletes képeket ? Nekem nagyon tetszett, ezért ajánlom: 



2017. március 23., csütörtök

Állandóan felfedezek…



(Elnézést, hogy nem vagyok naprakész és ezért ősrégi dolgokról (is) regélek. Ezek a videók több évvel ezelőtt kerültek fel a netre....)

Életemben nem hallottam ezt a szót  „ANIMUSIK”…
Nos itt az ismertető róla, ha véletlenül mégis lenne, aki szintúgy nem ismeri....:

„A számítógépes animáció és a zene egészen egyedülálló kombinációja. Az Animusic tagjai hihetetlen fantáziával megáldott alkotók.

Az Animusic 1980-as években alakult, akkor még Visual Music néven. Alapítója Wayne Lytle, aki 1982 óta foglalkozik az animáció és zene szinkronizálásának lehetőségeivel.
(Hát elég későn fedeztem fel 😄)A cég székhelye New Yorkban van.
  

Zenés animációkat készítenek, ami önmagában még nem lenne különleges, ilyet "nagyobb" stúdiók is csináltak már (lásd: DreamWorks). Amivel itt kísérleteznek, az az animáció összehangolása MIDI alapú zenével. Nem csupán megrajzolják, animálják a hangszereket (csak hangszereket, és lehetőleg minél kacifántosabb hangszereket), hanem az animáció "reagál" a zenére.

A zenét is maguk írják, kicsit pop-rock beütése van, és nem igazán használnak effekteket (zengetés, visszhang,...). Ami pedig teljesen kimaradt, az a vokális hang. De igazából nem is hiányzik. Eddig 2 DVD-t jelentettek meg, mindegyiken több zenés animációval, a 3. lemez is készülőben van.” (http://www.magyarvagyok.hu/videok/listak/zene/6756-Animusic/)

Végignéztem és menet-közben rájöttem, hogy ezekből kettőt már láttam – ettől függetlenül azt kell mondjam, tetszett…

Ezek -szerintem - a legjobbak:





https://www.youtube.com/watch?v=IvUU8joBb1 (Ez szédületes !!! 😄 )

Ezek is hasonlóak:

És ilyenkor csak ülök és gondolkodom: hogy is juthat valakinek ilyesmi eszébe ???
Persze nem találtam rá választ… Feltalálónak születni kell.